A Századvég harminc országban harmincezer fő megkérdezésével készített, Európa Projekt 2021 kutatása szerint a visegrádi országokban is többségben vannak azok, akik szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz a hazájukkal szemben. A legnagyobb arányban (77 százalék) a szlovénok gondolják így, míg a skála túlsó felén Dánia helyezkedik el, 33 százalékos igenrátával. Az összuniós arány 56-27 százalék.
Mint közölték: a számokból jól látható, hogy nem egyszeri pillanatképről van szó, konstans módon lesújtó az eredmény, hiszen az EU alapelvei közé tartozik a tagállamok közötti egyenlőség, ami nem valósul meg.
A kutatás hangsúlyozza, hogy a Sargentini-jelentésből és jogállamisági riportokból levont konklúziókból, a már tárgyalt kettős mérce mellett, kirajzolódnak Soros György kritikái a „renitens” államokkal, illetve elvárásai a saját embereivel szemben. A Századvég szerint a tőzsdespekulánshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) által támogatott
nem kormányzati szervezetek (NGO-k) összefonódása a jelentésekkel és a jelentéstevőkkel bizonyítja Soros befolyását és intervenciós törekvéseit.
Soros Györgyről azt írták, a válaszadók az EU minden vizsgált régiójában – legyen az alapító vagy újonnan csatlakozó – 2-5 arányban mondták azt, hogy inkább antipatikus számukra Soros György, azaz hétből mindössze kettőnek szimpatikus. A különbség Soros György ismertségében érhető tetten.
Habár az intervenciós tevékenységét Nyugaton sokkal hamarabb elkezdte, a volt szocialista országokban mégis jóval többen ismerik a nevét, csupán a válaszadók 17 százaléka nem, míg az alapítók és a XX. századi csatlakozók esetében ez 36 százalék, több mint a megkérdezettek egyharmada.
Soros György elfogadottsága a Századvég szerint Görögországban a legalacsonyabb és Luxemburgban a legmagasabb (a megítélését illetően a kedvező-kedvezőtlen válaszok aránya előbbi esetben 6-57 százalék, utóbbiban 17-21 százalék, tehát még ott is inkább antipatikus személyként tekintenek rá). Az eredményt annak fényében kell vizsgálni, hogy a válaszadók több mint fele – a legfrissebb adatok szerint a 68 százalékuk – nem ismeri Soros Györgyöt, nincs róla véleménye vagy nem válaszol.
Akiknek azonban ismerős a tőzsdespekuláns és tevékenysége, azok az elmúlt öt évben két és félszer–négyszer annyian válaszoltak úgy, hogy kedvezőtlen a véleményük róla, mint akiknek kedvező
– a Sorossal való szimpatizálás egyébként az elmúlt három évben minimális növekedést mutat, de ez nagyságrendi eltérést nem jelent, továbbra is rendkívül elutasított. „Jól látszik, hogy a brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően, az ő elvárásait teljesítve hozzák meg döntéseiket, és nem az emberek akaratát helyezik előtérbe, ennek pedig az egyenes következménye, hogy a megkérdezettek két és félszer annyian vannak kedvezőtlen, mint kedvező véleményen a tőzsdespekulánsról” – áll a közleményben.
