Gulyás: Az elmúlt évtized visszaigazolta a keleti nyitás politikáját

Ebben a háborús helyzetben az unió egysége kiemelten fontos, ezért bár a szankciós politikát általánosságban tévesnek tartjuk, az energetikai, nyersanyagot érintő szankciókat leszámítva nem vétózzuk meg a szankciós döntéseket – fejtette ki a Mandindernek adott interjúban Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „ha szankciókat alkalmazunk, nem annak kell fájjon, aki büntetni akar, hanem annak, akit büntetni akarunk”.

20201110 MN Budapest Gulyás Gergely miniszter interjú Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjúban elmondta, amikor a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, az a felismerés vezette, hogy akár tetszik nekünk, akár nem, a 21. század­ban sokkal inkább a Kelet, mint a Nyugat lesz meghatározó. Mint mondta, lehet ezen szomorkodni, filozofálni vagy örülni, de ettől még, ha megnézzük a Kelet részesedését a világgazdaságban, valamint az ezzel kapcsolatos prognózisokat, könnyű belátni, hogy Kína – gazdasági teljesítményét tekintve – valószínűleg még ebben az évtizedben meg fogja előzni az Egyesült Államokat. A behozhatatlan demográfiai előny részben a globalizáció következményeként gazdasági fölénnyé válik. 

Mindaz, ami az elmúlt bő évtizedben történt, visszaigazolta a keleti nyitás politikáját

– tette hozzá.

A miniszter arról is beszélt, hogy bár Márki-Zay Péter és a baloldal számtalan meghatározó politikusa egymással versengve szeretne fegyvereket és katonákat küldeni Ukrajnába, a kormányzat álláspontja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. A NATO bár kérheti a katona- és fegyverküldést, de nem kötelezhet rá. 

„Ha NATO-országot támadnak meg, akkor a NATO valamennyi tagja köteles megvédeni a megtámadott tagállamot, de mivel Ukrajna nem tagja a szervezetnek, ilyen kötelezettség nem áll fenn. A baloldal ennek ellenére deklarálta, hogy egy ilyen kérésre igennel válaszolna. Mi határozottan nemet mondunk” – fogalmazott Gulyás.

A politikus úgy véli, a háború nyilvánvalóan kárt okoz a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokban is, azonban Magyarország önhibáján kívül függ az orosz gáztól, nélküle a gazdaság működése, a rezsicsökkentés és általánosságban elegendő nyersanyag sem biztosítható. Hozzátette, pillanatnyilag az orosz gázszállítás és Ukrajna megtámadása között nem látni összefüggést. 

Azzal kapcsolatban, hogy Frans Timmermans európai bizottsági alelnök és Josep Borrell főképviselő azt mondta, Európának függetlenednie kell az orosz gáztól, ehhez pedig az európai polgároknak lejjebb kell tekerniük a fűtést, Gulyás megjegyezte:

Azt javaslom Borrell és Timmermans biztos uraknak, hogy tekerjék lejjebb ők a fűtést.

A Mandiner Paks II-ről is kérdezte a minisztert, aki elmagyarázta: ha az atomerőmű blokkjait egységként akarjuk kezelni, akkor azt csak orosz technológiával lehet működtetni, a Mol példája is hasonló, a cég finomítóiban is csak orosz kőolajat lehet finomítani. Európa a hidegháború után elfogadta, hogy a hozzánk földrajzilag legközelebb fekvő olajmezők, gázbeszerzési lehetőségek Oroszországban vannak, így onnan szerezzük be az olajat és a gázt. Nem épültek ki olyan alternatív csatornák, amelyek képesek lennének ezeket helyettesíteni.

„Amikor szankciókról beszélünk, alapvető tévedés azt gondolni, hogy akkor vagyunk jó európaiak, ha nekünk fájnak az intézkedések. Ezzel a buta és életidegen gondolkodásmóddal ma már csak Brüsszelben lehet karriert csinálni. Ha szankciókat alkalmazunk, nem annak kell fájjon, aki büntetni akar, hanem annak, akit büntetni akarunk” – szögezte le a miniszter.

A magyar–lengyel kapcsolatok viszonylatában a miniszter elmondta, rendszeres és közvetlen a kapcsolat a magyar és a lengyel miniszterelnök között, ismerik és tiszteletben tartják egymás álláspontját.

Guylás Gergely az interjúban azt is vázolta, miben különbözik a magyar társadalmi modell a nyugatihoz és keletihez képest.

Nem máshoz igazodva akarjuk eldönteni, hogy mi a jó nekünk, hanem meghatározzuk, mi a nemzeti érdek, és ennek megfelelően járunk el 

– fogalmazott.

Leszögezte, „egyértelmű a nemzetpolitikánk: bevezettük a kettős állampolgárságot, több mint egymillió új állampolgárral gazdagodtunk. Világos a családpolitikánk: célja, hogy anyagilag ne jelentsen nehézséget a családoknak a gyermekvállalás. Racionális gazdasági kapcsolatokra törekszünk valamennyi országgal, amely képes nálunk befektetni és munkahelyeket teremteni. Fejlesztjük a magyar haderőt. Bevezettük a rezsicsökkentést, így a háztartások megfizethető áron jutnak energiához. Lojális tagjai vagyunk az EU-nak és a NATO-nak, de klubtagként jogunk van beleszólni a klub szabályaiba is”.

A választásokkal kapcsolatban a miniszter megjegyezte, megszorítástól csak akkor kell tartani, ha a baloldal kerül hatalomra. 

„Meglepődve olvasom, hogy politikusok és elemzők arról értekeznek, milyen nehéz lesz a következő négy év. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: a mögöttünk hagyott négy év volt iszonyatosan nehéz” – mutatott rá Gulyás. 

A miniszter hangsúlyozta, Gyurcsányék akarnak visszatérni a hatalomba. Szavai szerint Márki-Zay Péternek még arra sem volt ereje, hogy egy ötfős frakciót maga mögé szervezzen, Gyurcsány Ferenc pedig a legerősebb baloldali párt vezetője lesz a parlamentben. 

„Ami pedig Gyurcsány Ferenc felelősségét illeti a 2004 és 2009 közötti kormányzását illetően: én is azok közé tartozom, akik úgy gondolják, ez a felelősség nem csupán morális és politikai, hanem büntetőjogi is kellett volna legyen” – fejtette ki a miniszter.

Hozzátette, Magyarország harminckét éve jogállam, ahol vádat nem a kormány emel, ítéleteket nem a kormány hoz, az az igazság­szolgáltatás feladata. Gulyás Gergely elmondta, Kövér Lászlóval ért egyet: 2010-ben annyira volt erős a jogállam és az igazságszolgáltatás Magyar­országon, amennyire volt elszámoltatás.

A Mandiner Gulyás Gergellyel készült interjúja a linkre kattintva érhető el. 

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)