Egy gyermek számára biztonságot adhat – amikor elveszti mindenét –, ha egy idegen országban ugyanazzal a környezettel találkozik az osztályteremben, mint az addigi életében
– hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae főigazgatója. Hozzátette: a Piarista Gimnázium felajánlotta, hogy egyfajta nonformális oktatás során termet biztosít a menekült gyermekeknek a korosztály szerint tartandó foglalkozásokhoz, amelyhez önkéntes tanárok jelentkezését várják. A Patrona azt vállalta, hogy az általános iskolás osztályaiba hely függvényében felvesz gyermekeket, és ugyanígy tett a Szent Imre és a Szent Benedek Gimnázium is. A Szent Gellért Gimnázium önkénteseket ajánlott, de már a ferences rendtartomány és több szakképző intézmény is csatlakozott a kezdeményezéshez.
A főigazgató arról is tájékoztatott, hogy a Patronába eddig több általános iskolás korú kárpátaljai, illetve ukrán nemzetiségű menekült gyermeket vettek fel, és a jelentkezők száma folyamatosan nő. Fontos azonban, hogy a hatályos jogszabályok szerint csak akkor tudják őket integrálni a formális oktatási rendszerbe, ha menekültkérelemért folyamodnak – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, sokan bíznak abban, hogy a háború nem fog elhúzódni, ezért nem kérnek menekültstátuszt, viszont ebben az esetben is meg kell teremteni számukra a szociális és terápiás biztonságot.
Azt, hogy az ukrán nemzetiségű gyerekek ne csak bekapcsolódjanak az osztálytermi munkába, hanem meg is értsék azt, számtalan módon segítik. Rubovszky Rita szerint azért fontos az önkéntesmozgalom, mert például jelentkezett olyan egykori orosztanár, aki nyugdíjas, és be tud menni reggel nyolcra az iskolába, oda tud ülni a gyermek mellé és fordítani tudja az órán elhangzottakat.
De van olyan nyolcadikos és tizenkettedikes patronás is, aki beszél ukránul, ők is segítenek az intézményen belül – tette hozzá. A főigazgató beszélt a Patronában működő önkénteshálózatról is, amelynek tagjait Patrona Nagyiknak nevezik. Ők olyan hölgyek, akik bejárnak az iskolába egyfajta pedagógiai asszisztensként, és segítenek a nehézséggel küzdő gyerekeknek. Emellett kérték a szülőket is, hogy aki tud, segítsen, és meghatóan sok felajánlás érkezett az ukránul vagy oroszul tudók közül, illetve olyan patronásról is tudnak, akinek a családja nyolc ukrán nemzetiségű menekültet fogadott be.
A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom mindezeken felül létrehozott egy koordinációs központot, amely még hatékonyabban segítheti azokat a menekült gyerekeket, akik az egyházi iskolákban szeretnének bekapcsolódni a tanulásba.
A kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a köznevelési törvény értelmében minden olyan nem magyar állampolgárságú gyermek számára biztosítja a nevelést és oktatást, akik menekültstátuszt kérnek. A kérelem elbírálása után ők is jogosulttá válnak óvodai nevelésre, iskolai oktatásra és kollégiumi ellátásra. A gyermekeket a tartózkodási helyük szerinti körzetes iskola köteles felvenni, de választhatnak egyházi, magán-, vagy más állami fenntartású intézményt is. Arról, hogy melyik osztályba kerülnek, az intézmény igazgatója dönt az adott tanuló életkora és korábbi tanulmányai alapján. A külhoni magyarként magyar állampolgársággal rendelkező gyerekeknek nem kell menekültstátuszi kérelmet benyújtaniuk, amint azonban lakóhelyet létesítenek hazánkban, a tankötelezettség rájuk is vonatkozik majd.
Borítókép: Ukrajnából menekült gyerekek oktatása (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)
Orosz–ukrán háború 
