Nem lettek a gyerekek betegesebbek, más a magyarázat – nyugtatja meg a szülőket a Magyar Gyermekorvosok Társasága honlapján december 16-án közzétett cikk. Eszerint az, hogy a koronavírus ellen védekezve otthon maradtunk, kevesebbet érintkeztünk egymással, megváltoztatta több vírus életciklusát. Ezek a megszokott szezonalitástól eltérően egyszerre tértek most vissza, ezért fordulhat elő, hogy többször betegszünk meg, illetve ezért akad feladatuk az orvosoknak reggeltől estig.
– Valóban más ez az év, mint az előzőek – mondta a Magyar Nemzetnek dr. Győri József gyermekorvos. – Az orvos-beteg kontaktusok száma erősen megugrott. Személyes vizsgálatot az én praxisomban kizárólag előre egyeztetett időpontban végzünk, így tudjuk elkerülni a rendelői tumultust, ezzel pedig az ottani megfertőződéseket. De gyakorlatilag reggeltől estig rendelkezésre állunk, telefonon, e-mailen, videókonzultációkon is a betegeket segítjük. Senki nem marad tehát ellátatlanul.
A családokat a korábbiakhoz képest sokkal jobban megterheli ez a helyzet. Nehéz kezelni azt is, amikor a szülő beteg, főleg, ha a koronavírust kapta el, és azt is, ha a gyerekért kell aggódni.
– Az én praxisomban mindkét esettel rengetegszer találkoztam – árulta el dr. Győri József. – Az egyik leggyakoribb probléma, amit kezelnünk kell, a karantén szabályainak elmagyarázása. Akinek a tesztje pozitív lesz, vagy a COVID-fertőzésre gyanús tüneteket produkál, attól a pillanattól karanténban kell maradnia, azonban ennek a szabályaival a legtöbben nincsenek tisztában. Ami a gyerekek megbetegedését illeti, az én rendelőmben is sok koronavírusos gyerek fordult meg. Szerencsére nálunk nem volt olyan fiatal beteg, aki intenzívosztályos kórházi kezelésre szorult volna, de országosan tudunk ilyen esetekről is. Nagyon fontos a gyermekek védelme is.
A másik veszély, amellyel a családoknak szembe kell nézniük, a mentális terhelés. Maga a megfertőződéstől való félelem is rossz, ehhez társul az egzisztenciális bizonytalanság, a szabályok folyamatos változása, nem beszélve azokról az elsősorban a közösségi médiában ismételgetett kételyekről, amelyek az oltással, a vakcinákkal kapcsolatosak.
– Sokszor valóban nagyon különös véleményeket hallunk az utcán, a hivatalos médiában is – fejtette ki dr. Győri József. – Érthető, hogy az emberek számára terhes ez a hosszan tartó szabályozottság, a maszkviselés, a távolságtartás és minden egyéb, ami a védekezéssel jár, de nem tartom felelős gondolkodásnak, ha valaki csak a saját kényelmére ügyel. Járvány van. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a vírus bármelyikünket megtámadhatja, és hogy kit mennyire betegít meg, az az immunrendszer aktuális állapotán múlik. Az oltás az immunrendszert készíti fel, tehát a szervezet védekezését segíti. Idős korban, krónikus betegségekkel élve ennek különlegesen nagy a szerepe. Leegyszerűsítve pedig azt mondhatjuk, hogy minden korosztályra igaz, hogy a betegség következményeinek a kockázata, és a vakcinával kapcsolatos kockázat nem összemérhető, egyértelmű, hogy az oltás csak nyereséget jelenthet. Két kulcsszó jutott eszembe a döntéssel kapcsolatban: félelem és felelősség. A családokban a gyerekek mentális egészségi állapotát is döntően befolyásolja, hogy a kettő közül melyik irányítja a döntéseinket, tetteinket, viselkedésünket. A félelem egy bizonyos mértéken túl mérgező, pusztító. A felelősség felismerése viszont a mindennapokban pozitív, építő módon nyilvánul meg: felelősek vagyunk a saját egészségünkért, a családunkért, a tágabb közösségért is, ezért betartjuk a járványügyi előírásokat, és élünk az oltás lehetőségével.
Az oltásszkeptikusok leginkább a vakcinák esetleges hosszabb távú mellékhatásaitól tartanak. A gyermekorvos erre így reagált lapunknak:
– Több milliárd embert oltottak már be világszerte. Ennél nagyobb oltási mintát nehéz volna elképzelni.
December első felében Magyarországon is megkezdődött az 5-11 éves gyerekek oltása. Miközben a szakértők megalapozott javaslata alapján a kormány szorgalmazza, hogy minél több család igényelje ezt, és a kiadott közlemények nyilatkozatok alapján ezt az orvosok is támogatják, ezzel kapcsolatban is vita bontakozott ki a közéletben.
– Én fontosnak tartom a gyerekek védelmét – mondta dr. Győri József. – Mint említettem, bár szerencsére a gyerekek szervezete általában könnyebben győzi le ezt a vírust, náluk is előfordulhat a súlyos, esetleg halálos kimenetel. Nem érdemes kockáztatni. Ha bárkinek esetleg számít valamit ez az érv, ebből a korosztályból én elsőként a nyolcéves unokámat oltottam be.
Borítókép: Az orvosok szerint a fiatalok esetében kevesebb a súlyos eset, de nem érdemes kockáztatni (Kép: Mészáros János)
