A böjtöt érdemes történelmi távlatban vizsgálni, hiszen az már az ókorban is gyakorolt magatartás volt, mert úgy gondolták, hogy minél kevesebb káros dolgot fogadunk be evéssel és ivással a szervezetünkbe, annál egészségesebbek leszünk. A vallásos böjt azonban egészen másról szól
– bocsátotta előre Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A győri megyéspüspök kifejtette, a vallásos böjt már az Ószövetségben is ismert volt. Emlékeztetett arra: már a Bibliából is ismerjük, hogy Keresztelő János és az esszénusok, de maga Jézus is élt a böjt gyakorlatával. Szavai szerint ennek elsősorban az ünnepre való felkészülés, a magukba tekintés és a bűnbánat volt a célja. Jézus pedig a böjtnek az őt követők számára ennél még nagyobb jelentőséget adott azzal, hogy azt mondta: a böjtölés igazi értelme, ha az az Istennek való teljes odaadottság megtapasztalását eredményezi. Vagyis inkább a belső, a lelki vonatkozására kell figyelni, és fontos, hogy az ne a vallási magamutogatás eszköze legyen, mint a farizeusoknál. S a győri megyéspüspök rámutatott arra is, hogy
a keresztény életünkben a böjt nem lehet pusztán étel megvonása önmagunktól, annak ki kell egészülnie az alamizsnával és az imádsággal.
Úgy véli, ezek nélkül a böjt nem lenne több, mint egyfajta fogyókúra. Veres András a nagyböjttel kapcsolatban kifejtette, hogy a II. Vatikáni Zsinat óta a szent negyven nap kezdete, hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti napok, a nagyböjt többi péntekjei böjti napok, az év többi péntekjei pedig bűnbánati napok. Szavai szerint fontos, hogy a katolikus hívek – a közösséghez tartozás jegyében is – kövessék az Egyház böjti gyakorlatát a húsvéti felkészülés során, de amellett persze a különböző függőséget is jelentő élvezeti cikkekről, így akár az édességről vagy az alkoholról, is le lehet mondani. Emlékeztetett arra, hogy volt idő, amikor a házastársak a testi kapcsolattól is megtartóztatták magukat a böjti időszakban a lelki építkezés érdekében.
Adománygyűjtés böjtben is
– Fontos tehát, hogy a böjt ne csak a lemondásról szóljon. A keresztény felfogásban ugyanis a böjt nem pusztán egy aszketikus gyakorlat, hanem az Istentől való létbeli függőségünk tudatosítását is szolgálni akarja. Vagyis
a böjt egyfajta önátadás, egy pozitív magatartás, amellyel kifejezzük, hogy Isten gyermekeként, a bűntől elhatárolódva akarunk élni. Isten irgalmát, hogy Jézus Krisztusban megszabadított minket a bűntől, a böjti önátadásban köszönhetjük meg. A bűnbánattal ugyanis elnyerhetjük bűneink bocsánatát, így a böjti lemondások az üdvösségért való hálaadó szeretet cselekedetei lesznek.
Miként emberi kapcsolatainkban is lemondásokkal, áldozatvállalásokkal igyekszünk kifejezni egymás iránti szeretetünket és hálánkat, különösen, ha engesztelni akarjuk a másik embert az ellene elkövetett szeretetlenségünk miatt. Így tudjuk még hitelesebbé tenni a szeretetünket – jelentette ki Veres András.
A győri megyéspüspök kitért arra is, hogy a Katolikus Karitász és a Katolikus Szeretetszolgálat egész évben segítséget nyújtanak a rászorulóknak. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a nagy ünnepek környékén, a készület idején még a nem vallásos emberekben is felmerül a vágy arra, hogy ők is tegyenek valami jót másokért. Ekkor szívesebben és nagyvonalúbban adakoznak. Éppen ezért már több éve gyakorlattá vált, hogy a Katolikus Karitász nagyböjti gyűjtést szervez a templomokban, jellemzően tartós élelmiszert fogadnak, és ehhez a kezdeményezéshez a hívek szívesen csatlakoznak. Sajnos az elmúlt két évben a koronavírus-járvány ezt a kezdeményezést megnehezítette, de a reményeik szerint idén várhatóan már újra a hagyományos módon meg tudják szervezni a gyűjtést.
Enyhül a járványhelyzet
Veres András kérdésre a járvány kapcsán kifejtette: erőteljesen bizakodnak, hogy ez a nagyböjt már másképpen telik majd, mint az előző kettő. Úgy véli, minden reményünk megvan arra, hogy véget ér a pandémia, és enyhülnek a korlátozó intézkedések, amelyek a fertőzés terjedését voltak hivatottak kivédeni. Éppen ezért
arra biztatta a papságot, hogy merjék újra a templomba, a szertartásokra hívni a híveket.
A járvánnyal kapcsolatban emellett úgy fogalmazott, hogy a pandémia remélhetőleg pozitív hatással lehetett az ember és Isten kapcsolatára, ha követtük a belső lelki mozdulásokat. Úgy véli, sokan rádöbbenhettek arra, hogy bár a saját hatalmunkban, erőnkben nagyon bízunk, de mégis csak törékeny porszemek vagyunk, mert lám, egy láthatatlan, picike vírus képes az életünket romba dönteni. – Ez a létbe való kitettségünket, az Istentől való teremtményi függőségünket segítheti felismerni, ha készek vagyunk erre odafigyelni. S ha valakiben ez az Istennel való kapcsolat mély és erős, akkor képes legyőzni a félelmeit – tette hozzá.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszélt arról is, hogy a tavaly megtartott, minden előzetes várakozást felülmúlóan jól sikerült 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a hit elmélyítését szolgálta, amely a remények szerint sokakat visszasegít az Egyházba, és közelebb vezeti őket Istenhez. Örömtelinek nevezte, hogy vannak közösségek, amelyekben a készület ideje alatt gyakoribbá lett szentségimádásokat, dicsőítéseket tovább végzik. – Ennek egészen biztosan lelki gyümölcsei vannak és lesznek, és bízunk benne, hogy ez maradandóan így is lesz. Azzal azonban számolni kell, hogy a hit továbbadása mindig kihívás marad. A hit megélése, az abban való növekedés ugyanis állandó küzdelmet is jelent. Egyszer elesünk, aztán felállunk, egy keveset előrébb megyünk, majd sajnos megint elbukunk, mert nem vagyunk tökéletesek és szentek, csak törekszünk rá – hangsúlyozta Veres András, aki szerint nagy jelentősége van annak, ha a család vagy egy plébániai közösség képes tagjai hitbéli fejlődését segíteni. Abból széles társadalmi szinten is lehet gyümölcsöző eredmény. Véleménye szerint a kérdés már csak az, hogy hány ilyen közösség van, és mennyien képesek elfogadni a krisztusi evangéliumot.
A háború szörnyű hatásai
Ebben az évben az országgyűlési választást megelőző kampány és a böjt részben egybeesik, ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy ha egy társadalmi közösségben élünk, akkor erkölcsi kötelességünk a közösség által kínált választáson véleményt nyilvánítani.
A szavazást mindig megelőzi egy kampány, amelyet az egymás iránti tiszteletnek, a másik megbecsülésének kell jellemeznie. Ehelyett sajnos sokszor a lejáratás, a durvaság, a megalázás dominál, pedig jobb lenne, ha a kampány a jövőbeli tervekről szólna, és arról, hogy ki milyen módon kívánja szolgálni a közösséget
– fejtette ki. Hozzátette: a választóknak az jelenti a kihívást, hogy a kapott információk alapján kell döntést hozniuk. Szavai szerint a keresztény emberek csak a keresztény értékek mellett tehetik le a voksukat.
Sajnos, az Ukrajnában kirobbant véres háború is hatással lesz az idei nagyböjtre. Ennek kapcsán Veres András elmondta, hogy mindannyiunknak feladata, hogy a menekülteknek és az otthon maradtaknak nyújtott kötelező segítségen túl imádkozzunk azért, hogy a felelős vezetők képesek legyenek megérteni:
a háború csak bajt és szenvedést eredményez.
Aki erőszak céljából fegyvert fog a másik emberrel szemben, annak nem lehet igaza. A Katolikus Karitász a háború első napjától kezdődően megtesz mindent azért, hogy a háború okozta szenvedéseket mérsékeljék. Rendkívüli gyűjtést indítottak, amellyel segíteni tudják a rászorulókat. Ehhez tárgyi és pénzbeli eszközöket biztosított a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Borítókép: Veres András (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)
