Nehezen lehetne jobb és praktikusabb helyet elképzelni a Bükki Csillagdának annál a Répáshutától északra fekvő domb tetejénél, ahol a március 8-án megnyílt látogatóközpont megépült. Ahogy a kis borsodi falucskától elindulunk felfelé a kanyargós főúton, hamar megpillantjuk a Bükki Csillagdát, amely mint egy aprócska vár uralja a domb tetejét. S hogy a helyszínválasztás mennyire telitalálatnak bizonyult, arról akkor győződhetünk meg még inkább, amikor a létesítmény parkolójából szemrevételezzük a környéket. A kilátás, a látogatóközpont alatt elterülő völgy és az azt szemben körülölelő dombok vonulatának látványa lenyűgöző.
A helyszínválasztás természetesen nem volt véletlen, és az impozáns környezet mellett más szakmai indokok is meghúzódnak a háttérben.
– Nagyon régóta foglalkozunk a Bükki Nemzeti Parkban olyan ismereteknek a terjesztésével, olyan látványosságok bemutatásával, amelyek az éjszakai égboltot érintik. Már eddig is sok éjszakai túrán, sétán fogadtuk az érdeklődőket, illetve csillagászati bemutatókat is régóta tartottunk a vendégeknek; a programok gyermekeknek is szólnak – bocsátja előre Novák Richárd, a Bükki Csillagda vezetője (alsó képünkön).
Kicsi a fényszennyezés a térségben
Ezek alapján gondolkodtak el azon, hogy ha már a Bükkben, illetve a térségben ennyire kicsi a fényszennyezés, akkor egy csillagos égbolt parkot kellene létrehozni. Ennek kapcsán sok mérést végeztek a Bükk egyes területein, illetve világítási leltárt is készítettek. Felmérték, hogy a nemzeti parkban hol milyen világítótestek vannak, és megnézték, hogy azok fényszennyezés szempontjából mennyire jók.
Novák Richárd kiemeli, akkor jó egy lámpatest, ha lefelé világít, és borostyánszínű fényt ad, mert az nem zavarja az embereket az alvásban, sem az éjszaka repülő denevéreket, illetve rovarokat. Ebből a szempontból a Bükk ideális területnek mondható, mert innen az alacsony fényszennyezésnek köszönhetően több ezer csillagot és a saját galaxisunkat, a Tejútrendszert szabad szemmel is jól lehet látni.
Ezek ismeretében döntöttek úgy, hogy az egész nemzeti park területét felterjesztik a csillagos égbolt park címre. Ezt a minősítést 2017-ben meg is kapták a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetségtől.
Zöldmegoldások a fejlesztésnél
– Tovább gondolkodtunk akkoriban, és arra jutottunk, hogy ha a Bükkben ennyire szépen láthatók az égi csodák, akkor érdemes egy csillagászati látogatóközpontot is létrehozni. Kerestük a megfelelő helyszínt, ahol olyan szempontokat kellett figyelembe venni, mint a fényszennyezés, a megközelíthetőség, a természeti környezet, a szép kilátás és az infrastruktúra. Ezek azért fontosak, mert évi 37-40 ezer látogatóval kalkuláltunk, akiket viszont minden értelemben igyekszünk a legjobban kiszolgálni. Mindezek alapján választottuk ki ezt a helyszínt – fogalmaz a szakember.
Novák Richárd elmondja, hogy a területen régen szén- és mészégető kemencék voltak. Éppen ezért egy mészégető kemencét is rekonstruáltak a látogatóközpont mellett, illetve kívül, az épület kőburkolatában sok helyen megjelenik a helyben fejtett mészkő.
A Bükki Csillagda vezetője kifejti, hogy a fejlesztés, a látogatóközpont megépítése és felszerelése teljes egészében központi forrásból, csaknem 1,3 milliárd forintból valósult meg. Próbáltak pályázati úton is pénzt szerezni a beruházásra, de nem jártak sikerrel, ekkor jött az állam segítsége.
Fontos, hogy a fejlesztésnél igyekeztek minél több zöldmegoldást beépíteni, így a látogatóközpont tetején egy 26 kilowattos napelemparkot helyeztek el, amely az egész létesítményt képes lehet villamos energiával ellátni. Emellett az épületet biomasszával fűtik, illetve a Bükki Csillagdában levegő-hőszivattyús rendszert használnak.
Modern távcsövekkel fürkészhetjük az eget
Novák Richárd rámutat arra, hogy a látogatóközpont kialakításánál igyekeztek úgy tervezni, hogy nagyon sok attrakcióval szolgálják ki a vendégeket, ezek közül ötöt emel ki.
Van egy csillagvizsgáló kupolánk, ami a világon a legnagyobb sorozatgyártásban készült ilyen építmény, amely alatt több távcső is helyet kapott. Ezek közül az egyik Magyarország egyik legnagyobb bemutató távcsöve, amellyel éjszakai objektumokat tudunk vizsgálni. Emellett van egy hidrogén-alfa naptávcsövünk is, amellyel nappal biztonságosan meg lehet nézni a Napot. Gyönyörű napkitöréseket és napfoltokat lehet az égitesten megfigyelni. Fontos tudni, hogy miközben szabad szemmel a Hold akkorának tűnik, mint a napkorong, utóbbi átmerője ugyanakkor másfél millió kilométer. Ezért van az, hogy a messziről picinek tűnő napkitörések és -foltok akár tízszer-hússzor akkorák lehetnek, mint a Földünk maga
– mondja el Novák Richárd.
A nagy bemutató távcsővel éjszaka olyan objektumokat lehet megfigyelni, amelyeket más eszközökkel alig vagy egyáltalán nem látni. Példaként említette, hogy a távcsővel nagyon szépen meg lehet tekinteni az M13-as gömbhalmazt és az Orion-ködöt, utóbbiban szép színeket is látni.
Filmvetítés harmincöt nyelven
A Bükki Csillagdában helyet kapott egy állandó kiállítás is, amely az éltető Napról szól. Minden, a Nappal kapcsolatos érdekességet, információt meg lehet tudni, azokat interaktív módon mutatják be. Vannak olyan holoscreenek, amelyeket hátulról vetítenek meg projektorral, az egész üvegfelület úgy néz ki, mint egy óriási tablet. Ezeken érdekes tartalmakat, animációkat lehet elérni, s filmek, játékok és kvízek is vannak rajtuk. A kiállítás anyaga annyira gazdag, hogy akár másfél-két órát is el lehet ott tölteni.
A látogatóközpontban működik egy planetárium, amely alkalmas a csillagos égbolt bemutatására, illetve ismeretterjesztő filmek vetítésére is. A korszerű vetítőberendezés segítségével 3D-s filmeket lehet jó minőségben megtekinteni, Novák Richárd tájékoztatása szerint erre nemhogy Magyarországon, de még a környező országokban sincs lehetőség.
Magyar nyelven húszféle tudományos filmet tudnak bemutatni, illetve 35 különböző idegen nyelven is ki tudják szolgálni a vendégeket. Azokat is, akik Japánból, Indonéziából érkeznek, de még mandarin nyelven is van ismeretterjesztő anyaguk.
Nagyobb csoportokat is tudnak fogadni
Novák Richárd beszámol arról is, hogy a Bükki Csillagdában különböző virtuális valóság eszközöket is ki lehet próbálni, amelyek segítségével bárkiből lehet űrutazó. – Végre lehet hajtani egy holdra szállást, meg lehet keresni egy űrsétán a Nemzetközi Űrállomás egyik sérült burkolatát, vagy egy Apollo-küldetésben két űrhajós teljesíthet egy feladatot a Hold felszínén. A kilátóteraszunkon pedig van egy napóra, és ha a megfelelő hónapra odaállnak a vendégek, akkor az árnyékuk megmutatja, mennyi az idő – hívja fel a figyelmet.
A Bükki Csillagdában idősávokban szervezetten is tudják fogadni a látogatókat, a programok 10 órától, 12 órától és 14 órától kezdődnek. A vendégeket végigvezetik a kiállításon, de az érdeklődők megtekinthetik a kupolát és a planetáriumot is. Az éjszakai csillagászati megfigyelésekre online lehet jelentkezni előre, egyelőre havi két-három ilyen programot szerveznek, de ha igény lesz rá, akkor gyakrabban is lesznek hasonló alkalmak.
További terveik is vannak, így például később változatos esteket, programokat vagy akár konferenciákat is szerveznének.
Azok, akik szuvenírt szeretnének vásárolni, a helyi boltban megtehetik. Az érdeklődők helyben készült szörpökhöz, lekvárokhoz, csillagászattal, űrkutatással kapcsolatos termékekhez, illetve a Bükki Csillagda logójával ellátott portékákhoz is hozzájuthatnak. Így aki szeretné, a gazdag élmények mellett helyi termékkel térhet haza az impozáns látogatóközponttól.
Borítókép: A kiállítás anyaga annyira gazdag, hogy akár másfél-két órát is el lehet ott tölteni (Fotó: Havra Zoltán)
A kiállítás Ékköve
A Bükki Csillagda interaktív kiállításán helyet kapott egy hazánkban páratlan meteoritgyűjtemény is, ahol több különleges és Magyarországon egyedülálló darabot is megtekinthetnek az érdeklődők. Megnézhetjük, sőt meg is foghatjuk például egy dél-amerikai vasmeteorit 32 kilogrammos darabját. Az eredetileg több száz tonnás, óriási meteoritról nem tudni pontosan, hogy mikor csapódott bolygónkba, de már az 1500-as években feljegyzések készültek róla. Annyi bizonyos, hogy komoly pusztítást végezhetett a területen, ez még akkor is igaz, ha a Földbe csapódás előtt a hatalmas monstrum részekre esett. A tíz-húsz tonnás darabok így is komoly lyukat üthettek a területen. A dél-amerikaiak használták a meteoritot, a lakosok szerszámokat készítettek a földöntúli fémből. Az űrből Földre hulló kövek méltán kaptak külön részt a Bükki Csillagda kiállítóterében, ahol vas-, kőmeteoritokat és pallazitokat is láthatunk. A látogatóközpont vendégei a Holdról és a Marsról származó kőzetekkel is találkozhatnak a tárlaton. Az érdeklődők egy speciális mikroszkóp segítségével meg is vizsgálhatják a becsapódott meteorok csiszolatait és azok szerkezetét. (B. B.)
