Balog Zoltán arról beszélt: Jézus születésének titkát nem lehet kívülről megfejteni, mint egy rejtvényt, ehhez a titokhoz belülről nyílik az ajtó. Ha alázattal fogadjuk, akkor elsősorban és mindenekelőtt ünnepelni és imádni fogjuk, még mielőtt az agyunkkal értelmes magyarázatot kereshetnénk arra a mondatra, hogy fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától – fogalmazott.
Ennek a titoknak a gyönyörűségét, a szépségét kell csodálni, és nem szabad félretenni, mint valami régi történetet, csak azt meghagyva belőle, ami beleillik a mai ember életébe.
Hozzátette: a titok elfogadásához ahogy a pásztoroknak, úgy a mai embernek is segítségre, angyalra van szüksége. Az angyal pedig a Bibliában mindig annak a jele, hogy Isten nem akarja, hogy úgy folyjon az életünk tovább, ahogyan eddig, Isten föl akarja törni az emberi világ valóságát.
A református püspök azt kérte: mielőtt karácsony titkát beépítenénk valami olyan rituáléba, ami kedves, jó, amit mi szerveztünk és ellenőrzünk, azelőtt legyen ott ne csak az arcunkon, hanem az életünkben is a megdöbbenés. A megdöbbenés, ami a karácsonyi történet minden szereplőjét jellemzi az első pillanatban, Máriát, Józsefet és a pásztorokat is. Először döbbenj meg, állj meg alázattal, és kérdezd meg, hogy mit mond ez nekem – fogalmazott.
Balog Zoltán rámutatott: a szüntelenül magával foglalkozó ember nem részesül a karácsony igazi megdöbbenésében. Az ilyen ember legfeljebb úgy kerülhet bele a karácsonyi történetbe, mint Heródes. Az igazi megdöbbenés nem domesztikálja, nem szelídíti meg a karácsonyi történetet, hanem megvárja, míg megnyílnak azok a lehetőségek, amelyekre az ember magától képtelen. Ez a karácsony ajándéka.