Egy per mellékzöngékkel a Pillangó utcai 2016-os metróbaleset ügyében

Tanúmeghallgatással folytatódott a bizonyítási eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Pillangó utcai 2016-os metróbaleset miatt indult perben. Az egyik vádlott már nem is dolgozott, amikor az ütközés történt. Szakemberek szerint a műszaki háttér elégtelenségét nem vizsgálták.

Tanúmeghallgatással folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) a Pillangó utcai 2016-os metróbaleset miatt indult büntetőperben a bizonyítási eljárás. Az eddigi ismeretek tükrében kijelenthető, hosszú és bonyolult bizonyítási eljárásra számíthatunk.

2016. december 5-én reggel az M2-es metró felszíni szakaszán az Örs vezér tere felől érkező metrószerelvény belecsúszott a Pillangó utcai megállóban várakozó másik szerelvénybe. Huszonegy utas megsérült. A felszíni vágányok az időjárás miatt csúszósak voltak, amit a metróvezetők jelentettek is az éjszakás forgalomirányítónak, aki úgynevezett ellenőrzött kézi vezetést rendelt el. 

Az ügyben csak ennyi bizonyított – eddig. A metrós szakma pedig azóta is vitatja, hogy az éjszakás forgalomirányítót és az érkező metrószerelvény vezetőjét ültették a vádlottak padjára, a szakma szerint ők semmi esetre sem felelősek a bekövetkezett ütközés miatt.

De nézzük sorjában!

Az ügyészség a vádlottakat vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének, valamint különösen nagy kárt okozó közérdekű üzem működése gondatlan megzavarásának vétségével vádolja az eljárásban. 

A szerencsétlenség következtében az M2-es metróvonal forgalma hosszabb ideig szünetelt, 164 menet kimaradt, ezek pótlására 45 pótlóbuszt kellett beállítani. A forgalom szünetelése mintegy 94 ezer utast érintett. A vádirat szerint a vádlottak magatartásának következtében a metróközlekedésben jelentős mértékű zavar keletkezett, amely egyben különösen nagy mértékű, összesen 158 409 455 forint kárt is eredményezett.

A Pillangó utcai megállónál, a Déli pályaudvar felé vezető oldalon az egyik szerelvény utolérte a másikat, és hátulról belecsúszott. A reggeli csúcsforgalomban mindkét szerelvény tele volt utasokkal. Fotó: Origó/Szabó Gábor

Az ügyben 2020. november 27-én volt az első tárgyalás, ami mindössze öt percig tartott. Hogy miért?

– Mondja el, mit tud a balesetről!

– Én? Semmit.

– Nem maga volt szolgálatban a baleset idején?

– Nem.

– Akkor mit keres itt?

– Azt én sem tudom.

Ez a párbeszéd zajlott le az ügyet tárgyaló bírónő és a vádlottak padjára ültetett éjszakás forgalomirányító között az első tárgyaláson, amelyet ezek után a bírónő azonnal felfüggesztett, és a tárgyalást elnapolta 2021. februárra.

Vádlott, aki ott sem volt

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) összefoglalója szerint azt a dolgozót vádolták meg – nevezzük F.-nek –, akinek reggel 6 órakor lejárt a munkaideje, jött a nappalos váltás, ő pedig szépen hazament. F. rendelte el az  „ellenőrzött kézi vezetés” üzemmódot, miután a járművezetők csúszós pályáról számoltak be a hajnali órákban. A nappalos váltás – nevezzük K.-nak – nem változtatott az intézkedésen, noha már nem jelentettek csúszást. Ha K. visszavonja F. intézkedését, akkor is szabályosan jár el. De inkább óvatos volt. A baleset 6:40 körül következett be. F. és K. is a szabályzat betűi szerint jártak el, ennek ellenkezőjét eddig nem sikerült bizonyítani.

A VEKE és a metrós utazószolgálat dolgozói szerint a vád alá helyezett metróvezető sem hibázott, az előírások szerint végezte a munkáját.

Gondatlanságból elkövetett bűncselekmény, illetve vétség elkövetésével vádolják a terhelteket, akiknek próbaidőre felfüggesztett fogházat és pénzbüntetést ajánlott a vádhatóság, ha az előkészítő ülésen beismerik a bűnösségüket, és lemondanak a tárgyalási jogukról. Ám nem tették, mivel álláspontjuk szerint nemhogy bűncselekményt nem követtek el, de az előírások szerint végezték a munkájukat. 

Ki spórolt a biztonságon?

A nyomozás évekig tartott. 

A Közlekedés Biztonsági Szervezet (KBSZ) 2016-os első jelentésében megállapította:

az ütköző jármű a hatályban lévő sebességkorlátozásokat nem lépte túl. 

A vezető az előírásoknak megfelelően fékezni kezdett, a szerelvény kerekei álltak, ám a vonat 350 métert csúszva, 20-22 km/h sebességgel beleütközött a Pillangó utcai államoson várakozó másik szerelvénybe. A metróvezető nem hibázott.

A KBSZ 2017-es második jelentésében burkoltan műszaki hiányosságra utalt, amikor megállapította: „A jármű csúszásvédelmi rendszerei a csúszást nem tudták megszüntetni.”

Az csak később derült ki, hogy az Alstom-üzlet kapcsán nem vették meg az úgynevezett „időjárásszoftvert”. Ezt 2020-ban pótolták, és 875 millió forintot fizettek azért, hogy a vezérlőszoftvert frissítsék, és telepítsék az „időjárásszoftvert”, hogy ne történhessen meg még egyszer az, ami 2016-ban a Pillangó utcánál megtörtént.

Az MSZP–SZDSZ-kormányzat és a Demszky-féle városvezetés hírhedt ügyében, a 4-es metró közbeszerzése és az Alstom metrókocsik megvásárlása ügyében nyomozás is folyt, és Alstom-per néven tart ma is az elszámoltatás.

Ma is dolgozó metróvezetők elmondták munkatársunknak: továbbra sem értik, hogy mit keres a vádlottak padján az éjszakás menetirányító és a szabályok szerint eljáró metróvezető.

Hozzá kell még tenni, hogy a bíróság a vádhoz kötöttség elve szerint végzi munkáját. A PKKB csak a vádiratban foglaltakat vizsgálhatja, nem terjeszkedhet túl a vádon.

Borítókép: Szakemberek vizsgálják a Pillangó utcai 2016-os metróbaleset egyik megrongálódott szerelvényét (Fotó: Origó/Szabó Gábor)