A Magyar LMBT Szövetség 2012-es beszámolója arról árulkodik, hogy már akkor egyértelmű célként tűzték ki az iskolai oktatásban a saját elképzeléseik népszerűsítését. Az LMBTQ témák fokozottabb megjelenítése a köz-, illetve felsőoktatásban című fejezetben azt írták:
Szövetségünk 2012 márciusában véleményezte a Nemzeti Alaptanterv társadalmi vitára bocsátott tervezetét. A nemzetközi ajánlások alapján a szexuális irányultság és a nemi identitás témakörének iskolai tananyagban való explicit megjelenítésére tettünk javaslatot, ugyanakkor felhívtuk a jogalkotót a társadalmi igazságosság és sokszínűség értékeinek fokozottabb megjelenítésére is.
Majd a kerettantervek kapcsán így folytatták:
2012 októberében véleményeztük a NAT alapján készített, rendkívül részletes (több ezer oldalas) kerettanterveket is. Ez a tervezet szintén nem ejtett egy szót sem a szexuális irányultság és nemi identitás témáiról. A NAT vitája során kifejtett véleményünkkel összhangban itt is törekedtünk rá, hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás témaköre a különböző tantárgyak tantervében (így különösen: környezetismeret és biológia; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; erkölcstan, etika; magyar nyelv és irodalom, ének-zene, művészetek, mozgóképkultúra és médiaismeret; valamint a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak) hangsúlyosan jelenjen meg.
A beszámoló kitért arra is, a Magyar LMBT Szövetség külön felhívta a figyelmet, hogy rendkívül problémás a hagyományos nemi szerepek példaként állítása és a nemi szerepek biológiai funkciójának hangsúlyozása. Hozzáfűzték, hogy a minisztérium figyelmen kívül hagyta a felvetéseiket.
A szervezet már 2012-ben támadta az újonnan elfogadott alaptörvényt is, amely szerintük a házasság kirekesztő meghatározását tartalmazza, ugyanakkor nem nevesíti a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti megkülönböztetés tilalmát. Az alaptörvény 2020-as módosítása egyébként a korábbinál is pontosabban meghatározta a házasság és a család fogalmát azzal, hogy az anya nő, az apa férfi.
A Magyar LMBT Szövetség Szivárvány Szakkör címen kiadványt és honlapot is indított tavaly nyáron. Kik azok az LMBTQI emberek? Mi a különbség a szexuális irányultság és a nemi identitás között? Milyen nehézségekkel szembesülnek az LMBTQI fiatalok a hazai középiskolákban? Mit tehetnek a tanárok és a diákok az erőszakmentes, befogadó iskolai közeg megteremtése érdekében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a honlap, amely kifejezetten a középiskolás korosztályt célozza meg, azokra a kérdésekre összpontosít, amelyek ezt a korosztályt leginkább foglalkoztatják.
A baloldali pártokkal szintén jó kapcsolatot építettek ki, a 2012-es beszámolóban például megemlítették, hogy a Demokratikus Koalíció az azonos nemű párok házasságát lehetővé tevő javaslatot jelentett be. Ezután, a tervezet elkészültekor, személyes egyeztetésen vettek részt a DK alelnökével és szakértőjével.
Lényeges körülmény, hogy a baloldal ma is kiáll az LMBTQ-ideológia mellett, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt a BBC-nek adott novemberi interjúban kijelentette, hogy mindenképpen támogatja az azonos neműek házasságát. Ez – mint mondta – nincs ellentétben a hitével, ugyanis a polgári házasság egy polgári jogi aktus.
A Magyar LMBT-szövetség 2012-es beszámolója IDE kattintva olvasható el.
Borítókép: a 21. Budapest Pride felvonulás résztvevői a Bajcsy-Zsilinszky úton 2016. július 2-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
