Úgy látszik, bár nem új hír, hogy a Magyar Pszichiátriai Társaságot és a Magyar Pszichológiai Társaságot ugyanúgy meggyőzték maguknak az LMBTQ-ideológia képviselői, mint ezek amerikai társaikat.
Ez abból látszik, hogy a két szervezet „szakmai”, valójában ideológiai állásfoglalást adott ki a gyermekvédelmi törvény ellen.
Ebben pedig a transzmozgalom által erőltetett „születéskor meghatározott nem” kifejezéssel operálnak. Ebből teljesen egyértelmű, hogy miről van szó és honnan fúj a szél – írja a Mandineren megjelent publicisztikájában Szilvay Gergely.
A legfurcsább, hogy belsős információk szerint egyébként a nyilatkozat mögött nincs egységes támogatás, sőt a pszichiátriai társaság elnöksége elfogadta ugyan, de a tágabb vezetőség nem is tudott róla. Na de.
Az emberek nemét születéskor megállapítják, nem pedig meghatározzák vagy kiosztják.
A biológiai nem esetében mindenképp, a nemi identitás és a nemi orientáció pedig később alakul ki. A két társaság közleménye azonban nem teszi egyértelművé, hogy mielőtt rátér az utóbbi kettőre, azelőtt a biológiai nemről beszél, ami nem ugyanaz, mint a nemi identitás – írja Szilvay Gergely.
De bírálhatja-e bárki ezeket a szervezeteket, aki nem tagja valamelyiknek, és nincs szakirányú végzettsége? Nem ők a szakma, aki pedig bírálja őket, az csak egy hozzá nem értő kibic? Nos, a két szervezet amerikai megfelelőjével kapcsolatban (American Psychological Association, American Psychiatric Association) rendszerint felmerülnek szakmai kritikák, főleg LMBTQ-fronton. Mutatok egyet: amikor a Louisianai Egyetem professzora, Loren Marks megvizsgálta az (első) APA által egy ügyben etalonként felmutatott 67 tanulmányt, arra jutott, hogy azok totál megbízhatatlanok. Szóval az ilyen szervezetek tudományosnak mondott állításai nem kikezdhetetlenek és nem tévedhetetlenek.
A tudósok mást mondanak
A közlemény téved, amikor azt írja hogy „a szexuális orientációt jelenlegi tudásunk szerint szintén döntően biológiai tényezők befolyásolják […] A pszichoszociális hatások szerepe a biológiai faktorok mellett nem meghatározó mértékű.” A témával foglalkozó tudósok nyilatkozatai mást mutatnak: épp az ellenkezőjét – írja Szilvay Gergely.