Lehet arról is beszélni, hogy a határon túli magyaroknak legyen személyesen is felelős képviselete – jelentette be legutóbbi vasárnap esti élő bejelentkezésében Márki-Zay Péter. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tisztázta, hogy ebben a kérdésben Jakab Péter korábbi javaslatát vennék irányadónak egy baloldali választási győzelem esetén. A kormányfőaspiráns szerint az őt korábban lehülyéző Jobbik-elnök a magyarországi nemzetiségek képviseletének analógiájára változtatná meg a képviseleti jogot, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy megszüntetné a határon túli magyarok szavazati jogát. A Jobbik elnöke már megválasztása után előállt azzal, hogy nem támogatja, hogy a határokon túlra szakadt magyarság is szavazhasson a magyarországi országgyűlési választásokon. – Az én álláspontom, a Jobbik álláspontja az, hogy a szavazati jogot meg kell reformálni. Szerintem a határon túli magyaroknak sem az az érdekük, hogy magyarországi pártlistákra adják le a voksukat – hangoztatta egy múlt év végi rádiós interjúban a Jobbik rajt előtt elbukott miniszterelnök-jelöltje.
Jakab Péter reformja értelmében a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan szószólókat küldhetnének az Országgyűlésbe a határon túli magyarok, akiknek azonban nem lenne szavazati joguk. Ezt az elképzelést támogatja Márki-Zay Péter, aki többféleképpen magyarázta vasárnapi bejelentkezésében, hogy kampánya során miért nem járt még határon túli magyar közösségeknél. A baloldal jelöltjének elmondása szerint két „telt házas” kolozsvári rendezvényét kellett lemondania, pont azon a napon, amikor karanténba került koronavírus miatt. Márki-Zay saját kommunikációs igazgatója alákérdezésére válaszolva azt is gyorsan leszögezte, hogy szerinte a külföldön dolgozó magyarok is határon túlinak számítanak. Felidézte, hogy Londonban már járt is, ahol találkozott ilyen emberekkel – ezen a fórumán hasonlította önmagát Jézushoz –, és Berlinbe is akar menni.
Márki-Zay előrevetítette, hogy a sűrű programja miatt valószínűleg a Kárpát-medence határon túli magyarságát nem fogja tudni meglátogatni, de ettől függetlenül nagyon fontosak neki ezek a szavazók. A baloldali miniszterelnök-jelölt egy ponton azt is mondta, hogy ő lenne az első olyan kormányfő, aki úgy is támogatná a határon túli magyarok szavazati jogát, hogy tisztában van azzal, a többségük nem rá szavazna. A korábban általa hivatkozott Jakab-féle modellben azonban nem tisztázott, hogy egyáltalán szavazhatnának-e valamilyen listára a határon túli magyarok. Mindenesetre ha azokkal a feltételekkel tudnának képviselőt juttatni a parlamentbe, mint például a magyarországi németek, akkor 2018-ban körülbelül tíz listás képviselőt választhattak volna be a törvényhozásba. Könnyen kikövetkeztethető, hogy a Gyurcsány Ferenc pártja által dominált baloldalon – ahol egyébként sem tudnak megállapodni a listás helyek kiosztásában – nem támogatnák, hogy a 93 elnyerhető listás hely rovására még határon túli képviselők is bejuthassanak a parlamentbe.
– A Jobbik nemcsak taktikai egyezséget kötött Gyurcsány Ferenccel, hanem átvette annak következetes nemzetellenességét is – kommentálta korábban Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke lapunknak Jakab Péter választásireform-ötletét.
Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke a Magyar Nemzetnek korábban elmondta, nem tartják időszerűnek a szavazati jog megreformálását. – Az országos listára leadott szavazatok lehetővé teszik azt, hogy az erdélyi magyarok súlyt adjanak a véleményüknek – fogalmazott az erdélyi politikus.
