időjárás 25°C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo

Gulyás Gergely: Holnaptól csak magyar rendszámmal lehet kedvezményes áron tankolni a benzinkutakon

Kultúrharc Magyarország ellen

2022.01.10. 13:41 2022.01.10. 14:28
Kultúrharc Magyarország ellen

A Magyarország szuverenitása ellen folyó összehangolt támadások újabb csatatere nyílt meg a legutóbbi időben, amikor a megszokott európai uniós jogi eljárások, politikai elmarasztalások és forrásvisszatartások mellett kialakult egy kulturális frontvonal is.

 Szivárványos karszalaggal focipályára lépő ellenfelekkel, a gyermekvédelmi törvény elleni lobbizással, a külföldi médiabefolyás növelésével és „oknyomozásnak” álcázott hírszerzéssel. A hagyományos értékeket, a nemzeti identitást, a család értelmét és a közbizalmat azért támadják, hogy rajtuk keresztül ássák alá az államot. Magyarország kulturális szuverenitásának támadása egy olyan stratégia mentén zajlik, ami a hibrid háború elméleti keretében helyezkedik el, gyakorlata pedig kulturális és kommunikációs eszközökkel történik – olvasható a XXI. Század Intézet oldalán.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatójának évnyitó elemzése a kulturális szuverenitásról szóló írását folytatja, és ennek értelmezési keretében maradva mutatja be azt a csatateret, ahol a legújabb nemzetközi támadások folynak Magyarország ellen.

Hibrid háború a kultúrában

Horváth József ny. vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal 1998–2002 közötti műveleti főigazgató-helyettese, majd 2012–13-ban a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese, jelenleg az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, Hibrid háború a jövőért című friss könyvében a hibrid háború új generációjáról ír, amelyben a hadicél kontinensünk „zsidó–keresztény gyökereinek felszámolása, nemzeteinek feloldása”. Ennek érdekében egymástól távol állónak látszó megoldásokat vetnek be, amint írja:

Az európai nemzetek felszámolása, az illegális bevándorlók millióinak elindítása, a radikális iszlám erőszakos terjesztése és a fiatal nemzedékek aktív befolyásolása alapvetően egy tőről fakad.

Arra is kitér, hogy a támadó fél nehezen azonosítható, hiszen egyaránt vannak köztük állami titkosszolgálatok, velük szövetséges, „fedővállalkozásként értelmezhető, nem kormányzati struktúrák”, amelyek „a nyilvánosság előtt jogvédő, humanitárius  vagy szakmai érdekvédő szervezetként tűnnek fel” és olyan telepített ügynökök vagy helyben talált, kollaborációra kész szervezetek, amelyek többnyire „civil szervezetnek”, „független médiának” és „oknyomozó újságíróknak” nevezik magukat. Éppen ezért az elhárítás munkája megnehezült, figyelmeztet Horváth József, hiszen nemcsak a külső beavatkozás kiküszöbölése, hanem a belső front pacifikálása is feladat, ahol a leleplezés és a tettenérés különösen nehéz.

Főleg, hogy a behatolás már megtörtént, a bomlasztás folyik (Amnesty, Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency), és a következő lépcsőt, vagyis az elfoglalást immár home-grown szereplőkkel készítik elő.

A módszerről szintén szót ejt a szakértő: fellazítás, ellenséges befolyásolás, dezinformálás és zavarkeltés (szubverzió), amelyet a hagyományos titkosszolgálatok ugyanúgy bevetnek, mint azok a „civil hírszerzők”, akik aktivistának, jogvédő irodának, segélyszervezetnek vagy tényfeltáró újságírónak álcázzák magukat. A módszertan réges-régi és nagyon hasonló, elegendő csak az „Ördög ügyvédjére”, Navalnij küldetésére, a Strache- vagy a Szájer-ügyre, a Pegasus-műveletre és a „Pandora-iratokra” gondolni, ami azonban újdonság, hogy „nemcsak az ellenséges országok profi titkosszolgálatai dolgoznak, hanem nemzetek feletti tőkecsoportok” is – írja. Ne feledjük: térségünk koalíciós kényszerben lévő, így gyengébb érdekérvényesítéssel bíró állami vezetői (Andrej Babiš, Bojko Boriszov, Sebastian Kurz, Heinz-Christian Strache) bele is buktak az ilyesmibe.

Mindebből az következik, hogy létrejött egy szélesen értelmezett és mélységében tagolt kulturális frontvonal.

Társadalmi dezintegráció

Az állam biztonsága ellen irányuló – hibrid módon, indirekt eszközökkel folyó – kulturális fellazítás a destabilizáció része. Ezt nevezzük hétköznapi módon az állam aláásásának. Ennek egyik aspektusáról írja Horváth József, hogy „érdemes úgy tekinteni a genderlobbi tevékenységére, mint egy jól felépített, tudatosan végrehajtott befolyásolási műveletre, amelynek valódi célja a zsidó–keresztény kultúrkör alapegységeinek bomlasztása”. Mint amilyen a család, a férfi–nő együttélés bevett keretei és a leszármazás törvényei. Mindent számbavéve, a társadalmi dezintegrációt célzó hibrid hadművelet része 

1. a nemzeti identitás gyengítése

2. a demográfiai összetétel megváltoztatása

3. a család fogalmának átalakítása és a

4. nemi hovatartozás fluiddá tétele.

Az állam egy ilyen helyzetben az alkotmányos védelem eszközéhez nyúlhat, ennek részeként jött létre az alaptörvény számos rendelkezése, mint például a kereszténység nemzetmegtartó szerepének elismerése, a nemzeti önazonosság definiálása, felelősségvállalás a határon túl élő magyarokért (Nemzeti hitvallás), valamint a házasság intézményének védelme és a kitétel, hogy „az anya nő, az apa férfi” (Alapvetés, L cikk, 1). Ezen kívül politikai eszközökkel is lehetséges élni, amely kellő társadalmi felhatalmazást igényel.

Erről fog szólni a 2022-es országgyűlési választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazás.

Fotó: XXI. Század Intézet

Napjainkra különösen jellemző a médiahadviselés

Elegendő egy pillantást vetni a Magyarországon működő, kívülről finanszírozott média és a magukat oknyomozónak nevező (valójában kémkedést végző és dezinformációkat terjesztő) portálok külföldi forrásaira vagy a „független tényellenőrzők” összetételére, hogy megbizonyosodjunk róla: pusztán ezek hányada olyan szintű idegen befolyást ért el, amely komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent – hívja fel a figyelmet a XXI. Század Intézet.

A Telex 2021-es jövedelmét kimutatásuk szerint jelentős részben a cseh Economia kiadóvállalat alapítványa, az amerikai nagykövetség egyik pályázata, a holland állam Human Rights Fundja, valamint a finn Helsingin Sanomat alapítványi támogatása biztosította. A portál gyakornokprogramjának létrejöttéhez – szintén saját bevallásuk szerint – „hozzájárultak az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Holland Királyság budapesti nagykövetsége”, honlapján rendszeresen megjelennek a Deutsche Welle német közszolgálati média videóinak magyar változatai, a szerkesztőségnek odaítélt Konrád György-díjat és a vele együtt járó ötezer eurót egyenesen a német nagykövetségen vették át.

A Partizánt tavaly nagyrészt szintén külföldről tartották el: két meghívásos pályázattal (Foundation for Democracy and Pluralism, German Marshall Fund of the United States), a német, a svéd és a norvég külügyminisztérium donációival, az Európai Bizottság hozzájárulásával, a Robert Bosch Alapítvány forrásaival, valamint az Open Society Foundations közel félmillió dollárnyi juttatásával. Az amerikai befolyás a Szabad Európa esetében még nyilvánvalóbb, ugyanis honlapja szerint ennek „költségvetését az Egyesült Államok kongresszusa biztosítja a United States Agency for Global Media független testületen keresztül”.

Fotó: XXI. Század Intézet

Ez már nem is rejtett, hanem a belügyekbe való nyílt beavatkozásnak tűnik.

A három legaktívabb „tényfeltáró” oldal külföldi finanszírozása, tehát gyaníthatóan idegen érdekek szolgálatában álló tevékenysége szintén nem sok kétséget hagy. A Direkt36 donori portfóliójában megtaláljuk az amerikai Rockefeller- és Soros-alapítványokat, a norvég Fritt Ordot, nemzetközi partnereik között pedig a jelentős részben szintén Soros-támogatás végfelhasználó újságíró-szervezeteket (Global Investigative Journalism Network, Real Reporting Foundation) – írja a XXI. Sázad Inétzet oldalán megjelent cikk.

 A K-Monitornál saját bevallásuk szerint tavaly a „főbb támogató az Európai Bizottság, a National Endowment for Democracy, a Sigrid Rausching Trust, az Open Society Initiative for Europe és a Holland Külügyminisztérium voltak”, önmaguk által dokumentáltan a Foundation Open Society Institute és a Heinrich-Böll-Stiftung [a német Zöldek pártalapítványa] mellett. De az Átlátszó beszámolójában is a „nemzetközi források” dominálnak (České centrum pro investigativní žurnalistiku, Foundation Open Society Institute, Sigrid Rausing Trust, Zinc Network).

Az információáramlás szabályzását ellátó, semmiféle demokratikus ellenőrzés alá nem tartozó internetes „tényellenőrök” szerkesztőségét a 444.hu és a Qubit kiadója, azaz a Magyar Jeti Zrt. állította fel, amelynek tulajdonosa a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investmend Fund.

Szuverén kultúra

Az állam kulturális egységének és a benne élők kulturális egyediségének megőrzése és védelme értelemszerűen állami feladat, amelynek komoly, nemzetbiztonságot érintő vetülete van. Az állami szuverenitásnak a szélesen értelmezett kultúrán keresztüli támadása – vagyis a kulturális szuverenitás célba vétele – a legkomolyabban felveti az állami önvédelem kérdését, amit kulturálisan, infrastrukturálisan, de katonai és elhárítási szempontból egyaránt a leghatározottabban meg kell válaszolni. Lehetőleg megelőző jelleggel.

A teljes cikk a XXI. Század Intézet oldalán olvasható el.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)