Komoly tudományos jelentőségű az a 2022 januárjában a New England Journal of Medicine szaklapban publikált tanulmány, amely a vakcinák kombinálásának hatékonyságát bizonyítja be. A nemrégiben megjelent tanulmány szerint
2021 májusa és augusztusa között tíz amerikai centrumban 458 személy bevonásával a Pfizer, a Moderna, valamint a Janssen vakcinákat vizsgálták meg.
A kutatásban részt vevő alanyok már legalább 12 hete két Moderna, két Pfizer–BioNTech vagy egy Janssenből álló oltásban részesültek, és tudomásuk szerint még nem estek át a koronavírus-fertőzésen. A beszámoló szerint a vizsgált populációt három egyenlő csoportra osztották, melyekben a résztvevők az említett vakcinatípusok egyikét kapták emlékeztető oltásként. Az oltott személyek így összesen kilenc csoportot alkottak, csoportonként mintegy ötven fővel, ahol egyenlő arányban fordultak elő a 18–55 évesek és az 56 év feletti alanyok is. A szakemberek a kutatás első, a tizenötödik, valamint a huszonkilencedik napján a T-sejtes immunitást, valamint – a béta és a delta variáns ellenében – a kötődő és neutralizáló (semlegesítő) antitestválaszt vizsgálták meg, a hatékonyság pedig mindkét esetben kielégítő volt.
Az ismertetett eredmények szerint
a harmadik dózis hatására kialakuló kötődő és neutralizáló antitestválaszok a heterológ (az első két vakcinától eltérő oltás) kombináció esetén azonos, némely esetben pedig jelentősebb mértékűek voltak, mint a homológ (az első két vakcinával azonos oltóanyagtípus) oltásoknál. Megjegyezték, ez a megállapítás a delta variánsra is igaz. A T-sejtes immunitás vizsgálatakor szintén hasonló eredményre jutottak. Ennek megfelelően a harmadik dózis beadása esetén a homológ oltás hatékonyságával ér fel a heterológ vakcinakombináció is.
Sőt a CD8+ T-sejtes immunválaszt vizsgálva a heterológ oltások esetében (döntően mRNS-vakcinát követően adott Janssen-oltás vagy ennek fordítottja) még jelentősebb immunválasz volt detektálható.
A tanulmányban jelezték azt is, hogy súlyos mellékhatást egyetlen emlékeztető oltás alkalmazását követően sem tapasztaltak, a leggyakoribb oltási reakciók közé az izomfájdalom, a fáradékonyság, a fejfájás, az oltás helyének lokális fájdalma és a láz tartozott.
Az eredményeket értékelve Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora elmondta:
mindenképpen szükséges a harmadik dózis igénylése is, hiszen a három oltás a teljes oltás.
Azonban nem feltétlen szükséges a homológ, vagyis a korábbival megegyező emlékeztető oltást választani, hiszen a heterológ vakcináció is hasonlóan hatásos, sőt a vakcinák keverésének javára némi előny is kimutatható – rögzítette a professzor.
Korábban a harmadik oltásra vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), valamint háttérintézményük, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is részletes eljárásrendet dolgozott ki, és a vakcinák keverését javasolta. Ennek értelmében kifejtették, hogy akik az első és a második oltásnak az AstraZeneca- vagy az egydózisú Janssen-vakcinákat kapták, azoknak az mRNS-vakcinákat (Pfizer, Moderna) vagy a Sinopharmot javasolják. A Pfizer- és a Moderna-vakcinákkal oltottaknak az AstraZeneca, a Janssen és a Sinopharm tanácsos, a kínai vakcinával oltottak esetében pedig a vektorvakcinák (AstraZeneca, Janssen) és az mRNS-alapú oltóanyagok (Pfizer, Moderna) is alkalmazhatók. Akik pedig második oltásnak a Szputnyik vakcinát kapták, azoknak a Pfizer, a Moderna vagy a Sinopharm felvétele ajánlott.
Borítókép: Moderna-, AstraZeneca-, Janssen- és Sinopharm-oltóanyagok (Fotó: MTI/Komka Péter)
