Van kettős mérce az Európai Unióban

A válaszadók 56-27 százalék arányban vélik úgy, hogy létezik kettős mérce a saját országukkal szemben az unióban – derül ki a Századvég legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint ennek az elsődleges elszenvedői azok az államok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a Soros György nevével fémjelzett nyílt társadalmak eszmerendszerét.

Akiknek azonban ismerős a tőzsdespekuláns és tevékenysége, azok az elmúlt öt évben két és félszer–négyszer annyian válaszoltak úgy, hogy kedvezőtlen a véleményük róla, mint akiknek kedvező

 – a Sorossal való szimpatizálás egyébként az elmúlt három évben minimális növekedést mutat, de ez nagyságrendi eltérést nem jelent, továbbra is rendkívül elutasított. „Jól látszik, hogy a brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően, az ő elvárásait teljesítve hozzák meg döntéseiket, és nem az emberek akaratát helyezik előtérbe, ennek pedig az egyenes következménye, hogy a megkérdezettek két és félszer annyian vannak kedvezőtlen, mint kedvező véleményen a tőzsdespekulánsról” – áll a közleményben.

A kutatás kitért továbbá arra is, hogy a megkérdezettek elfogadhatónak tartják-e, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat az oldalakról. „A véleménynyilvánítás – minden alkotmányos indok nélküli, csakis politikai alapon történő – korlátozását azonban az európai polgárok többsége – még ha egyre csökkenő arányban is – elutasítja” – tették hozzá. 

A volt szocialista országokban, ahol a lakosságban még frissen él a diktatúrák emléke és a szabadság megszerzésének élménye, az emberek jelentős (61-23 százalék) arányban elfogadhatatlannak tartják a politikai alapon működő cenzúrát.

Azt írták, hogy az ilyesfajta cenzúra elfogadottságában jelentős különbség mutatkozik az alapítók és XX. századi csatlakozók, valamint az Európai Unióba 2004 után felvételt nyert volt szocialista országok lakosainak a válaszai között. Az alapítók és XX. századi csatlakozók mindössze 53-31 százalék arányban utasítják el a felhasználói tartalmak politikai alapú törlését, ezzel szemben a volt szocialista országokban az „elfogadhatatlan” válaszok száma közel háromszorosa az „elfogadható” válaszokénak. Az online politikai cenzúrát legradikálisabban elutasító ország Bulgária, 77-13 százalék arányban, rögtön utána Magyarország (76-14 százalék) és Csehország (73-14 százalék).

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)