– Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi megállapításai alapján kimondható, hogy a 2007-es vagyontörvény elfogadása nyomán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az elődszervezetei közötti vagyonmozgásoknál a 2010 előtti kormányzatok szándékolt, előre megtervezett módon egy átláthatatlan vagyonkezelési helyzetet teremtettek – közölte ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Igazságtételi Bizottság elnöke, kiemelve: az ÁSZ akkori jelentései alapján az MNV nyitómérleg nélkül kerülhetett bejegyzésre a cégbíróságon.
Mint Lomnici elmondta, az új intézmény átláthatatlan módon, megállapíthatatlan állami vagyon mellett jött létre, és kezdte meg működését 2008. január 1-én.
– A 2007-es vagyontörvény az állam tulajdonát képező javak kezelésével és gazdálkodásával foglalkozó, három elkülönült intézményből – az Állami Privatizációs és Vagyonkezelőből, a Kincstári Vagyonigazgatóságból, valamint a Nemzeti Földalapkezelőből – álló rendszert megszüntette, a szervezetek tulajdonában álló nemzeti vagyont pedig a jogutód MNV-re ruházták át, oly módon, hogy követhetetlenné vált a nemzeti vagyon sorsa. A gyanú szerint ez megnehezítette az egyes gazdasági bűncselekmények, például a hűtlen kezelés tényének a későbbi megállapíthatóságát, vagyis azt, hogy az akkori vezetők súlyos vagyoni hátrányt okozhattak-e a magyar államnak – rögzítette a bizottság elnöke.
Az alkotmányjogász felidézte: az ÁSZ 2007-es jelentése megállapította, hogy a kormány előzetesen nem tárgyalt koncepcionális javaslatot, a gazdasági hatásokat nem számszerűsítették, továbbá hatástanulmányt sem készítettek.
– 2009-ben a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek a javadalmazását korlátozták, ám az ÁSZ jelentése szerint a takarékossági elvet egyáltalán nem érvényesítették, valamint a törvényi előírásokat sem tartották be, mivel két legfelső vezető és tizenhét bizottsági tag kapott akkor havi 9,3 millió forinttal több pénzt a törvényben meghatározott mérlegnél, ugyanakkor ekkora ellenértékre feljogosító, hasznos tevékenységet nem végeztek – húzta alá.
A számvevőszéki jelentés megállapította azt is – folytatta –, hogy a 2008. január 1-jén meglévő állami vagyon 2009 első felében nem volt rekonstruálható, és az MNV nyilvántartásában nem voltak követhetőek a gazdasági események.
– A nemzeti szervezetek – különösen a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) – független szakértői 2014 óta jelentős tényfeltáró munkát végeztek a 2002 és 2010 közötti kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájával kapcsolatban – ismertette a bizottság vezetője.
– A 2010 előtt kormányzó baloldal 190 társaság állami tulajdoni részét adta el, ebből a büdzsébe kerülő 750 milliárd forint jelentős része mintha el is tűnt volna onnan, ezért sem juthatott forrás a gazdasági válság idején a különböző társadalmi csoportok célzott támogatására – emlékeztetett az alkotmányjogász, aki példaként említette, hogy ezzel szemben napjainkban a nyugdíjasok és a 25 év alatti fiatalok is különböző támogatásokat kapnak. A szakértő kiemelte, hogy jelenleg a nemzet vagyonát megvédi a magyar kormány, az Alaptörvény pedig kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, amelynek rendeltetése a közérdek szolgálata.
– Mindezek alapján nem túlzás kijelentenünk, ezt pedig a Civil Összefogás Bizottság a munkája során igazolni fogja, hogy a rendszerváltást követő legkorruptabb kormányzati időszak 2002 és 2010 között volt – rögzítette ifj. Lomnici Zoltán.
Borítókép: ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Varga György)
