Márki-Zay szerint nem lett volna szabad kiírni a Gyurcsány-kormányt megbuktató népszavazást a vizitdíjról

Márki-Zay Péter újabb megszólalása került elő, amelyben a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését támogatja. Ezen a Facebook-videón azt mondja, hogy a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazást – ahol hatalmas többséggel leszavazták a magyarok a fizetős egészségügyet – ki sem lehetett volna írni, mert a költségvetést érintette (ez nem igaz, hiszen csak a költségvetési bevételek elköltéséről nem lehet népszavazást kiírni). Márki-Zay több alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyekből az derül ki, hogy érzéketlen az emberek mindennapi problémái iránt.

20211008 Budapest Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter sajtótájékoztatója Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Ha Márki-Zay Péteren múlna, megint lenne vizitdíj és tandíj.

Ugyanis a baloldal miniszterelnök-jelöltje egy 2019-es Facebook-videójában bírálta a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett népszavazást, amelyen a magyarok úgy döntöttek, hogy nem kérnek a fizetős egészségügyből. „Emlékeznek még arra, amikor a Gyurcsány-kormány megbuktatásában az egyik jelentős lépés a Fidesz részéről, az egy […] adózási kérdésben kiírt népszavazás volt, amit az akkori Alkotmánybíróság (AB) átengedett egészen furcsa és meglepő módon. Ugye ilyet kultúrországokban nem lehet” – fogalmazott Gyurcsány jelöltje a legutóbbi európai parlamenti választás napján.

Emellett „furcsának és meglepőnek” is nevezte az AB döntését, arra hivatkozva, hogy a költségvetés tárgykörében nem lehet népszavazást tartani. Márki-Zay azonban most sem mondott igazat: a 2008-as referendum semmilyen szempontból nem ütközött az alkotmánnyal. Hiszen ahogyan az Alkotmánybíróság kifejtette indoklásában, csak a költségvetési kiadásokról nem lehet népszavazás útján dönteni, márpedig a vizitdíj és a többi tétel nem ebbe a kategóriába tartozott. Ugyanis új adónemek kivetéséről volt szó, nem pedig már meglévő bevételek elköltéséről.

Fontos hangsúlyozni, hogy

a 2008-as szociális referendumon mindenki számára húsba vágó kérdésekről dönthettek a magyarok, mivel a Gyurcsány Ferenc által csőd szélére sodort országban rengeteg kis jövedelmű ember aggódhatott, hogy lesz-e egyáltalán hozzáférése a legalapvetőbb egészségügyi ellátásokhoz.

Emiatt is történhetett meg, hogy hatalmas egyetértés alakult ki a népszavazáson, hiszen 50 százalék feletti részvétel mellett a szavazók több mint négyötöde utasította el a vizitdíjat és a kórházi napidíjat (valamint a tandíjat, amiről szintén ekkor volt népszavazás).

Tüntetés a Gyurcsány-kormány egészségügyi politikája és a kórházbezárások ellen 2007-ben Hódmezővásárhelyen.                     Fotó: MTI/Délmagyarország/Tésik Attila

Figyelemre méltó, hogy a Magyar Orvosi Kamara sem támogatta az vizitdíjat és a kórházi napidíjat, mert szerintük ezek bevezetésével nem nőttek volna érdemben a kórházak bevételei, valamint az orvosok fizetése, és nem változott volna a hálapénzzel kapcsolatos felfogás sem. Emellett  

számos orvos vélte úgy, hogy a vizitdíj – amelynek összege a körülményektől függően akár az ezer forintot is elérhette egy-egy konzultáció alkalmával – ellentétes az orvosi esküvel.

Az, hogy Márki-Zay mindezek fényében is azt hangoztatta, hogy ki sem lehetett volna írni a 2008-as népszavazást, valójában nem meglepő, hiszen számos alkalommal bizonyította, hogy érzéketlen az emberek megélhetését és a mindennapjait érintő kérdésekben. Elég, ha arra utalunk vissza, hogy a különböző nyilatkozataiban például a rezsicsökkentést, a benzinár maximalizálását, vagy éppen a minimálbért is támadta. Egy alkalommal pedig arról beszélt, ha hatalomra kerülnének, akkor visszavonnák a gyermekvédelmi törvényt, a témában tartandó népszavazás eredményétől függetlenül.

Mint ahogyan, a Mediaworks–Hírcentrum korábbi cikkében megírta, Márki-Zay az egészségügyet üzleti alapokra helyezné, és egyértelművé tette, hogy profitorientált cégek kezébe adná. A baloldal Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején már többször is próbálkozott ezzel, ám a modell egyértelműen megbukott. Emlékezetes: 2010 előtt több önkormányzat is nehéz helyzetbe került, amikor privatizációs szerződést kötöttek magáncégekkel – például a Hospinvesttel – a helyi kórház üzemeltetésére, majd a vállalatok csődbe mentek és hatalmas adósságot hagytak a városokra, s utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is. Így járt többek között Eger, Hatvan és Gyöngyös is.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Mirkó István)

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.