Soros és szövetségesei több fronton készülnek a magyar választásokra

Magyarországon 2022. április 3-án országgyűlési választással egybekötött gyermekvédelmi népszavazást tartanak, amely jövőnk és gyermekeink jövője szempontjából sorsdöntő lesz. Ezzel mindkét politikai tábor és természetesen a Nyílt Társadalom Alapítványok barátai is tisztában vannak. Utóbbiak ezért minden jel szerint azt gondolják, hogy nem bízhatják a véletlenre a szavazatok számolását – írja a tűzfalcsoport.blogstar.hu.

Budapest, 2018. április 8. Lezárt urna az Erzsébetvárosi Kéttannyelvû Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában az országgyûlési képviselõ-választáson 2018. április 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Hegedűs szerint „a Fidesz érdekeinek megfelelően átszabott választási rendszer és kampányszabályok” és a „kormánypárt médiafölénye” azok a tényezők, amik „együtt stratégiai előnyt biztosítanak a Fidesznek a választásokon”.

Tipikus ellenzéki mantra a választási rendszer kritizálása, annak ellenére, hogy ebben a rendszerben tudtak 2019 őszén kulcspozíciókat és egy kis hatalmat szerezni maguknak az önkormányzati választásokon.

A jobboldal médiafölényének emlegetése pedig – a portál szerint – nettó ferdítés, hiszen ők is tisztában vannak vele, hogy bár egyre kiegyensúlyozottabb a két oldal jelenléte a sajtóban, a baloldali médiának azonban magasabb a nézettsége és az elérése. Tény, hogy a jobboldal is jön fel, de ez inkább az egyensúly irányába billenti a mérleg nyelvét, mintsem fölényt okozna. Ennek ellenére előszeretettel nyavalyognak ezen.

Arról ír, hogy a Fidesz legalizálta a voksturizmust, miközben a baloldal miniszterelnök-jelöltje úgy buzdított Londonban arra, hogy az emberek ideiglenesen jelentkezzenek át billegő körzetekbe, hogy két hónappal azelőtt pont ő és a baloldali pártok fordultak az Alkotmánybírósághoz emiatt. Bár tudjuk jól, hogy Márki-Zay nem a következetességéről híres – áll a Tűzfalcsoport oldalán.

„Európának fel kell készülnie a tisztességtelen választások lehetőségére Magyarországon. Az uniós intézményeknek és tagállamoknak minden lépést meg kell tenniük a választási csalások lehetőségének kizárására, és fel kell készülniük az esetleges válaszlépésekre is” – írja Hegedűs Dániel. Sajnos ezt a kijelentését nem tudjuk másképp értékelni, mint hogy felszólítja a tagállamokat arra, hogy avatkozzanak be a magyar országgyűlési választásba – fűzte hozzá a cikk szerzője.

Főleg, mivel így folytatja: „A 2022-es magyarországi választások hasonló szimbolikus kihívás elé állíthatják az Európai Uniót, mint az amerikai demokráciát a Capitolium 2021. január 6-i ostroma. Az uniós intézmények és tagállamok számára azonban legalább megadatott a lehetőség, hogy érdemben felkészülhessenek a lehetőségre.” Nem, kedves Dániel, a két eset köszönőviszonyban sincs egymással. Hazánkban éppen az ellenzéki politikusok és tüntetők azok, akik akár erőszak árán is képesek betörni épületekbe és intézményekbe. 2010 óta több ilyen esetet is láthattunk: említhetjük a Fidesz-székház ostromát, az MTVA megszállását vagy azt, amikor rendőrök védték a Parlamentet a demonstrálóktól.

Hegedűs minden bizonnyal azok táborát erősíti, akik valójában nem bíznak az ellenzék áprilisi győzelmében. Január 2-án az angol The Guardiannek  ugyanis így nyilatkozott szakértőként: „Az egyesült ellenzéknek legalább 3-5 százalékkal több szavazatot kellene a kormánypártoknál szereznie ahhoz, hogy többségi mandátumot szerezzen a magyar országgyűlésben. Ez óriási különbség, és ezt az előnyt egyelőre nem látjuk a közvélemény-kutatásokban.”

A German Marshall Fund of the United States (GMF) magát pártfüggetlen szervezetként mutatja be. A honlapjuk szerint a 21. században a transzatlanti érdekek szempontjából kritikus kérdésekkel foglalkoznak, ideértve a demokrácia jövőjét, a biztonságot és a geopolitikát, a szövetségeket és Kína felemelkedését, valamint a technológiát és az innovációt. Az 1972-ben alapított GMF székhelye Washingtonban van, irodákkal Berlinben, Brüsszelben, Ankarában, Belgrádban, Bukarestben, Párizsban és Varsóban. Számos helyről kap adományokat, a donorszervezetek között a Nyílt Társadalom Alapítvány úgy van megjelölve, mint olyan adományozó, amely 250 ezer és 499 ezer dollár közötti összeggel segíti a GMF működését – állítja a Tűzfalcsoport.

Számoljuk együtt!

A Számoljuk együtt! mozgalom kezdeményezője a Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület (Menők). Bár saját bevallásuk szerint céljuk „a nők társadalmi szerepvállalásának és társadalmi megbecsülésének erősítése”, és pártoktól függetlenül működnek, mégis belefolytak az ellenzéki politizálásba. Feladatuk az előválasztásban a szavazatok számlálása volt, jelenleg pedig az országgyűlési választásokra toboroznak szavazatszámlálókat. 2016-ban alapították, és 2017 márciusában jegyezték be a szervezetet. Elnöke az a Szabóné Pákozdi Éva, aki a 2014-es országgyűlési választáson a Zöldek listájának hetedik helyén szerepelt – derül ki a tűzfalcsoport.blogstar.hu cikkéből.

A Menők rendszeres aláírója a Soros-hálózathoz tartozó magyar civil szervezetek kezdeményezéseinek, így a tb-rendszerrel kapcsolatosan, az MTA átszervezésének ügyében és a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítés kifizetéséért is más álcivil, sorosista szervezetekkel közösen álltak ki, mint például az Amnesty International, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság.

A Számoljuk együtt! mozgalom honlapján az áll, hogy a civil szervezet küldetése a mindenkori választások tisztaságának ellenőrzése – az állampolgárok érdekeit képviselve, és ezzel egyidejűleg segítséget nyújtani a választások lebonyolításához. „Célkitűzésünk, hogy a következő – várhatóan április 3-án tartandó – országgyűlési választáson a 106 választókerület mindegyik (10 214) szavazókörében legyen a hatalomtól független, képzett civil szavazatszámláló, akinek érdeke megőrizni a választások tisztaságát” – olvasható a honlapon.

A 2018-ban alakult mozgalomnak a 106 egyéni választókerületben összesen mintegy húszezer szavazókörbe kellene civil szavazatszámlálókat delegálnia a 2021-es országgyűlési választásokra – ehhez tavaly márciusban még csupán 1100 főt számláló képzett szavazatszámlálói bázisuk volt. A Magyar Hangnak adott interjúban Pákozdi Éva azt nyilatkozta, hogy jelenleg 5200 jelentkezőnél tartanak. Mivel azonban a választási törvény értelmében civilek nem delegálhatnak szavazatszámlálókat, csak a pártok, így valójában a Számoljuk együtt! mozgalom közvetítőként működik. A tényt, hogy erre szükség van, jól mutatja, hogy az ellenzéki pártok (egyedül a DK-t leszámítva) nem rendelkeznek kiterjedt aktivistahálózattal – írja a cikk.

A mozgalomról egy korábbi videójában Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt azt mondta: „Mondhatnám önöknek, hogy a Számoljunk együtt! az a miénk.”

Van még kérdés? – teszi fel a kérdést a Tűzfalcsoport.

Borítókép: Lezárt szavazati urna (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)