Baka András egykori, levitézlett főbíró az ellenzék kampányát segítve interjút adott a francia AFP hírügynökségnek és kijelentette, hogy
hazánkban olyanfajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben.
Baka nyílt politikai szerepvállalása néhány nappal az országgyűlési választások előtt példa nélküli, hiszen az európai jogi kultúra része, hogy az aktív és a volt főbírák nem folynak bele a pártpolitikai küzdelmekbe. A külföldi sajtóorgánum igénybevétele Baka hazához viszonyulását is világossá teszi.
Megszólalása azért is érdekes, mivel főbíróvá választása is regénybe illő. A tekintélyét vesztett strasbourgi bíróságról hazatérő Bakát Sólyom László exelnök nézte ki magának, de sem a bírák, sem az országgyűlési képviselők nem tartották alkalmasnak. Érdemes a korabeli sajtót böngészni ez ügyben – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.
A Magyar Idők A (Soros-féle) TASZ-nak kedvenc bírója is van a Kúrián című cikke emlékeztet:
Baka hiúságára jellemző, hogy 2008-ban, amikor Sólyom László először jelölte főbírónak, az akkor még létező Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) személyes alkalmasságát megkérdőjelező és megválasztását emiatt nem támogató döntése után elszaladt a sajtóhoz, s azt mondta, hogy a testület ülésén kifejezetten ellenséges légkör fogadta, és nem kapott lehetőséget koncepciója kifejtésére. Az OIT válaszul nyilvánosságra hozta meghallgatásának jegyzőkönyvét, amely egyértelműen cáfolta állítását. Egyúttal kiderül belőle, hogy – mint akkor a Népszabadság fogalmazott – a tizenhét év strasbourgi bíráskodás után hazatért, korábban pedig kizárólag jogelméleti munkával foglalkozó jelölt, igen keveset tud a hazai viszonyokról.
Sólyom nyilvánvalóan alkalmatlan jelöltjét az Országgyűlés végül harmadik nekifutásra szavazta meg. A Népszabadság azt is megírta, hogy Sólyom milyen eszközt vetett be annak érdekében, hogy egy év interregnum után legyen elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, amelyet ekkor egy kollégiumvezető irányított.
Baka rövid és dicstelen ténykedését a magyar igazságszolgáltatás ismeretének hiánya jellemezte, a távozása után a HVG így fogalmazott:
Baka, akit a magyar bírák nem fogadtak el...
A magyar államot Strasbourgban beperelte, de a követelt összeg töredékét ítélte meg egykori állomáshelye.
Korábbi sajtóhírek szerint a közadatkiadási ügyekben végső soron ítélkező Kúrián Baka András döntötte el, hogy mit kell kiadni a kormánynak és mit nem, aki tehát maga is beperelte a kormányt a strasbourgi bíróságon. Ezek után nem volt meglepő a Magyar Hírlap szerint, hogy a Baka András által elnökölt perekben folyamatosan a kormánynak kedvezőtlen ítéletek születtek. Baka ráadásul a közadatkiadással foglalkozó joggyakorlat-elemző bizottság elnöke is lett, amely testület megállapításaival befolyásolta az összes többi bíróság mindenkori gyakorlatát.
Egyébként szintén sajtóhírek szerint Bakának nem volt meg az elvárt szakmai tapasztalata ezen feladat ellátásához.
Ugyanez az ember vesz részt Gyurcsány és társai érdekében a választási küzdelemben, támadja a kormányt és hazája ellen fordul. Kérdés, hogy bíróként lehetett-e pártatlan egy ennyire elfogult személy. A pártpolitikai állásfoglalást, a nyílt politizálást még a korábbi, kommunista gyökerű alkotmány is tilalmazta, de Baka egykori kollégái előtt is büszkén vállalta, hogy nyíltan támadta a nagy többséggel megválasztott törvényes kormányt – írja a Tűzfalcsoport.
