„Karácsony titkát nem megfejteni, hanem csodálni kell”

Karácsony titkát nem megfejteni, hanem alázattal megközelíteni és csodálni kell – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke karácsonyi igehirdetésében szombaton Budapesten, a Hold utcai református templomban. Az M1 Ma reggel című műsorában elhangzott interjúban a püspök kifejtette, fel kell venni a küzdelmet a külső támadásokkal, de még fontosabb, hogy örömmel tudjuk vallani azt a hitet, amit az őseinktől kaptunk.

Karácsony - Balog Zoltán ünnepi istentiszteletet tartott a fővárosban Fotó: Balogh Zoltán

A mondat, fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, Isten felülmúlhatatlan közelségét fejezi ki az emberhez. Ez a mondat nem valamilyen tudományos igazságot akar közölni, hanem azt, amit az angyal titokként elárul Józsefnek: Immánuel, vagyis „velünk az Isten!” Ennyire velünk, ahogyan megmutatta Máriában a legnagyobb közelséget.

Jézus fogantatása pedig azt a reményt ébreszti, hogy lehetséges így élni, Isten állandó jelenlétében. És ha Isten velünk lakozik, akkor a hit olyan új lehetőségei nyílnak meg, amelyre az ember önerőből nem képes. 

Például meg tud szólalni ott, ahol nem szabad hallgatni, és mégis mindenki hallgat; el tud engedni ott, ahol mindenki görcsösen ragaszkodik ahhoz, ami az övé; remélni tud ott, ahol mások föladták a reményt; és meg tudja látni az új életet, a feltámadást ott, ahol mások csak a pusztulást és a végső búcsút látják – sorolta. Ez kétezer év óta a valóság, és újra és újra megtörténhet, megtörténik – zárta igehirdetését Balog Zoltán.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igét hirdet. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A református püspök szombaton az M1 Ma reggel című műsorában elhangzott interjúban elmondta: fel kell venni a küzdelmet a külső támadásokkal, de még fontosabb, hogy örömmel tudjuk vallani azt a hitet, amit az őseinktől kaptunk.

A mi generációnknak, Közép-Európának, Magyarországnak van egy történelmi küldetése. A kommunizmus idején megtapasztalhattuk, hogy el akarták venni a hitet, elneveztek a Mikulást Télapónak, Szent István ünnepét az új kenyér ünnepének. Mi azt mondtuk, hogy ragaszkodunk hozzá – fogalmazott.

Hozzátette: a hit megtartóereje nemcsak történelmi távlatokban igaz, hanem az egyéni életünkben is. 

Szólt arról, hogy a koronavírus-járványnak az az egyik negatív hatása, hogy mi, emberek elkezdünk olyan stratégiában gondolkozni, amely szembefordít másokkal. Ha arra gondolunk, hogy olyan istenünk van, aki a saját családjából adja az áldozatot, a saját fiát küldi el az akkor nagyon sötét világba, akkor megbátorodhatunk. – Ha arra gondolunk, hogy hogyan osszuk meg magunkat másokkal, át fogjuk élni azt, ami csak azoknak adatik meg, akik maguk is adnak magukból másoknak – mondta.

Balog Zoltán úgy vélekedett, hogy adhatunk pénzt, mézeskalácsot, szeretetdobozt, tartós élelmiszert karácsonyra, de a döntő, hogy magunkból adunk-e valamit. Amit mi adni tudunk, az a szeretet. – Értékesebbnek találom, ha megkeresünk valakit személyesen, akinek hiánya van emberből. Ez jelenthet egy telefont vagy egy kedves levelet – jegyezte meg.

– A karácsony azt üzeni, hogy ott van bennünk isten szeretete, […] ha ezt elhisszük, és megosztjuk másokkal, akkor fog az életünk kiteljesedni – mondta a lelkészi elnök.

Borítókép: Balog Zoltán ünnepi istentiszteletet tartott a fővárosban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)