Reménykeltő a vidék gyorsuló felzárkózása

Egyszerűsítik és folyamatosan gyorsítják a Magyar falu program pályázatainak lebonyolítását, hogy a fejlesztések minél gyorsabban és az elképzelt műszaki tartalommal valósulhassanak meg. A felmerülő igényekre újabb pályázati kiírással reagálnak. Folytatódnak a vidéki útfelújítások is, a célzott támogatásokra nagy szükség van, mert több ezer kilométeren kell még rendbe tenni a falusi mellékutakat.

20211209 Dobapuszta A Magyar Falu Ptogramban összesen bruttó egymilliárd forint hazai forrásból megúlul a 3224-es jelű Szolnok-Tiszasüly összekötő út 2,3 kilométeresés a 3225-ös jelű Szolnok-Jászkisér összekötő út mintegy 1,8 kilométeres szakasza. Fotó: Mészáros János

Amikor elindítottuk a Magyar falu programot, a teljes csomagra – a falusi útalappal és a falusi csokkal együtt – 150 milliárd forint állt a rendelkezésünkre. Ez az összeg évről évre növekedett, és jöttek újdonságok is 

– jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmondta, az első évben ötvenmilliárd forint keretösszeggel írták ki a pályázatokat, amelyek iránt óriási volt az érdeklődés. Év közben vagy az esztendő végén azonban mindig kaptak pótlólagos támogatást a kormánytól, az összegekből tartaléklistán levő pályázatokat tudtak támogatni. A pótlólagos támogatások összege a néhány milliárd forinttól a tízmilliárdos nagyságrendig terjedt. – Abban bízom, hogy a 2022-es évre szóló hetvenmilliárd forintos keret is kiegészül év közben további forrásokkal – jegyezte meg.

A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Magyar falu program pályázatai mindig olyan igényekre reagálnak, amelyeket a települések fogalmaznak meg. Ezek döntő része infrastrukturális beruházás – épületépítés, -felújítás – vagy valamilyen mélyépítési program, így többek között út-, járda- és csapadékvíz-elvezető árok fejlesztése. Emellett jelentős összegeket lehet igényelni eszközbeszerzésre is, a gépekkel a szolgáltatások színvonalát javítják.

Újabb és újabb igények

– A legnagyobb érdeklődés a kommunális eszközbeszerzést támogató pályázatot kísérte, itt hatszor annyi pénzt igényeltek, mint amennyi a rendelkezésre álló keret volt. Nagyon sokan akartak fűnyíró traktorokat és más munkagépeket beszerezni 

– mutatott rá a kormánybiztos. A jelenségre az volt a magyarázat, hogy a közterületi karbantartó munkákat korábban közfoglalkoztatottak végezték el, de miután a legtöbben piaci alapon el tudtak helyezkedni, szorult helyzetbe kerültek az önkormányzatok. A kieső munkaerő, a kézi segítség eltűnése komoly gondokat okozott, amit a települések gépesítéssel igyekeztek megoldani, és ehhez igényeltek támogatást. – Mivel 2022-ben sorozatban már a negyedik évben írjuk ki a kommunális eszközbeszerzési pályázatot, most kisebb az érdeklődés, a legtöbben már megvásárolták a szükséges gépeket. Az önkormányzatok ugyanakkor máris jelezték a következő problémát, azt, hogy nem tudják biztonságosan tárolni az új eszközöket.

Erre mi azonnal reagáltunk, és idén először kiírtunk egy olyan pályázatot, amelyben garázs, raktár vagy műhely létesítésére lehet támogatást igényelni. Az önkormányzatok nagyon várták már ezt a kiírást 

– mutatott rá Gyopáros Alpár.

Egyszerűsödik a lebonyolítás

A kormánybiztos elmondta, kezdetben a pályázatokra átlagosan két-háromszoros volt a túljelentkezés, de voltak olyan programelemek, ahol éppen ki tudták szolgálni az igényeket. Ilyen volt az elhagyott ingatlan megvásárlását támogató pályázat, és idővel ilyen lett az orvosi eszközök beszerzését segítő programelem is. Mostanra a falusi orvosi rendelőket többnyire jól felszerelték.

Kitért arra is, hogy a 2022-es pályázatoknál az eddigi 120 napról kilencven napra csökkentették az elbírálási időt. Tették ezt azért, hogy tovább gyorsítsák a lebonyolítást, és ezzel is mérsékeljék azt a kockázatot, amelyet az építőanyagok drágulása és a munkadíjak emelkedése jelent. Az önkormányzatokat emellett arra biztatják, hogy egy pályázatnál, még a döntés előtt, folytassanak le egy feltételes beszerzési eljárást, így ha megvan a pozitív határozat, már másnap indulhat a munka. Többletforrást ugyanis nem tudnak a Magyar falu programban adni, de nem szerencsés a műszaki tartalom csökkentése sem. Gyopáros Alpár beszélt arról is, hogy a falusi kisboltpályázatnál is ki tudták szolgálni az igényeket, a kezdeményezés nagyságrendileg ötvenmilliárd forint tőkét mozgatott meg, a támogatás mellett a vállalkozóknak önerőt is kellett biztosítaniuk. Ennél a programelemnél idén már csak bértámogatást adnak a tavaly nyertes mintegy 1500 vállalkozónak, ennek a költségigénye idén maximum hárommilliárd forint.

Sorra újulnak meg az utak

Fontos küldetést teljesít a falusi útalap is. Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar Közút Zrt. és vállalkozók is újítanak fel utakat. Az állami cég munkálatait hátráltatta, hogy a társaságnak eleinte csak két aszfaltterítő gépe (finisher) volt. A kormánybiztosság ezért egyrészt aszfaltpénzt juttat a Magyar Közút Zrt.-nek, illetve adott és ad támogatást további – amúgy költséges – aszfaltterítő gépek beszerzéséhez, így idén már nyolc-tíz finisherrel dolgozhatnak az utakon. A cég így 2022-ben ezer kilométer utat újíthat meg, emellett a vállalkozók további ötszáz kilométeren teszik rendbe a mellékutakat. Eddig körülbelül háromezer kilométeren javították meg az utakat, de a falusi útalapra még évekig szükség lesz, mert további hat-hét ezer kilométeren indokolt a fejlesztés.

A kormánybiztos beszélt a falusi csokról is, ahol az eddigi tapasztalatok szerint egyenletes a források felhasználása. Bő két év alatt, több mint 27 ezer család igényelt támogatást mintegy 150 milliárd forint értékben. 

A falusi csokkal kapcsolatos kormányrendelet idén júniusig hatályos, ezért Gyopáros Alpár arra számít, hogy a következő hónapokban megnövekszik az érdeklődés és az igénylések mennyisége. – Ha a választás után az országnak továbbra is nemzeti kormánya lesz, akkor várhatóan folytatódik majd a Magyar falu program, miként a falusi útalap és a falusi csok is – fejtette ki. A politikus rámutatott arra: a nemzeti kormány elkötelezett a falusi emberek életszínvonalának javítása mellett, miközben a baloldal, élén a miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péterrel, csak lenézi, sértegeti a vidéken élőket, ostobának, sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak nevezi őket.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Új Néplap/Mészáros János)