Varga Judit: A magyar emberek példát mutatnak egész Európa számára

– A magyar emberek nemcsak hogy megdolgoztak ezért a pénzért, de most egész Európának is példát mutatnak azzal, ahogy segítik a bajbajutottakat. Meggyőződésem, hogy erkölcsi szempontból is válaszút előtt áll a Von der Leyen-bizottság – mondta Varga Judit a Magyar Nemzetnek adott nagyinterjúban azzal kapcsolatosan, hogy a kormány a magyar helyreállítási program mielőbbi elfogadását kérte az uniós bizottságtól. Az igazságügyi miniszter lapunknak arról is beszélt, hogy a magyarok április 3-án szavaznak, nemcsak a magyar kormány összetételéről, Magyarország békéjéről és biztonságáról, hanem a kontinens jövőképéről is döntenek. – Mi, Magyarországról meg szeretnénk mutatni, hogy Európában igenis van jövője a keresztény Európát támogató, a családokat a jövő kulcsaként számontartó és az illegális bevándorlással szemben fellépő politikának – mondta a tárcavezető, akivel az Általános Ügyek Tanácsának eheti, brüsszeli ülését követően beszélgettünk.

Itt az ideje véget vetni az ideológiai támadásoknak, politikai bosszúhadjáratoknak, valódi háború van, Brüsszelnek a tagállamokat most támogatnia illene, nem támadnia.

– Nem volt tervben, hogy a lengyelekkel közös levélben forduljanak az Európai Bizottsághoz? Varsó helyreállítási terve is elfogadásra vár. Sokan azt olvassák ki a sorok közül, hogy az orosz–ukrán háború ártott a magyar–lengyel kapcsolatoknak.

– Rendkívüli a helyzet, Ukrajna megsegítése mellett mindenki a saját gondjaival van elfoglalva, a menekültválság menedzselése pedig valóban hatalmas mértékű koordinációt tesz szükségessé. Azt gondolom, hogy a jelen helyzetben egyszerűen nem bír jelentőséggel, hogy közösen fordultunk-e a bizottsághoz vagy sem. Biztos vagyok benne, hogy a lengyelek hasonlóan vélekednek a helyreállítási alap forrásairól. Az pedig eddig sem volt titok, hogy egyeseknek nem áll érdekében az erős visegrádi országcsoport megléte. Adott ugyanis egy hatvanmillió polgár érdekeit képviselő, kormányszínektől függetlenül együttműködő, közép-európai formáció. A lengyel–magyar együttműködés és barátság évszázadokra nyúlik vissza, nem véletlen, hogy a jogállamisági vitában is következetesen kiállunk egymásért. Ennek az egységnek a hiteltelenítése egy külső érdek. Én mindenkit arra biztatok, hogy ne üljön fel az erről szóló álhíreknek. 

Mi nyíltan és őszintén, mindig megbeszéltük a lengyelekkel azokat a területeket, ahol nem teljes az érdekegyezség. A lengyel partnereink tisztában vannak vele, hogy mi a fosszilis energiahordozók tekintetében bizony függő helyzetben vagyunk. Az elmúlt tíz évben rengeteget dolgoztunk az energiaellátásunk diverzifikációján, ezt is tudják Varsóban, ahogy azt is, hogy a regionális és földrajzi adottságainkat nem tudjuk egyik napról a másikra megváltoztatni.

 Emlékezzünk egyébként a Nabucco-projektre, ami a török–bolgár határtól szállított volna földgázt nyugatra, ez sem miattunk nem valósult meg. Felesleges hangulatkeltésnek tartom, hogy a V4-en belül mindig felvállalt véleménykülönbséget egyesek újdonságként, a magyar–lengyel barátság végeként állítanak be.

– Jövő héten a választópolgárok a gyermekvédelmi népszavazáson is részt vesznek. A kormány szerint az Európai Bizottság eddig a gyermekvédelmi törvény miatt nem adott zöld utat a magyar helyreállítási tervnek. Ha a háború miatt várhatóan hamarosan mégis lehívhatjuk a forrásokat, akkor nem válik okafogyottá a népszavazás?

– Nem! Zajlik egy nagyon látványos folyamat Nyugat-Európában, ami a gyermekeinket már óvodás-, iskoláskorban az LMBTQ-propagandának teszi ki. Lényegében ki akarják venni a szülők kezéből a gyermeknevelés jogát. Talán nem is létezhetne komolyabb veszély, ami indokolná, hogy a kormány ismét kikérje a magyarok határozott véleményét. Sok csata áll még előttünk ez ügyben. Brüsszelnek pedig tiszteletben kell tartania a magyar emberek álláspontját. Másrészt a választáson amellett, hogy Magyarország békéjéről és biztonságáról döntünk, egyben arról is szavazunk, hogy megőrizzük gyermekeink biztonságát is. A baloldal kerek perec megmondta, hogy eltörölné a gyermekvédelmi törvényt, azaz itt is megnyitnák az utat az LMBTQ-propaganda előtt, ahogy azt sok más országban már megtették. A helyreállítási pénzek ügyét átideologizálták, ideológiai okokból, a gyermekvédelmi törvény elfogadása után állt be változás az Európai Bizottság hozzáállásában. Az ideológiai vitán túl most ráadásul egy háborús helyzetben is találjuk magunkat. Ez véleményem szerint egyértelmű erkölcsi előnyt teremt a magyaroknak. Most még fontosabb, hogy részt vegyenek a népszavazáson. A kormány egy megerősített pozícióban szeretné folytatni a tárgyalásokat a helyreállítási pénzekről. A 2016-os migrációs népszavazáskor már kaptunk egy nagyon erős mandátumot ahhoz, hogy Brüsszelben megvédjük az álláspontunkat. Az élet ezt a véleményt egyértelműen igazolta: láttuk a közelmúltban, hogy számos EU-ország épített kerítést a határain, s állt ki a határok minél átfogóbb védelme mellett. A migrációs válság idején ráadásul alaptalanul vádoltak minket a menekültügyi szabályok felrúgásával. Most újra bizonyítunk, hiszen egy háborús helyzetben, az első biztonságos országként vizsgázunk jelesre menekültügyből.

– A jövő heti parlamenti választás kapcsán, annak kimenetelét illetően az unióban is forrnak az indulatok.

– Mert a magyarok Európa jövőjéről is dönteni fognak! Azok az alapvetéseink, amiket hosszú-hosszú évek óta képviselünk az Európa-politikánkban, a jelenlegi, háborús helyzetben is érvényesek. A kormány az erős nemzetek erős Európája koncepcióban gondolkozik. A jobboldal Nyugat-Európában sorozatos vereségeket könyvelt el az elmúlt években. Nézzük csak az Európai Néppárt példáját, a pártcsalád a legtöbb országban a kormányzóképességét is elveszítette, mert egy részét balra tolták. Európaiak tízmilliói vannak ma jobboldali képviselet nélkül. Mi Magyarországról nekik is meg szeretnénk mutatni, hogy Európában igenis van jövője a keresztény Európát támogató, a családokat a jövő kulcsaként számontartó, s az illegális bevándorlással szemben fellépő politikának. Bátorságra szeretnénk ösztönözni a nyugat-európai és más országok ugyanilyen, vagy nagyon hasonló ideológiát valló politikai erőit. A nemzetállamokat és a családokat megkérdőjelező, nagy olvasztótégelyt hirdető liberális progresszió nem lehet a kontinens jövője. Nekünk erről határozott álláspontunk van. Most ismét a magyarok előtt a lehetőség, hogy példát mutassanak Európának. 

Amikor a választók április 3-án szavaznak, nemcsak a magyar kormány jövőbeli összetételéről, de Magyarország és a kontinens jövőképéről is döntenek.

– Friss közvélemény-kutatások szerint a választók egy része hazafiasnak tekinti a kormányt, viszont Európa-pártinak már kevésbé. Ez illeszkedik abba a képbe, amit vázolt?

– Felvilágosult, partneri viszonyban állunk az európai szövetségeseinkkel. Az EU- és NATO-tagság a kormány számára alapvetés. A közösség egésze által elfogadott szankciókat eddig kivétel nélkül támogattuk, még akkor is, ha azokkal szemben fenntartásaink voltak. Viszont fenntartottuk az európai egységet. Nyílt titok, hogy a nemzeti szuverenitás vonatkozásában vannak vörös vonalaink, a lopakodó hatáskörbővítés ellen következetesen fellépünk. Azt is mindig elmondjuk, hogy olyan Európai Unióban vagyunk érdekeltek, ami a prosperitást, egymás kölcsönös tiszteletét helyezi előtérbe. Merünk kérdezni, nem adjuk fel a stratégiai és nemzeti érdekeinket, de ettől még nem válunk Európa-ellenessé. Nézzük meg azokat a kutatásokat is, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a magyar lakosság is elkötelezettje az integrációnak. A magyar kormány Európa-politikájának kizárólag az jelenti az újdonságát, hogy közép-európai államként vállaljuk fel az említett, gazdasági és nemzeti érdekek elsődlegességét. Nyugaton és az EU-intézményekben nem ehhez vannak szokva, hanem a „nagyok” érdekeit követő kisebb államokhoz.

– Jogállamisági fájlokat is tárgyaltak volna a keddi ülésen, s a friss hírek szerint az Európai Bizottság egyelőre a jogállamisági mechanizmus élesítését sem erőlteti. Vannak várakozásai arra vonatkozóan, hogy a háború miatt meddig lehet polcon a jogállamisági vita?

– Nincsenek illúzióim, de az biztos, hogy a mostani tanácskozáson az Európai Tanács csütörtöki ülésének az előkészítése jelentette a prioritást. Háború zajlik Európában, aminek nemcsak a gazdasági következményei súlyosak, de a frontországok menekültválsággal is küzdenek. Most teljesen felesleges időhúzás lett volna jogállamisági ügyekkel foglalkozni. 

Ennek ellenére számítok rá, hogy a napirendről nem kerül le véglegesen a kérdés, hiszen az az ideológiai nyomás, ami generálja a vitát, továbbra is jelen van az uniós intézményekben.

 Nézzük csak meg az Európai Parlament egyes képviselőinek közelmúltbeli, frusztrált nyilatkozatait. A lengyelek eddig kétmillió, mi több mint félmillió menekültet fogadtunk. Az Európai Bizottságnak most ezekkel, a valóban komoly kérdésekkel kell foglalkoznia, nem a boszorkányüldözéssel. Diplomáciai szempontból is aggályos lenne, ha most kezdenék ütni a teljes gőzzel védekező tagországokat, engedelmeskedve az Európai Parlament politikai-ideológiai nyomásának.

Borítókép: Az igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésén (Forrás: Igazságügyi Minisztérium)