Márki-Zay Péter a Soros egyetem beszélgetésében vett részt

A CEU Demokrácia Intézet és a Review of Democracy online közvetített kerekasztal-beszélgetést szervezett.

20220114 budapest szel kalman ter marky zay peter kampanya lakossagi forum havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A CEU Demokrácia Intézet és a Review of Democracy online közvetített kerekasztal-beszélgetést szervezett Márki-ZayPéter, Sajó András, Kim Lane Scheppele és Michal Šimečkarészvételével az alkotmányosság jövőjéről Magyarországon.Természetesen a Tűzfalcsoport sem hagyta ki, hogy nyomon kövesse, mit mond a baloldal miniszterelnök-jelöltje, figyelmbe véve az ellenzék terveit arról, hogy akár feles többséggel is alkotmányoznának – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A CEU Demokrácia Intézet rendezvényének célja az esemény leírása szerint az volt, hogy az intézmény a jogállamisággal kapcsolatos viták közepette 

jelentős mértékben hozzájáruljon a folyamatban lévő beszélgetéshez azzal, hogy a jogállamisággal kapcsolatos elkötelezettségek középpontjában álló több vezető személyiségnek platformot biztosít, hogy véleményt cseréljenek a magyarországi alkotmányosság jövőjéről.

A rendezvény moderátora Novák Benjámin volt, akit ezúttal a New York Times újságírójaként tüntettek fel, de mi magyarok jól tudjuk, hogy egy 444-es firkászról van szó(2019-ben Novák a 444.hu angol hírlevelének egyik szerkesztője is volt).

A bevezető köszöntőt Uitz Renáta, CEU Demokrácia Intézettársigazgatója és egyben a CEU Jogi Tanszékének professzora mondta. Az ELTE-n végzett jogászként 1996-ban, majd 1997-ben és 2001-ben egy-egy diplomát szerzett a CEU-n is.

A beszélgetés résztvevői közül ugyan Márki-Zay Pétert nem kell különösebben bemutatni, de érdemes a többi előadót is megemlíteni:

- Michal Šimečka: szlovák politikus, újságíró, kutató, 2019 óta az Európai Parlament alelnöke. A Progresszív Szlovákia liberális párt alelnöke és egyik alapító tagja, a párt jelöltlistáját sikeresen vezette a 2019-es választásokon, ahol az országos szavazatok legnagyobb százalékát szerezték meg. Az EP-ben a Renew Europe frakcióban ül.

- Kim Lane Scheppele: a szociológia és a nemzetközi ügyek Laurance S. Rockefeller professzora a Princetoni Egyetem Köz- és Nemzetközi Ügyek Iskolájában és az Emberi Értékek Egyetemi Központjában. Emellett a Pennsylvaniai Egyetem jogi karának munkatársa. A CEU genderszakának alapító igazgatója, hivatásos Orbán-rettegő.Tulajdonképpen a 2010-es kormányváltás óta mást sem csinál, csak diktatúrát kiált, teljesen nevetségessé teszi magát az olyan kijelentéseivel, mint hogy „Orbán dönthet úgy, hogy elveszíti a választásokat”,vagy hogy nem érti, miért nem elégedetlenek az emberek a kormány járványkezelésével.

- Sajó András: a CEU Demokrácia Intézet vezető kutatója, valamint a CEU Jogtudományi Tanszékének professzora. Sajó András magyar jogász, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírája. Széles körben Közép- és Kelet-Európa egyik vezető alkotmánytudósaként tartják számon. A Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének alapító dékánja volt. Később az összehasonlító alkotmányjog LL.M. program elnöki tisztét töltötte be. A Bíróságon töltött időszakot követően Sajó visszatért a CEU-ra, ahol jelenleg professzorként dolgozik.

Zárójeles megjegyzés: ahogy arról korábban a magyarországi közvélemény is értesülhetett, Soros beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB). A nyolc fejezetre osztott terjedelmes írásában a Valeurs Actuelles című francia konzervatív magazin szerzőjének, Grégor Puppincknak, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) vezetőjének kutatására hivatkozva az újság azt részletezi, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve a milliárdosspekuláns. Az első fejezetben Puppinck nyomán, aki az EJEB 2009 óta hivatalban volt 100 bírójának az életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatait térképezte fel, a szerző Soros-bírákról számol be, ezek között említi a magyar Sajó András egyetemi tanárt, a Soros egyetem egyik alapítóját, a beszélgetés résztvevőjét is.

Az online kerekasztal-beszélgetés során több hajmeresztő ötlettel is előálltak a résztvevők. Ezek közül emelt ki néhányat a Tűzfalcsoport.

Márki-Zay Péter szerint győzelmük esetén az lesz a kérdés, hogy mit tudnak kezdeni a kétharmados törvényekkel.Hangsúlyozta, hogy vissza kell majd állítaniuk a jogállamiságot, kiszabadítva a médiát és az igazságszolgáltatást a Fidesz karmai közül, amihez elég lenne, ha az ellenzék megalkotna egy új alkotmányt. Ennek érdekében felkérte Fleck Zoltánt (a Soros-hálózathoz tartozó Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatóját), hogy készítsen egy tanulmányt, hogyan lehetne visszaállítani a jogállamiságot. Márki-Zay szerint (bár nem jogász, de tudjuk, hogy mindenhez is ért) a törvények szelleméhez, és nem azok szövegéhez kéne ragaszkodni, ezért minimalista alkotmányt szeretne. Mivel nem ért hozzá, nem tudhatja, hogy egy ilyen húzással gyakorlatilag szinte akadálytalan terepet teremtene a bíróságok számára a jogkiterjesztéshez, a bírói aktivizmushoz. Ezt pedig a jogbiztonság szenvedné meg.

Michal Šimečka szerint az EU nem megy semmire a Magyarországgal folytatott párbeszéddel, ezért konkrét szankciókat kellene bevezetni hazánk ellen, például a jogállamisági mechanizmus segítségével. Úgy véli, hogy a magyar kormány egyenesen az EU egységét veszélyezteti.

Sajó András professzor volt bíró létére elképesztő megjegyzést tett: szerinte amennyiben nem lehet eltávolítani a „fideszes bírókat”, akkor ki kell mondani róluk, hogy az intézmény, amelynek dolgoznak, jogilag nem bíróság. Mi lenne vajon a reakciója, ha egy jobboldali jogász tenne hasonló kijelentést? A kérdés természetesen csupán költői, hiszen minden valószínűség szerint megindulna a baloldalon a vinnyogás, hogy veszélybe került az igazságszolgáltatás…

A legdermesztőbb ötletei Kim Lane Scheppele-nek támadtak, ezért is őt hagytuk a végére. Ha az ellenzék nyerne, Scheppeleszerint leszögezhetnék, hogy az illegitim jog nem érvényes, és mivel úgy véli, hogy a 2010 óta hozott jogszabályok összeférhetetlenek az uniós joggal, ezért nem is érvényesek.Úgy véli, hogy az uniós szerződések hierarchiában egy szinten helyezkednek el a kétharmados törvényekkel, ezért az ellenzéknek csak ki kellene jelentenie, hogy az EU-s jog elsőbbséget élvez – ez a felvetés nagyon tetszett a baloldal miniszterelnökjelöltjének. Scheppele azt is bedobta ötletként, hogy ha az Alkotmánybíróság nem engedelmeskedne a baloldali pártoknak (ennyit az igazságszolgáltatás függetlenségének féltéséről), akkor az Európai Unió Bíróságaelé lehetne vinni az ügyet. Szerinte ahogyan a lengyel alkotmánybíróságról kimondták, hogy nem legitim, ugyanezt meg lehetne tenni a magyar testülettel is, így döntései nem lennének kötelező érvényűek. Azt is felvetette – Sajó Andráshoz hasonlóan -, hogy végső soron el is lehetne távolítani az összes „fideszes bírót”.

Összefoglalva a beszélgetést megállapítható, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, akkor a „jogállamiság visszaállítása” címszó alatt minden gazságot elkövetnének, ami csak belefér. Mindehhez pedig feltehetően Brüsszel vagy készségesen asszisztálna, vagy szemet hunyna a súlyos jogsértések felett, hiszen ahogyan Márki-Zay is fogalmazott nemrég: számukra főnyeremény lenne egy baloldali kormány – írja a Tűzfalcsoport.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)