A Magyar LMBT Szövetség 2012-es beszámolója arról árulkodik, hogy már akkor egyértelmű célként tűzték ki az iskolai oktatásban a saját elképzeléseik népszerűsítését. Az LMBTQ témák fokozottabb megjelenítése a köz-, illetve felsőoktatásban című fejezetben azt írták:
Szövetségünk 2012 márciusában véleményezte a Nemzeti Alaptanterv társadalmi vitára bocsátott tervezetét. A nemzetközi ajánlások alapján a szexuális irányultság és a nemi identitás témakörének iskolai tananyagban való explicit megjelenítésére tettünk javaslatot, ugyanakkor felhívtuk a jogalkotót a társadalmi igazságosság és sokszínűség értékeinek fokozottabb megjelenítésére is.
Majd a kerettantervek kapcsán így folytatták:
2012 októberében véleményeztük a NAT alapján készített, rendkívül részletes (több ezer oldalas) kerettanterveket is. Ez a tervezet szintén nem ejtett egy szót sem a szexuális irányultság és nemi identitás témáiról. A NAT vitája során kifejtett véleményünkkel összhangban itt is törekedtünk rá, hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás témaköre a különböző tantárgyak tantervében (így különösen: környezetismeret és biológia; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; erkölcstan, etika; magyar nyelv és irodalom, ének-zene, művészetek, mozgóképkultúra és médiaismeret; valamint a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak) hangsúlyosan jelenjen meg.
A beszámoló kitért arra is, a Magyar LMBT Szövetség külön felhívta a figyelmet, hogy rendkívül problémás a hagyományos nemi szerepek példaként állítása és a nemi szerepek biológiai funkciójának hangsúlyozása. Hozzáfűzték, hogy a minisztérium figyelmen kívül hagyta a felvetéseiket.
A szervezet már 2012-ben támadta az újonnan elfogadott alaptörvényt is, amely szerintük a házasság kirekesztő meghatározását tartalmazza, ugyanakkor nem nevesíti a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti megkülönböztetés tilalmát. Az alaptörvény 2020-as módosítása egyébként a korábbinál is pontosabban meghatározta a házasság és a család fogalmát azzal, hogy az anya nő, az apa férfi.
