Márki-Zay Péter a Soros egyetem beszélgetésében vett részt

A CEU Demokrácia Intézet és a Review of Democracy online közvetített kerekasztal-beszélgetést szervezett.

Forrás: Tűzfalcsoport2022. 02. 07. 14:13
20220114 budapest szel kalman ter marky zay peter kampanya lakossagi forum havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- Sajó András: a CEU Demokrácia Intézet vezető kutatója, valamint a CEU Jogtudományi Tanszékének professzora. Sajó András magyar jogász, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírája. Széles körben Közép- és Kelet-Európa egyik vezető alkotmánytudósaként tartják számon. A Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének alapító dékánja volt. Később az összehasonlító alkotmányjog LL.M. program elnöki tisztét töltötte be. A Bíróságon töltött időszakot követően Sajó visszatért a CEU-ra, ahol jelenleg professzorként dolgozik.

 

Zárójeles megjegyzés: ahogy arról korábban a magyarországi közvélemény is értesülhetett, Soros beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB). A nyolc fejezetre osztott terjedelmes írásában a Valeurs Actuelles című francia konzervatív magazin szerzőjének, Grégor Puppincknak, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) vezetőjének kutatására hivatkozva az újság azt részletezi, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve a milliárdosspekuláns. Az első fejezetben Puppinck nyomán, aki az EJEB 2009 óta hivatalban volt 100 bírójának az életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatait térképezte fel, a szerző Soros-bírákról számol be, ezek között említi a magyar Sajó András egyetemi tanárt, a Soros egyetem egyik alapítóját, a beszélgetés résztvevőjét is.

Az online kerekasztal-beszélgetés során több hajmeresztő ötlettel is előálltak a résztvevők. Ezek közül emelt ki néhányat a Tűzfalcsoport.

Márki-Zay Péter szerint győzelmük esetén az lesz a kérdés, hogy mit tudnak kezdeni a kétharmados törvényekkel.Hangsúlyozta, hogy vissza kell majd állítaniuk a jogállamiságot, kiszabadítva a médiát és az igazságszolgáltatást a Fidesz karmai közül, amihez elég lenne, ha az ellenzék megalkotna egy új alkotmányt. Ennek érdekében felkérte Fleck Zoltánt (a Soros-hálózathoz tartozó Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatóját), hogy készítsen egy tanulmányt, hogyan lehetne visszaállítani a jogállamiságot. Márki-Zay szerint (bár nem jogász, de tudjuk, hogy mindenhez is ért) a törvények szelleméhez, és nem azok szövegéhez kéne ragaszkodni, ezért minimalista alkotmányt szeretne. Mivel nem ért hozzá, nem tudhatja, hogy egy ilyen húzással gyakorlatilag szinte akadálytalan terepet teremtene a bíróságok számára a jogkiterjesztéshez, a bírói aktivizmushoz. Ezt pedig a jogbiztonság szenvedné meg.

Michal Šimečka szerint az EU nem megy semmire a Magyarországgal folytatott párbeszéddel, ezért konkrét szankciókat kellene bevezetni hazánk ellen, például a jogállamisági mechanizmus segítségével. Úgy véli, hogy a magyar kormány egyenesen az EU egységét veszélyezteti.

Sajó András professzor volt bíró létére elképesztő megjegyzést tett: szerinte amennyiben nem lehet eltávolítani a „fideszes bírókat”, akkor ki kell mondani róluk, hogy az intézmény, amelynek dolgoznak, jogilag nem bíróság. Mi lenne vajon a reakciója, ha egy jobboldali jogász tenne hasonló kijelentést? A kérdés természetesen csupán költői, hiszen minden valószínűség szerint megindulna a baloldalon a vinnyogás, hogy veszélybe került az igazságszolgáltatás…

A legdermesztőbb ötletei Kim Lane Scheppele-nek támadtak, ezért is őt hagytuk a végére. Ha az ellenzék nyerne, Scheppeleszerint leszögezhetnék, hogy az illegitim jog nem érvényes, és mivel úgy véli, hogy a 2010 óta hozott jogszabályok összeférhetetlenek az uniós joggal, ezért nem is érvényesek.Úgy véli, hogy az uniós szerződések hierarchiában egy szinten helyezkednek el a kétharmados törvényekkel, ezért az ellenzéknek csak ki kellene jelentenie, hogy az EU-s jog elsőbbséget élvez – ez a felvetés nagyon tetszett a baloldal miniszterelnökjelöltjének. Scheppele azt is bedobta ötletként, hogy ha az Alkotmánybíróság nem engedelmeskedne a baloldali pártoknak (ennyit az igazságszolgáltatás függetlenségének féltéséről), akkor az Európai Unió Bíróságaelé lehetne vinni az ügyet. Szerinte ahogyan a lengyel alkotmánybíróságról kimondták, hogy nem legitim, ugyanezt meg lehetne tenni a magyar testülettel is, így döntései nem lennének kötelező érvényűek. Azt is felvetette – Sajó Andráshoz hasonlóan -, hogy végső soron el is lehetne távolítani az összes „fideszes bírót”.

Összefoglalva a beszélgetést megállapítható, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, akkor a „jogállamiság visszaállítása” címszó alatt minden gazságot elkövetnének, ami csak belefér. Mindehhez pedig feltehetően Brüsszel vagy készségesen asszisztálna, vagy szemet hunyna a súlyos jogsértések felett, hiszen ahogyan Márki-Zay is fogalmazott nemrég: számukra főnyeremény lenne egy baloldali kormány – írja a Tűzfalcsoport.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.