időjárás 9°C Aurél 2022. október 5.
logo

NGO-k támadásainak kereszttüzében a független magyar igazságszolgáltatás

Forrás: tuzfalcsoport.blogstar.hu
2022.01.12. 11:00 2022.01.12. 11:46
NGO-k támadásainak kereszttüzében a független magyar igazságszolgáltatás

Miért figyelemre méltó, hogy az Országos Bírósági Tanács szembefordult az alaptörvénnyel? – teszi fel a kérdést a Tűzfalcsoport cikke.

Az elmúlt években a független magyar igazságszolgáltatás elleni kormányzati támadások hamis vádjával egy nemzetközileg finanszírozott jogvédőhálózat – politikai szervezetek hálója – próbálta nyomás alá helyezni, és fokozatosan ellehetetleníteni az önálló és független hazai bíráskodást. E céljuk megvalósítása érdekében pedig semmilyen eszköztől nem riadtak vissza.

A Kúria volt elnöke, Darák Péter finoman szólva nem blokkolta az ilyen típusú folyamatokat.

Darák vezetése alatt a Kúrián ítélkezhetett akár politikai ügyekben is a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége, és ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális „civil” Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan politikai színre lépett. De fontos beosztása volt a Kúrián a kormányt több ízben nyíltan kritizáló Baka Andrásnak, aki ezzel a balliberálisok kedvenc (ex) főbírója lett, illetve Mészár Rózának, akiből pedig még Gyurcsányék akartak alkotmánybírót csinálni. Baráth Etele volt szocialista politikus felesége Madarász Gabriella – aki a Tűzfalcsoport forrásai szerint a pártállami igazságügy egyik utolsó párttitkára volt, a Kúria egyik korábbi sajtószóvívője. Baráth a Medgyessy-kormányban gyermek-, ifjúsági és sportminiszterként, Gyurcsány Ferenc kabinetjében pedig az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterként funkcionált. Darák más „üldözötteket” is pártfogolt. A rendszerkritikus és az Országos Bírósági Hivatal (OBH), valamint annak elnöke, Handó Tünde ellen folyamatosan harcoló Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek ő hivatalból a tagja volt, a Kúrián tartotta üléseit, és titkárnőt is a Kúriától kaptak – írja a Blogstar oldal.

Az Országos Bírói Tanács 2021. március 19. napján ülést tartott, amelyen a 87/2018. (IX. 5.) OBT határozat alapelvei szem előtt tartásával döntött a Juhász Andor-díjak adományozásáról és Darák Péternek, a Kúria tanácselnökének, kúriai tanácsosnak a díj aranyfokozatát ítélte oda.

A Tűzfalcsoport szerint ezek fényében talán nem meglepő, hogy nem támogatta az előző főbíróval jó kapcsolatokat ápoló OBT a Kúria jelenlegi elnökének, Varga Zs. Andrásnak azon előterjesztését, amely szerint a bírói tanácsnak el kellett volna fogadnia egy nyilatkozatot, amelyben kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom, valamint az alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt. Az előterjesztésében Varga Zs. András utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság elnöke „tapasztalva a demokrácia és a jogállamiság elleni közvetlen és súlyos támadások erősödését” december 14-én nyílt levélben kért segítséget a három közjogi méltóságtól „az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképessége védelmében”.

A rendszerellenes erők ráadásul új támogatóra találtak a Magyar Bírói Egyesületet (Mabie) képében, ami azért is különös, mert a szervezet részt vett a jelenlegi igazgatási modell kidolgozásában és támogatta annak bevezetését. A Mabiét éveken át a pártállami múlttal rendelkező Makai Lajos vezette.

Ilyen előzmények fényében vizsgálandó, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország 2019 elején még konferenciát is tartott – a budapesti holland nagykövetség hathatós támogatásával – a magyar jogállamiság helyzetéről. A holland nagykövet a magyarországi jogérvényesülés nehéz helyzetét panaszolta hallgatóságának. Az említett szervezetek és hozzájuk hasonló szerepű és hátterű NGO-k azóta is folyamatosan vádolják az Orbán-kormányt és Magyarországot például az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbításával – olvasható a blogstar oldalon.

Amikor a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatos alaptalan támadások kezdték még maradék értelmüket is elveszíteni, a Helsinki Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) szabályozását vette médiaoffenzíva alá. Pedig számos európai országban a már elfogadott közigazgatási perrendtartás alapján valamennyi ügyben bírósághoz lehet fordulni, de az OBH-val és OBT-vel kapcsolatos hazai szabályozás is megfelel az irányadó európai gyakorlatnak.

Amikor a Magyar Bírói Egyesület honlapján közzé tette az Országos Bírói Tanácsba delegált bírák neveit, borítékolható volt, hogy a bíróságokon teljes baloldali fordulat fog bekövetkezni.

A Tűzfalcsoport szerint hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy például Németország nem ismer olyat, sem hasonlót, mint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT). A szövetségi bírákat ezek helyett a 16 tartomány igazságügyi minisztereiből és a szövetségi parlament, a Bundestag 16 küldöttéből álló választási bizottság (Richterwahlausschluss) választja ki, formális kinevezésük pedig a szövetségi elnök (Bundespräsident) hatáskörébe tartozik. 

Macron Franciaországában a bírókiválasztás a Bírósági Főtanács (Conseil Supérieur de la Magistrature) kezében van, a kinevezés a köztársasági elnökéében.  

Ami az előbbit illeti, az természetesen egy nagyon öntudatos és nagyon független szervezet. Tagsága hét bíróból (valójában hat bíróból és egy államügyészből) és nyolc külsős, de mindenre elszánt demokratából áll, köztük a köztársasági elnök, a nemzetgyűlés (l’Assemblée nationale) és a szenátus elnökeinek két-két személyes kinevezettjével, az államtanács (Conseil d’État) egyik tanácsosával és az ügyvédi kamara képviselőjével – túlnyomórészt tehát inkább a politikához, közvetve-közvetlenül az elnökhöz köthető személyekkel. 

A liberális Hollandiában pedig mindmáig királyi dekrétummal nevezik ki a bírákat. Hogy mennyire függetlenül, demokratikusan, a nyugati normáknak megfelelően, arról inkább a Holland Igazságszolgáltatási Társaság (Nederlandse Vereiniging voor Rechtspraak), egy haladó szellemű jogászokat tömörítő szervezet véleményét idézzük: 

„We do have a judicial council in the Netherlands but it does not have a decisive role in the appointment process. In addition, this judicial council does not meet the standards of the European commission. It is not independent and members are not elected by the judges.” 

Vagyis magyarul: 

Hollandiában van ugyan egy bírósági tanács, de annak nincs döntő szerepe a kinevezési eljárásban. Ráadásul ez a bírói tanács nem felel meg az Európai Bizottság standardjainak. Nem független, és a tagjait nem a bírók választják.

A mainstream nyugati szakirodalomban az utóbbi években kezdett divatossá válni a „bírói populizmus” kifejezés használata, amelynek lényege (elvi kiindulópontja) az a feltételezés, hogy a bírák döntésükkor főleg azt mérlegelik, hogy ítéletük megfelel-e majd a közvélemény elvárásainak. Ez a jogviták megoldása során egy aktivista szemlélet érvényesítését jelenti, ami a liberális jogászok szemében egy létező veszély magára a társadalomra is – írja a Tűzfalcsoport.

Persze ha a bíró inkább azt próbálja figyelembe venni, hogy a nemzetközileg pénzelt (és elitista) jogásztársadalom elvárásait teljesíti-e, akkor nincsen gond. Pontosan erről szólt, szól a bírák tréningezése is. Például 2017–18-ban több mint száz bírót és igazságügyi alkalmazottat „érzékenyített” a túlnyomórészt külföldről, illetve Brüsszelből finanszírozott Helsinki Bizottság a migrációval, illetve a menedékkérőkkel kapcsolatban.

A jogvédők által szervezett kurzusok ekkor már évek óta zajlottak, és azokat a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata mellett az Európai Bizottság is bőkezűen támogatta.

A Tűzfalcsoport szerint a „jogvédők” valójában nem is civilek, hanem sokkal inkább politikai aktorok, akik hosszú évek óta érzékenyítették a bírákat számos témában, így a menedékkérők, a migránsok vagy éppen a magyarországi etnikai vagy szexuális kisebbségek ügyeivel foglalkozó képzéseken. Nem is eredménytelenül, ahogyan azt az elhíresült gyöngyöspatai ügy is mutatja: a liberális „jogvédő” hálózat ernyője alá tartozó egyik NGO, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az ezzel kapcsolatos perét meg is nyerte. Az eset még a Jobbik radikális jobboldali időszakához köthető, amikor a párt helyi és országos szinten is támogatásáról biztosította az egyre gyakoribb bűncselekmények miatt a helyi roma lakosságot vádoló Szebb Jövőért Polgári Egyesületet.

A bírák kapcsán az egyéni nyomásgyakorlás eszközétől sem riadnak vissza. Például a Patent Egyesület közösségi oldalán felhívást tettek közzé egy nevesített büntetőbíró kapcsán, és arra kérték követőiket, hogy írják meg nekik az illető bíróval kapcsolatos tapasztalataikat.

A Helsinki Bizottság blogot is vezet e témában (is) és ha kell, a liberálisabb szemléletű jogalkalmazók ügyeit veszi elő, azt sugallva, hogy az ilyen szellemben ítélkező bírók ugyanakkor mennyire kiszolgáltatottak a felsőbb szintű bírói közigazgatás nyomásgyakorlásának (ahogy a cikk címében fogalmaz: „egy bírónő meghurcolása”). Az érintettek nevei jellemzően vezeték- és keresztnévvel szerepelnek ebben az írásban is – írja a blogstar oldal.

Nem tolerálják az ellenkező szakmai véleményt, és ami az ő nézőpontjuktól eltér, azonnal támadni kezdik. 

Néhány évvel ezelőtt az Amnesty annak a véleményének adott hangot egy kormánypárti javaslat benyújtásakor, hogy az egyik legkomolyabb beavatkozást jelentené az ítélkező bírák függetlenségébe a polgári perrendtartás (Pp.) azon módosítása, hogy indoklási kötelezettséget írnának elő a bíró számára abban az esetben, ha döntésével eltér a korábbi kúriai gyakorlattól.

Azt azonban nem veszik észre, hogy amit ők akarnak, az irányulna valójában az önálló és független bírói mérlegelés korlátozására – bár valójában ez lehet a szándékuk –, és a más szemléletű bírók kezét teljesen gúzsba kötve, zsarolási és hosszú távon ellehetetlenítő következményeket rendelnének – akár a jogalkalmazó meghurcolása árán is – az ilyen bírók döntéseihez, végső soron megsemmisítve a független és önálló bírói érvelést és döntéseket – írja a Tűzfalcsoport.

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Borítókép: az egykori igazságügyi palota épülete a Kossuth téren (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.