A Fenyő János megöletése miatt indított Portik-Gyárfás-per csütörtöki tárgyalási napján Gyárfás Tamás volt médiaproducer, egykori sportvezető reagált az ügyészség vádkiegészítésére.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a legutóbbi tárgyalási napokon Óvári Győzőt, a néhai Fenyő János médiavállalkozó ügyvédjét hallgatta meg a bíróság. Óvári – valamint a Népszava újságírójának, Dési Jánosnak – korábbi vallomásaiban is szerepelt egy történet, amely szerint Fenyő és Gyárfás egy frekvenciapályázaton is összekülönböztek. Miután Óvári a bíróság előtt tanúskodva ismét felidézte ezt a történetet, az ügyészség vádmódosítás keretében ezt a konfliktust is beemelte a vádiratba, bővítve ezzel az indítékok körét.
A vádirat ezen pontja szerint az 1995 és 1996-os években mind Gyárfás Tamás vádlott, mint Fenyő János sértett előtt ismert volt, hogy frekvenciapályázatot írnak ki egy kereskedelmi csatornára és mindketten fontolgatták, hogy elindulnak ezen, ám ehhez befektetőkre volt szükségük. Az ügyészség szerint míg Fenyő János nem járt sikerrel, Gyárfás Tamás külföldről várt segítséget. Partnere a West Deutsche Allgemeine Zeitung (WDAZ) lett volna. A közös indulás reményében a Bank Austria – Girocredit Investment Ltd.-től kért átvilágítást cégéről, a Nap TV Kft.-ről, amely egyúttal potenciális ajánlás is lehetett volna a közös együttműködéshez. Az elkészült ajánlást azonban valaki ellopta és eljuttatta Fenyő Jánosnak, aki ezt követően értesítette a Bank Austriát és a WDAZ-t, hogy Gyárfás ellen adócsalás miatt folyik éppen eljárás Kaposváron. A médiavállalkozó célja ezzel az volt, hogy az üzlet kútba essen, ami meg is történt, annak ellenére, hogy Gyárfás később tisztázta magát a felmerült vádak alól.
Gyárfás Tamás a csütörtöki tárgyaláson csattanós választ adott az ügyészség vádmódosítására, ugyanis rámutatott számos olyan ellentmondásra, amely miatt Óvári Győző és Fenyő János más kollégáinak további meghallgatására lesz szükség. Gyárfás a bíróság előtt kiemelte: annál nem jutott tovább, minthogy megfontolja részvételét a frekvenciapályázaton, ugyanis ehhez nagyjából 50 millió dollárnyi pénzre lett volna szüksége, amelyet saját erejéből nem tudott összeszedni, a banki kölcsöntől pedig irtózott. A pályázati anyagot meg se vásárolta.
Gyárfás Tamás a tárgyaláson bemutatott egy levelet is, amit átadott Póta Péter bírónak. A levelet a Bank Austriától kapta meg és amelyet Óvári Győző írt a pénzintézetnek. Ez akár azonos is lehet a vádmódosításban is szereplő levéllel, amelyet az ügyvéd küldött a Bank Austriának, hogy lejárassa Gyárfást. Csakhogy a Gyárfás által bemutatott levél tartalma nem egyezik azzal, amit Óvári vallomásaiban említett.
A médiaproducer által bemutatott levél egyébként nem szerepelt a nyomozati anyagban, azt még az ügyészség sem ismerte korábban. Ami az ügy szempontjából fontos, hogy a levélben nem esik szó Gyárfás Tamás kaposvári, adócsalási ügyéről, ami nem véletlen. Ugyanis Óvári Győző levele 1996. március 29-i keltezésű, a Gyárfás elleni kaposvári ügy pedig csak 1996 májusában indult el.
Jelenleg Póta Péter bírónál pattog a labda, hogy ezeket az ellentmondásokat kibogozza.
Csütörtökön Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió egykori ügyvezető alelnökét is meghallgatták tanúként, zárt láncú hírközlésen keresztül; Csúcsot az otthonából kapcsolták a törvényszékre.
A vádirat szerint Gyárfás megtévesztette Fenyőt, amikor a Vico Rt. átvette a Nap TV Kft.-től a Rádió- és Televízióújság kiadói jogát. Óvári Győző tanúvallomásában azt állította: amikor a kiadó jog átvételéről a Nap TV irodájában Fenyővel közösen tárgyaltak Gyárfással, akkor a producer kiment a szobából, hogy telefonon beszéljen Csúcs Lászlóval, majd mintegy fél óra múlva visszatérve azt mondta nekik, olyan információt kapott, hogy a fennálló szerződés annak lejártakor, 1993. szeptember 30. után meghosszabbítható.
Gyárfás az állításra azt közölte csütörtökön, hogy ő a vendégeit, főleg ilyen szintűeket, soha nem hagyná magukra. Ez szerinte óriási modortalanság lenne. Csúcs László ezután meg is erősítette, hogy Gyárfással a kiadói jog meghosszabbításáról soha nem beszélt. Hozzátette: amikor Fenyővel a lapkiadás kapcsán már feszült viszonyba került, akkor hívta fel egyszer Gyárfást, aki megkérdezte, hogy a Rádióújság kiadói joga megvásárolható-e. Csúcs közölte vele, hogy a Rádióújság nem eladó. A kiadói jog meghosszabbításáról közöttük szó sem volt.
Gyárfás ezután bemutatta és átadta Póta Péter bírónak az RTV Újság címlapjainak másolatait, amit a Széchenyi Könyvtárból kerestetett ki. A címlapok szerint a Vico Rt. a XXXVIII. évfolyam 17. számától volt a lap kiadója. A 17. számot a Vico Rt. mindjárt két változatban jelentette meg, fekete-fehérben, illetve színesben. A Magyar Rádióval ezt a lépést előzetesen nem egyeztette. A lap ára ekkor 25 forint 50 fillér volt. Fenyő ugyancsak egyeztetés nélkül a 23. számtól – több mint egy hónappal később, mintegy 50 százalékkal – megemelte 39 forintra.
A vádlott bizonyítékként átadta a bíróságnak a Belmondo arcképével megjelenő 23. szám címlapját is, amelyen az ár már 39 forint volt. Gyárfás kihangsúlyozta, Fenyő – ami a Rádió- és Televízióújságot illeti – enyhén szólva durván kezdte el ténykedését. Nem véletlen, hogy emiatt összetűzésbe került Csúcs Lászlóval.
Gyárfás leszögezte: kettőjük párviadalához neki nem volt semmi köze. Mindezt Óvári Győző és Csúcs László is megerősítette.
A per várhatóan 2022 márciusának végén, szakértők meghallgatásával folytatódik.
Borítókép: Gyárfás Tamás megérkezik a törvényszékre (Fotó: Kurucz Árpád)
