Minden negyedik halálos baleset oka az ittas vezetés az EU-ban

Egyhetes razzia kezdődött ma az Európai Unióban, így hazánkban is a közutakon az alkohol, és/vagy drog hatása alatt vezetők kiszűrésére. Az Európai Unióban a második leggyakoribb közlekedési baleseti halálok az ittas vezetés. Hazánkban tilos alkoholt fogyasztani vezetés előtt vagy közben.

Figyelmeztető táblák Győrött, a Városháza téren a Biztonság Hete országos program részeként. Csatatérnek tekintjük az utakat Fotó: Krizsán Csaba Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata Műveleti Csoportjának (ROADPOL) éves ellenőrzési terve alapján a rendőrség Magyarország egész területén egyhetes közlekedési razziát indított ma. Az Alcohol & Drugs fedőnevű rendőrségi akcióban elsősorban az ittas vagy bódult állapotban lévő járművezetőket szűrik ki. 

Mint azt korábban már megírtuk, a rendőrök természetesen a razzia során is ellenőrzik a közlekedési szabályok (KRESZ) betartását, így például a vezetés közbeni mobilhasználat, vagy a biztonsági öv használatának mellőzése miatt szankcionálhatnak.

A Közlekedésbiztonság című szakportál a razzia apropójából közölt új adatokat a közlekedési balesetekről, azokon belül is a bódult és az ittas vezetőkkel kapcsolatos karambolokról.

A szakportál leszögezi: az Európai Unióban (EU) a második leggyakoribb közlekedési baleseti halál ok az ittas vezetés. Az EU minden tagállamban zéró toleranciát hirdetne a sofőrök alkoholfogyasztására. Jelenleg azonban csak Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában van érvényben ilyen szigorú szabályozás. 

Az Európai Unióban az ittas vezetés a gyorshajtás után a második legfőbb baleseti halál ok, minden negyedik halálos közlekedési balesetben játszik szerepet az ital vagy a drog. (A vezető közlekedési baleseti halál ok, csakúgy mint nálunk, a gyorshajtás.) Egyebek között ez is az oka, hogy az Európai Unió már rövid távon zéró toleranciát léptetne életbe valamennyi tagállamban az ittas vezetőkkel szemben. Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia kivételével ugyanis valamennyi uniós tagállamban különböző mértékben ugyan, de megengedett az alkoholfogyasztás a sofőrök számára.

Zéró tolerancia

A szakíró rámutat arra, hogy a rendszerváltoztatás óta időről időre felvetődik – főleg az alkoholt előállítók és forgalmazók szervezetei részéről –, hogy tekintsék már felnőttnek a hazai autóvezetőket, ahogy annak tekinti a saját járművezető-polgárait a német vagy az osztrák kormány is, nálunk sem dőlne össze a világ, nem romlana a közlekedésbiztonság, ha a sofőrök esetleg megihatnának egy pohár sört. Mindenki fel tudja mérni, hogy egy-két pohárka után még képes-e biztonságosan vezetni.

Csakhogy a rendőrség és a Belügyminisztérium szerint ez nem biztos, hogy helytálló feltételezés. Ők rendre épp azzal utasították el – eddig sikeresen – minden, a zéró toleranciát felpuhítani kívánó legkülönbözőbb kezdeményezéseket, hogy tapasztalataik szerint nálunk épp a mértéktartással szokott lenni a legnagyobb baj. 

Ha csak egy kicsit is engednének, az egy pohár sörből korsó, az egy korsóból kettő lenne. Márpedig minél inkább nő az elfogyasztott alkohol mennyisége, annál kevésbé működnek az önkontroll-mechanizmusok. A kissé ittas ember sem igazán látja már be, hogy ittas, és talán már nem kellene vezetnie, és nemcsak azért, mert a törvény tiltja. „Hagyjatok már, tudok én vezetni, vezettem már én úgy is, hogy előtte kétszer ennyit ittam…” – szól az ismerős magyarázat.

– Arra kevesen gondolnak, olykor még józanul sem, hogy sosem az a kérdés, hogy Ők tudnak-e pár pohár ital elfogyasztása után kellően gyorsan jó döntéseket hozni és azokat végre is tudják hajtani (megint csak kellően gyorsan és precízen), azaz, hogy képesek-e biztonságosan vezetni, az igazi kérdés, hogy mások, akikkel egy időben ugyanazon az úton közlekednek, vajon ők tudnak-e biztonságosan vezetni józanul? Még inkább az, hogy azok a mások nem ittak-e még náluk is többet, mielőtt volánhoz ültek! – fogalmaz a Közlekedésbiztonság című szakportál szerzője.

Nincs esély enyhítésre

Magyarországon, ami az ittas vezetők által okozott balesetek számát illeti, jobb a helyzet az uniós átlagnál. Az EU-s (25 százalékos) átlaghoz képest nálunk jó ideje már 8-10 százalék körül mozog az arány. Idén, az első kilenc hónap statisztikai átlaga 8,4 százalék volt, de három megyében is felülmúlta a 11 százalékot az ittas sofőrök okozta közlekedési balesetek aránya. A rendőrök szerint nem kis részben a zéró toleranciának is köszönhetően, már csak ezért sem kívánnak oldani a szigoron. Így pedig, hogy már az unió is a cseh, magyar, szlovák, szlovén modell felé kacsingat, pláne nem.

A KSH adatai szerint 2019-ben 1396 balesetet okoztak ittas közlekedők. Közülük 47 volt nagymotoros, 786 gépkocsivezető, 307 kerékpáros, 146 segédmotor-kerékpáros, és 43 gyalogos. Sőt, még egy részeg utas is képes volt közlekedési balesetet okozni.

Egy évvel később 1361 ittasan okozott közúti közlekedési balesetet jegyeztek fel a KSH adatai között. 46-ot nagymotorosok, 784 gépjárművezetők, 289-et kerékpárosok, 119-et kismotorosok, 43-at gyalogosok okoztak.

Borítókép: a balesetmegelőzés fontosságára figyelmeztető táblákat helyeztek ki egy éve a Biztonság hete országos program részeként Győrben (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)