Kedden kerül az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) elé Cseh Katalin korrupcióellenes jelentése. A szavazásról Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke azt írta Facebook-oldalán:
Nicsak, ki beszél! Miközben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) európai uniós közpénzeket érintő csalás gyanúja miatt folytat vizsgálódást ügyében, Cseh Katalin korrupcióellenes jelentést jegyez az Európai Parlamentben. Ezzel a mai napon szavazásra kerülő Cseh-jelentés hiteltelenné válik. A korrupcióval szembeni hatékonyabb fellépés szükségessége nem kérdés úgy az unión belül, mint azon kívül. De minden szempontból megkérdőjelezhető, hogy az EP külügyi antikorrupciós jelentését egy súlyos csalásgyanús ügyben érintett politikus neve fémjelezze
Lapunk hasábjain többször írtunk róla: a Cseh Katalinhoz és családjához köthető cégek a múltban gyanús körülmények között nyertek el mintegy 4,8 milliárd forint értékű uniós támogatást. A vállalkozások feltehetőleg szisztematikusan együttműködve, a székhelyeikkel, fióktelepeikkel trükközve maximalizálták a profitot. Nemrég a gyanús ügyletek miatt a Gazdasági Versenyhivatal házkutatásokat tartott, és versenyfelügyeleti eljárást indított. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, de vizsgálódik a OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal is.
Az OLAF-hoz Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője fordult még tavaly. Az európai parlamenti képviselő lapunknak korábban csak úgy kommentálta Cseh botrányát: „A Momentum képviselője komoly energiákat ölt abba, hogy a hazájával és a politikai ellenfeleivel szembeni legdurvább hazugságok és rágalmak folyamatos szajkózásával a korrupcióellenesség Jeanne d’Arc-jaként tüntesse fel magát, de ez az álarc most végleg lehullt. […] Ez az egész bizony a hóhér akasztásának klasszikus esete.”
Cseh Katalin a hosszú hónapok óta húzódó botrány ellenére is európai parlamenti frakciójának, az Újítsuk meg Európát! csoportnak az alelnöke maradt.
Tavaly ősszel lapunk Guy Verhofstadtot, a liberálisok egykori EP-frakcióvezetőjét, volt belga miniszterelnököt kérdezte az esetről. Verhofstadt úgy tett, mintha nem hallott volna a botrányról, s arról beszélt, hogy ilyen ügy a liberális frakcióban sincs terítéken.
A Momentum európai parlamenti képviselője egyébként még a 2019-ben felvett mandátuma első felében kapta meg feladatként a korrupcióellenes jelentés összeállítását. Ebben a korrupcióellenes harc és az emberi jogok kapcsolatáról értekezik, olyan megállapításokkal, mint: az uniós források esetében a legmagasabb átláthatósági és etikai sztenderdeknek kell érvényesülniük; az EU-nak el kellene ismernie az oknyomozó újságírók, civil szervezetek korrupcióellenes küzdelemben betöltött szerepét; illetve hogy az uniónak erősítenie kellene a jogi keretrendszerét a harmadik országokban történő emberi jogi visszaélések szankcionálására.
Nem ritka egyébként, hogy az Európai Parlamentben balul sül el a képviselt ügyek szétosztása: emlékezetes, hogy egy tavaly nyáron elfogadott, Magyarországról szóló európai parlamenti határozat előadója az a Cyrus Engerer képviselő volt, akit korábban Máltán pornográf tartalmú anyagok terjesztéséért ítélték két év felfüggesztett szabadságvesztésre. A baloldali Engerer az EP által elfogadott határozatban épp a gyermekvédelmi törvény miatt illette éles kritikával Magyarországot.
Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője (Forrás: EP)
