– Kérdés, hogy egy nemzetközi tényfeltárói munka részeként miként jelenhetnek meg olyan személyek adatai, akik titkos információgyűjtés alanyai voltak − nyilatkozta a Mandinernek a Pegasus-üggyel kapcsolatban Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke leszögezte, ez akkor is személyes adat közlése, hogy ha valaki esetében nem valósult meg a megfigyelés. Mint mondta, nem tehették meg, hogy nem vizsgálják azt a kérdést, hogy egy ilyen zárt rendszerből miként szivároghattak ki ezek az információk.
Meg kellett tehát vizsgálniuk, hogy történt-e adatvédelmi incidens vagy jogellenes adatkezelés.
– Valaki jogellenesen adott át adatokat vagy meghekkelték a rendszert? Mert így még a kémkedés gyanúja is felmerül. Mi azonban nem tudtuk egyértelműen kizárni vagy megerősíteni, hogy történt-e ilyen. Ezért kötelességünk a nyomozóhatósághoz fordulni – részletezte. Az ügyben már feljelentést is tettek, hiszen ha a harmadik fél jogosulatlanul jutott hozzá a kezelt személyes adatokhoz, akkor egyebek mellett felmerül a személyes adattal visszaélés, minősített adattal visszaélés, kémkedés, információs adat vagy rendszer megsértésének gyanúja. Péterfalvi Attila elmondta a lapnak, a nemzetbiztonsági célú megfigyelésnél a megfigyelt személy nem tudja meg, hogy „dolgoztak rá”.
Ez csak akkor lehetséges, ha az információgyűjtés jogellenes volt. Információgyűjtésre az igazságügyi miniszter vagy bíró adhat engedélyt. Utóbbi esetben az adatvédelmi hatóságnak nincs jogosultsága ellenőrzésre. A büntetőeljárások kapcsán alkalmazott titkos információgyűjtés ugyanakkor az eljárás egy bizonyos pontján a gyanúsított számára megismerhetővé válik.
– részletezte. A NAIH elnöke hozzátette, az nem jogszerű, hogy egy büntetőeljárás nyomozati szakaszában részletes információk, bűnügyi személyes adatok kerüljenek nyilvánosságra a sajtón keresztül – ahogy például most, a végrehajtói kamara vezetőjét érintő ügyben.
A Mandiner megkérdezte Péterfalvi Attilát, hogy mire hívná fel a figyelmet az áprilisi Országgyűlési kampány és szavazás során. A szakember kifejtette, tavaly februárban már kiadtak egy ajánlást a politikai pártok és szervezetek adatkezelésével kapcsolatos követelményekről. Ezek között szerepel, hogy a politikai pártoknak, szervezeteknek egyértelműen meg kell határozniuk, mely szervezeti egységük, aktivistájuk, jelöltjük milyen szerepkörben végez adatkezelői tevékenységet. A követelmények között szerepel az is, hogy a politikai szervezetek ne gyűjtsenek, ne rögzítsenek az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges adatokon túl további, különleges kategóriájú személyes adatokat az ajánlás- és aláírásgyűjtés során.
– A politikai pártok tegyék áttekinthetővé az adatkezeléseiket, mutassák be közérthetően az adatkezelési tevékenységüket, tegyék átláthatóvá a kezelt személyes adatok sorsát, adatkezelési folyamatait – fogalmazott a hivatal elnöke.
Borítókép: Péterfalvi Attila (Fotó: Koszticsák Szilárd)
