időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo
„A szemléletformálás kulcskérdés, és a gyerekek nagyon fogékonyak a pozitív üzenetekre”

Jelentős eredményeket hozott a műanyag termékek tavalyi tiltása

Borsodi Attila
2022.02.08. 06:08
Jelentős eredményeket hozott a műanyag termékek tavalyi tiltása

A tiltólistára került egyszer használatos műanyag termékek mostanra a legtöbb helyen kifutottak – jelentette ki a Magyar Nemzetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Steiner Attila a szigorítás óta eltelt fél év tapasztalatai mellett beszélt a további változtatási tervekről, a pályázati támogatásokról és az illegális hulladéklerakók elleni küzdelemről is.

– Tavaly július elsejétől tilos forgalomba hozni Magyarországon bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket. A jogszabály ugyanakkor úgy szól, hogy amit a határidőig forgalomba hozott a gyártó vagy az importőr, azt a kereskedő még forgalmazhatja, tehát a tiltólistán lévő termékek készletei használhatók 2021. július 1-je után is. Mik tehát a tapasztalatok a szigorítás bevezetése óta?

– A tapasztalatok azt mutatták, hogy volt, ahol nagyon gyorsan elfogytak a készletek, máshol tovább tartott a felhalmozott tartalék. Magam, ha ételt rendeltem, azt láttam, hogy a legtöbb helyen meglehetősen hamar eltűntek a fehér habdobozok, mert a cégeknek nem voltak nagy mennyiségű tartalékaik. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy a tiltólistára került egyszer használatos műanyag termékek mostanra a legtöbb helyen kifutottak.

– Mennyiben befolyásolta a járványhelyzet a szigorítás bevezetését?

– A járványhelyzet miatt érdekes kérdés volt, hogy a változtatás mennyire fogja vissza az internetes rendeléseket, és milyen alternatívák lesznek az egyszer használatos műanyagok kiváltására. Szerencsére azt tapasztaltuk, hogy a kereskedőknek nagyon gyorsan sikerült megküzdeniük a kihívással. Talán a boltok esetében a legszembetűnőbb a változás, mert a pénztáraknál nem is nagyon találni már műanyag zacskókat. Amelyek maradtak, azok komposztálhatók vagy lebomlanak, és főleg a papíralapú tasakok terjedtek el. Így a szigorítás ebből a szempontból bevált.

– Mi a helyzet a műanyag evőeszközökkel, tányérokkal?

– A tapasztalatok itt is azt mutatják, hogy a cégek jól alkalmazkodtak a változtatáshoz. Ma már műanyag helyett papírtányért és fa evőeszközöket biztosítanak a vendéglátásban a fogyasztóknak­. Az átmenet itt is zökkenőmentes volt. Fontos kiemelni: az online felmérés során adott visszajelzések arról árulkodnak, hogy az emberek egyetértenek a szigorításokkal. Úgy látjuk, hogy az érintettek közül mindenki megtalálta az alternatív megoldást. Ezek mind azt igazolják, hogy jó és előremutató döntést hoztunk.

– Megmutatkozik a pozitív hatás abban is, hogy a betiltott egyszer használatos műanyag eszközök a természetben is kisebb mennyiségben bukkannak fel hulladékként?

– Sajnos tapasztalatból tudjuk, hogy az eldobált műanyag zacskók mindig nagyon látványosan jelennek meg a természetben, mert ezeket könnyen felkapja a szél, és végül sokszor a fák ­ágain tapadnak meg. Többek között erre a problémára reagáltunk a Tisztítsuk meg az országot! kezdeményezéssel és az illegális hulladéklerakók felderítésére készített applikációval. A jogszabályi szigorítást és ezeket a programokat együtt kell kezelni, és ezzel tudunk látványosabb eredményt elérni a környezetünk megtisztításában. A Tisztítsuk meg az országot! program esetében most zárult le egy újabb pályázati forduló, amelyben több mint százötven önkormányzat és nagyon sok civil szervezet kapott forrást arra, hogy illegális hulladéklerakókat számoljanak fel. Itt meg kell említeni az évek óta sikeresen zajló TeSzedd! hulladékgyűjtő akciót is. Ezt az önkéntes programot idén is meg fogjuk ismételni.

Fotó: Heves Megyei Hírlap/Berán Dániel

– Maradva a tavaly július elsején elkezdődött szigorításoknál, a folyamat azóta újabb elemmel bővült. Miről szól ez a változtatás?

– Az európai uniós szabályozással összhangban még 2021. július elsejével hatályba léptek jelölési és tájékoztatási kötelezettségek is, amelyek szerint a gyártóknak, kereskedőknek hangsúlyosabban kell tájékoztatniuk a vásárlókat a műanyag termékek környezetvédelmi hatásairól, hulladékgazdálkodási jellemzőiről. Ehhez társul 2022. január elsejétől egy regisztrációs rendszer, melynek segítségével lehet követni a kötelezettség betartását. Speciális termékkört jelentenek az egyszer használatos műanyag italospoharak és fedelük, ezeket 2023. január elsejétől tiltja a jogszabály, itt időt hagytunk az iparágnak alternatívák kidolgozására.

– E folyamatot 2020-ban és 2021-ben is pályázati támogatásokkal segítették. Lesznek erre idén is célzott források?

– Nagyon fontos szerepe van az alternatív megoldások kidolgozásának, kulcskérdés, hogy a szennyező technológiákat kiváltsuk. A kormány a technológiaváltás támogatására éppen ezért 2020-ban tízmilliárd forint pályázati keretet különített el, amelyből 8,8 milliárd forintra érkezett be előminősítési kérelem 53 vállalkozástól. A technológiaváltáshoz tavaly is kaptak központi segítséget az iparágban működő cégek. Emellett más pályázatokon továbbra is lehet támogatást szerezni technológiaváltáshoz, ebben nyújt segítséget a vállalkozói információs portál (www.vali.hu), ahol a vállalkozók testre szabott pályázatokat, államilag támogatott hiteleket, képzéseket és megbízható szakértőket találnak cégük fejlesztéséhez.

– Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és az élelmiszer-biztonságra figyelemmel tavaly júliustól nem korlátozták a nagyon könnyű, a zöldség-gyümölcs és a húsáru csomagolására használt zacskókat. E téren szükség lehet szigorításra?

– E zacskók esetében jelentősen növeltük a környezetvédelmi termékdíjat. A kilogrammonkénti ár a korábbi 57 forint helyett 1900 forint lett. Ezzel próbáljuk a boltokat és a vásárlókat arra ösztönözni, hogy más, környezetbarát megoldásokat válasszanak.

– Lehet-e számítani további változtatásokra más területeken?

– Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodási rendszer kapcsán tavaly elfogadta a reformok fő irányát. Ennek megfelelően egy sokkal hatékonyabb hulladékmenedzsment-rendszert alakítunk ki. Ennek fontos eleme lesz, hogy bevezetnénk a műanyag és üveg italcsomagolások, valamint a fémdobozok visszaváltását. Ezzel arra tudjuk ösztönözni az állampolgárokat, hogy az értékes hulladékot ne a vegyes hulladékba dobják, hanem váltsák vissza. A törvényt már elfogadta az Orszá­g­gyűlés, jelenleg zajlik a részletszabályok kidolgozása.

– Ez azt jelenti, hogy kevesebb PET-palack kerül majd a természetbe?

– Nagyon reméljük, bár fontos kiemelni, hogy a Tiszán elsősorban a külföldről, Ukrajnából és Romániából érkező kommunális hulladék okoz gondot. Sokat segítenek az olyan civil kezdeményezések, mint a PET-kupa, amit mi is folyamatosan támogatunk. Ezek fontos figyelemfelkeltő akciók annak érdekében, hogy a problémát meg tudjuk szüntetni.

– Évtizedekkel ezelőtt már forgalomban voltak visszaváltható PET-palackok, de ez a lehetőség idővel megszűnt. Mi lehetett az oka?

– Jelenleg is vannak még visszaváltható italcsomagolások, köztük PET-palackok is, a rendszer kialakítása, működtetése miatt azonban előnyben részesítik az egyutas csomagolásokat. Az újonnan kialakítandó visszaváltási rendszerben ugyanakkor az újrahasználható csomagolások is hangsúlyosan megjelenhetnek.

– Vannak-e további terveik? Folytatódhat-e a szigorítás?

– Érdekes kérdés az illegális hulladékok kapcsán, hogy szükség van-e a szankcionálási rendszer további szigorítására. A kormány által indított on­line felmérés során beérkezett válaszokból is kiderült, hogy az emberek szigorúbban szankcionálnák a szemetelést és az illegális hulladéklerakást, így elkezdtük ennek a kidolgozását is. Az illegális hulladéklerakók ismételt kialakulása elleni küzdelemben számítunk a terepen levő rendőrök, vadőrök, mezőőrök és polgárőrök közreműködésére is.

– Mekkora szerepe van a technológiaváltás, a szigorítás és a szankcionálás mellett a figyelemfelkeltésnek, a megelőzésnek a kívánt cél elérésében?

– A szemléletformálás kulcskérdés, és szerencsére a gyerekek nagyon fogékonyak a pozitív üzenetekre. E területen is sok mindent elértünk a mögöttünk hagyott időszakban, működnek az ökoóvodák és -iskolák, és a fenntarthatóságot mint órát is lehet már választani az oktatásban, amihez nagyon jó tankönyvek is vannak. A gyermekek szemléletformálása nemcsak befektetés a jövőbe, hanem rajtuk keresztül a felnőtteket is el lehet érni az üzenetekkel. Éppen ezért fontos, hogy az eddigi programokat továbbvigyük.

Borítókép: Steiner Attila (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.