Riasztást adott ki a titkosszolgálat – hirdetésekkel vernek át a kiberbűnözők

Ellepték a világhálót a neves cégek nagyértékű termékeit potom pénzért kínáló hirdetések; egy százezres elektronikus cikk néhány száz forintért is megszerezhető. Látszólag. Orbitális csapda, amibe belesétálva igencsak megcsappanhat a pénztárcánk.

IT-SECURITY Fotó: JAKUB PORZYCKI

A titkosszolgálat kezdeményezésére tartottak ma zárt rendszerű online sajtótájékoztatót a rendőrség, a Magyar Bankszövetség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakemberei. Egy új csalási módszer ismertetése mellett az adathalászok és más kiberbűnözők aktivizálódására is figyelmeztettek.

Megtévesztő hirdetések

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivője egy új, körmönfont csalási módszerről beszélt. Elmondta: a pandémiás időszakban a korábbinál gyakoribbá vált a kártyás és internetes fizetés. Bár Magyarország a második legkedvezőbb helyen áll a bankkártyás csalásokat tekintve az EU-ban Szlovákia után, ám az utóbbi időben megszaporodtak a kiberbűnözői körökból érkező próbálkozások, amelyekre figyelnünk kell, ehhez pedig érdemes betartanunk néhány szabályt. Így vigyázzunk banki adatainkra, soha ne adjuk ki illetékteleneknek, és ha ez mégis megtörtént, minél hamarabb értesítsük számlavezető bankunkat, illetve a hatóságokat.

Fotó: ORFK

Az egyik, utóbbi időben megszaporodott csalási forma, amikor újonnan feltűnő webshopok irreálisan alacsony áron kihagyhatatlannak látszó ajánlatokat, drága termékeket hirdetnek. Sok esetben azonban a kártyás fizetéssel a gyanútlan fogyasztó valójában nem a terméket vásárolja meg, csupán regisztrál egy nyereményjátékra, ami azzal kecsegtet, hogy szerencsés esetben övé lehet a reklámozott termék. Ráadásul a vásárló az ilyen tranzakcióval egy havi díjat is vállal, amelyet automatikusan leemelnek a számlájáról. Ezekben az esetekben a kártyás fizetéssel egyúttal életbe is lép a szerződés és kizárják az utólagos reklamációt is.

Az online kereskedelemben mindig érdemes tájékozódni az eladóról, azonosítani, hogy van-e valódi telefonszáma, elérhetősége, valóban fel lehet-e venni vele a kapcsolatot – tanácsolta a szóvivő, aki szerint megszaporodtak a telefonos csalások is. Az elkövetők bankok nevében hívják áldozataikat, gyanús tranzakciókra hivatkozva stresszes helyzetet teremtenek, és gyorsan próbálják megszerezni az áldozat banki adatait, ismeretlen programokat, alkalmazásokat telepíteni okostelefonjára, számítógépére. Leszögezte: a bank nem kéri kártyánk adatait, a PIN-kódot pedig soha senkinek nem szabad kiadni. Ha ellenőrizni próbálunk egy idegen, gyanús hívást, kérjük legutóbbi három tranzakciónk adatait, mert azt a számlavezető banknak tudnia kell. Ellenkező esetben az a legegyszerűbb, ha információ kiadása nélkül megszakítjuk a beszélgetést, és jelezzük a bankunknál, hogy gyanús hívást kaptunk.

Herédi István, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda kiberbűnözés elleni főosztályának kiemelt főnyomozója a sajtótájékoztatón elmondta: van olyan ügyük, amelyben már sok száz sértettet találtak. Arra figyelmeztetett, ha megtörtént a baj, akkor minél hamarabb jelezzük bankunknak a gyanús tranzakciót, mert minél több idő telik el, annál kisebb az esély a tranzakció megfordítására, és a kár – legalább részleges – megtérítésére.

Simon Edina Tünde, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetének szóvivője ismertetése szerint az utóbbi időben aktivizálták magukat az adathalászok, és terjednek a megtévesztő telefonhívások, amelyeknek a célja mindig ugyanaz: banki adataink felhasználásával megszerezni a pénzünket. A megelőzésért a potenciális áldozatok tehetnek a legtöbbet azzal, ha körültekintően, óvatosan járnak el, és egészséges gyanakvással kezelnek minden ismeretlen hívást, főleg, ha az a banki adataikat célozza. Az elkövetők általában találomra, valamilyen kitalált stresszhelyzet ürügyén hívják áldozataikat. Ilyenkor a legjobb higgadtan átgondolni, egyáltalán biztosan azonosítható-e, ki van a vonal másik végén, és mi lehet a valódi célja. Soha nem szabad kiadni PIN-kódunkat, és idegen alkalmazást telepíteni informatikai eszközeinkre! Ha pedig gyanús egy hívás, szakítsuk meg, és azonnal értesítsük bankunkat és a hatóságokat – figyelmeztetett Simon Edina Tünde.

Riasztott a titkosszolgálat

A titkosszolgálat egyébként a napokban riasztást adott ki az elmúlt napokban tapasztalt növekvő számú, ügyintézői megkeresésnek álcázott adathalász telefonhívásokkal kapcsolatban.

A telefonhívások során a csalók banki ügyintézőnek kiadva magukat próbálnak személyes adatokat (például születési vagy banki adatokat) megszerezni. Egyes esetekben különböző közműszolgáltatók nevében keresik fel megtévesztés céljából az áldozatokat.

A hívások során arra hivatkoznak a csalók, hogy hiba lépett fel a pénzügyi tranzakcióban, vagy a csomagrendelés közben fellépő anomáliákra hivatkozva kezdeményeznek adategyeztetést. A titkosszolgálathoz olyan bejelentés is érkezett, amelyben a hívott fél közölte, nem a megkeresésben szereplő bank ügyfele, ezt követően a csalók átirányították a másik pénzintézet ügyintézőjéhez.

Fontos tudni, hogy a pénzintézetek, közüzemi szolgáltatók ugyan kérhetnek be személyes adatokat a felhasználóktól az azonosításhoz, azonban specifikus, pl.: bankkártyára, netbanki jelszóra vonatkozó adatokat nem.

(Személyes adatokat érintő adategyeztetés akkor fordulhat elő, ha az ügyfél kezdeményezi a telefonos ügyintézést, ebben az esetben a szolgáltató – az ügyfél pontos beazonosítása érdekében – egyes személyes adatokra rákérdezhet.)

Ne adjon meg személyes vagy egyéb banki adatokat! Ne telepítsen semmilyen alkalmazást az eszközére, ilyet a bankok nem kérnek! Soha ne utaljunk ismeretlen személy számlájára pénzt! Szakítsa meg a beszélgetést! A hivatkozott szervezet honlapján található hivatalos elérhetőségek valamelyikén tájékoztassa az érintett szervezetet a hívásról!

Borítókép: Kiberbűnöző (Illusztráció: Jakub Porzycki)