Kultúrharc Magyarország ellen

A Magyarország szuverenitása ellen folyó összehangolt támadások újabb csatatere nyílt meg a legutóbbi időben, amikor a megszokott európai uniós jogi eljárások, politikai elmarasztalások és forrásvisszatartások mellett kialakult egy kulturális frontvonal is.

2022. 01. 10. 13:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Főleg, hogy a behatolás már megtörtént, a bomlasztás folyik (Amnesty, Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency), és a következő lépcsőt, vagyis az elfoglalást immár home-grown szereplőkkel készítik elő.

A módszerről szintén szót ejt a szakértő: fellazítás, ellenséges befolyásolás, dezinformálás és zavarkeltés (szubverzió), amelyet a hagyományos titkosszolgálatok ugyanúgy bevetnek, mint azok a „civil hírszerzők”, akik aktivistának, jogvédő irodának, segélyszervezetnek vagy tényfeltáró újságírónak álcázzák magukat. A módszertan réges-régi és nagyon hasonló, elegendő csak az „Ördög ügyvédjére”, Navalnij küldetésére, a Strache- vagy a Szájer-ügyre, a Pegasus-műveletre és a „Pandora-iratokra” gondolni, ami azonban újdonság, hogy „nemcsak az ellenséges országok profi titkosszolgálatai dolgoznak, hanem nemzetek feletti tőkecsoportok” is – írja. Ne feledjük: térségünk koalíciós kényszerben lévő, így gyengébb érdekérvényesítéssel bíró állami vezetői (Andrej Babiš, Bojko Boriszov, Sebastian Kurz, Heinz-Christian Strache) bele is buktak az ilyesmibe.

Mindebből az következik, hogy létrejött egy szélesen értelmezett és mélységében tagolt kulturális frontvonal.

Társadalmi dezintegráció

Az állam biztonsága ellen irányuló – hibrid módon, indirekt eszközökkel folyó – kulturális fellazítás a destabilizáció része. Ezt nevezzük hétköznapi módon az állam aláásásának. Ennek egyik aspektusáról írja Horváth József, hogy „érdemes úgy tekinteni a genderlobbi tevékenységére, mint egy jól felépített, tudatosan végrehajtott befolyásolási műveletre, amelynek valódi célja a zsidó–keresztény kultúrkör alapegységeinek bomlasztása”. Mint amilyen a család, a férfi–nő együttélés bevett keretei és a leszármazás törvényei. Mindent számbavéve, a társadalmi dezintegrációt célzó hibrid hadművelet része 

1. a nemzeti identitás gyengítése

2. a demográfiai összetétel megváltoztatása

3. a család fogalmának átalakítása és a

4. nemi hovatartozás fluiddá tétele.

Az állam egy ilyen helyzetben az alkotmányos védelem eszközéhez nyúlhat, ennek részeként jött létre az alaptörvény számos rendelkezése, mint például a kereszténység nemzetmegtartó szerepének elismerése, a nemzeti önazonosság definiálása, felelősségvállalás a határon túl élő magyarokért (Nemzeti hitvallás), valamint a házasság intézményének védelme és a kitétel, hogy „az anya nő, az apa férfi” (Alapvetés, L cikk, 1). Ezen kívül politikai eszközökkel is lehetséges élni, amely kellő társadalmi felhatalmazást igényel.

Erről fog szólni a 2022-es országgyűlési választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazás.

Fotó: XXI. Század Intézet

Napjainkra különösen jellemző a médiahadviselés

Elegendő egy pillantást vetni a Magyarországon működő, kívülről finanszírozott média és a magukat oknyomozónak nevező (valójában kémkedést végző és dezinformációkat terjesztő) portálok külföldi forrásaira vagy a „független tényellenőrzők” összetételére, hogy megbizonyosodjunk róla: pusztán ezek hányada olyan szintű idegen befolyást ért el, amely komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent – hívja fel a figyelmet a XXI. Század Intézet.

A Telex 2021-es jövedelmét kimutatásuk szerint jelentős részben a cseh Economia kiadóvállalat alapítványa, az amerikai nagykövetség egyik pályázata, a holland állam Human Rights Fundja, valamint a finn Helsingin Sanomat alapítványi támogatása biztosította. A portál gyakornokprogramjának létrejöttéhez – szintén saját bevallásuk szerint – „hozzájárultak az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Holland Királyság budapesti nagykövetsége”, honlapján rendszeresen megjelennek a Deutsche Welle német közszolgálati média videóinak magyar változatai, a szerkesztőségnek odaítélt Konrád György-díjat és a vele együtt járó ötezer eurót egyenesen a német nagykövetségen vették át.

A Partizánt tavaly nagyrészt szintén külföldről tartották el: két meghívásos pályázattal (Foundation for Democracy and Pluralism, German Marshall Fund of the United States), a német, a svéd és a norvég külügyminisztérium donációival, az Európai Bizottság hozzájárulásával, a Robert Bosch Alapítvány forrásaival, valamint az Open Society Foundations közel félmillió dollárnyi juttatásával. Az amerikai befolyás a Szabad Európa esetében még nyilvánvalóbb, ugyanis honlapja szerint ennek „költségvetését az Egyesült Államok kongresszusa biztosítja a United States Agency for Global Media független testületen keresztül”.

Fotó: XXI. Század Intézet

Ez már nem is rejtett, hanem a belügyekbe való nyílt beavatkozásnak tűnik.

A három legaktívabb „tényfeltáró” oldal külföldi finanszírozása, tehát gyaníthatóan idegen érdekek szolgálatában álló tevékenysége szintén nem sok kétséget hagy. A Direkt36 donori portfóliójában megtaláljuk az amerikai Rockefeller- és Soros-alapítványokat, a norvég Fritt Ordot, nemzetközi partnereik között pedig a jelentős részben szintén Soros-támogatás végfelhasználó újságíró-szervezeteket (Global Investigative Journalism Network, Real Reporting Foundation) – írja a XXI. Sázad Inétzet oldalán megjelent cikk.

 A K-Monitornál saját bevallásuk szerint tavaly a „főbb támogató az Európai Bizottság, a National Endowment for Democracy, a Sigrid Rausching Trust, az Open Society Initiative for Europe és a Holland Külügyminisztérium voltak”, önmaguk által dokumentáltan a Foundation Open Society Institute és a Heinrich-Böll-Stiftung [a német Zöldek pártalapítványa] mellett. De az Átlátszó beszámolójában is a „nemzetközi források” dominálnak (České centrum pro investigativní žurnalistiku, Foundation Open Society Institute, Sigrid Rausing Trust, Zinc Network).

Az információáramlás szabályzását ellátó, semmiféle demokratikus ellenőrzés alá nem tartozó internetes „tényellenőrök” szerkesztőségét a 444.hu és a Qubit kiadója, azaz a Magyar Jeti Zrt. állította fel, amelynek tulajdonosa a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investmend Fund.

Szuverén kultúra

Az állam kulturális egységének és a benne élők kulturális egyediségének megőrzése és védelme értelemszerűen állami feladat, amelynek komoly, nemzetbiztonságot érintő vetülete van. Az állami szuverenitásnak a szélesen értelmezett kultúrán keresztüli támadása – vagyis a kulturális szuverenitás célba vétele – a legkomolyabban felveti az állami önvédelem kérdését, amit kulturálisan, infrastrukturálisan, de katonai és elhárítási szempontból egyaránt a leghatározottabban meg kell válaszolni. Lehetőleg megelőző jelleggel.

A teljes cikk a XXI. Század Intézet oldalán olvasható el.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.