– Hosszú ideje már, még ha nehezen is vesszük tudomásul, Magyarország a hibrid hadviselés célkeresztjébe került
– mondta a Magyar Nemzetnek Horváth József vezérőrnagy, volt titkosszolgálati vezető, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Hozzátette: ennek része, hogy a választásokhoz közeledve egyre gyakoribbak a dezinformációs kampányok, amelyek széles skálán mozognak, ismert kormánypárti politikusok lejáratásától kezdve a negatív életérzés – „rosszul mennek a dolgok, változtatni kell” – sulykolásán át. Hangsúlyozta, hogy ezek a negatív kampányok mind egy irányba hatnak: arról szólnak, hogy egyes embereken keresztül vagy általánosságban befolyásolják a közhangulatot, ezáltal a választást is. Hasonló metodikával dolgoztak Csehországban, legutóbb pedig Bulgáriában, de Ausztriában is így sikerült elérni a kancellár- és kormányváltást – mutatott rá.
A biztonságpolitikai tanácsadó szerint mindez egyre erősödni fog, ahogy közeledik a választás időpontja, annál is inkább – tette hozzá –, mert az elmúlt tizenkét év kormányzati eredményein igencsak nehéz fogást találni. – Az összeborult baloldalnak ezért is kell abszurd információkat, hazugságokat bedobnia, ám eddig – szerencsére – nem érték el a kitűzött célt – jegyezte meg.
Fontosnak nevezte a konzervatív oldalon az írástudók felelősségét, hiszen az átlagembereknek meg kell magyarázni és mutatni, hogy vigyázzanak, a baloldal megint csal és hazudik nekik. Mint fogalmazott: „A célirányos befolyásolási műveletekre a legjobb gyógymód a határozott véleménynyilvánítás.”
A hibrid háború első frontvonalát jelenti a nekik nem tetsző politikusok besározása: drasztikus támadással próbálják lebontani vagy apránként ellehetetleníteni azokat a személyiségeket, erős egyéniségeket, akik képesek egy politika tömörülés vagy egy korszak milyenségét, minőségét meghatározni, és ez szembemegy a balliberális fősodorral.
Horváth József rámutatott: akkor lehet jól értelmezni a hibrid hadviselést, ha felülről nézzük, és rendszerben szemléljük. Egy társadalom fellazítása, átprogramozása vagy egy nemzet öntudatának aláásása és meghatározó, vezető politikusainak a lejáratása, a velük kapcsolatos közbizalom megingatása ennek a hibrid háborúnak a különböző fegyverei.
Ismert, hogy a hibrid háborúkat a titkosszolgálatok vívják egymással. Amikor egy titkosszolgálat dezinformációs műveletet hajt végre, és azt jól csinálja, akkor nagyon nehéz észrevenni, hol vannak a csúsztatások, hol húzódnak a befolyásolási célok. A szakember szerint a dezinformációs játszma lényege, hogy a terjesztett információknak jelentős része igaz vagy annak tűnik, de annak nagyjából tíz-harminc százaléka csak arra szolgál, hogy a szolgálat az adott személyt lejárassa. Láthattunk példákat az elmúlt évek során a külföldi szolgálatok ez irányú ténykedésére, főleg a 2019-es önkormányzati választásokat megelőző hónapokban. Akkor jó néhány sikeres városi politikust, polgármestert ért ilyen támadás, ami akár a politikai karrierjük végét is jelenthette – emlékeztetett.
Horváth József azt javasolja, ha fel akarjuk venni a harcot a hibrid hadviseléssel szemben, akkor leginkább a szemünknek se higgyünk.
– A baloldali véleményvezéreket, a köztudottan külföldi kézben lévő közösségi hírportálokat, az ott megszólalók jelentős részét külföldről finanszírozzák, az őket megtámogató, mintegy hitelesíteni szándékozó politikai erők pedig mind egy rendszernek a tagjai. Egy gépezet fogaskerekei, amelynek célja az, hogy konkrétan bedarálja a Fideszt
– hangsúlyozta. Kiemelte, hogy e támadások egyes számú célpontját a magyar miniszterelnök, illetve a Fidesz meghatározó politikusai jelentik.
Borítókép: Horváth József (Fotó: Éberling András)
