Zugló lehet a végzete a budai aranyifjú MSZP-s politikusnak

Horváth Csaba az 1990-es évek végén kezdte politikai pályafutását, az akkor még ereje teljében lévő Magyar Szocialista Párt egyik fiatal reménységeként. A szociálpolitikusi-szociológiai főiskolai, valamint humán szervezői egyetemi diplomával rendelkező Horváth még civilként a saját ügynökségével reklámozta Katona Bélát, az MSZP akkori budapesti főpolgármester-jelöltjét. Egy évvel később 1999-ben lett tagja az MSZP-nek, 2004-ben a párt budapesti szervezetének alelnökévé, majd 2010-ben elnökévé választották. Jelenleg Zugló polgármestere és a Fővárosi Közgyűlés tagja.

Meglepő kitérők és több botrány is kísérte Horváth Csaba politikai pályafutását, ennek ellenére a mai napig stabilnak tűnt a helyzete baloldalon, a szocialisták kötelékében. Az első nagy dobása a 2002-es önkormányzati választáson volt, amikor elnyerte a polgármesteri tisztséget a II. kerületben, miután parlamenti mandátumot is szerzett az országgyűlési választásokon.

A botrányok már ebben az időben sem kerülték el, mindjárt a 2000-es évek talán legsúlyosabb visszaélés-sorozatában a K&H botrányban került szóba az érintettsége.

Konkrétan felvetődött a gyanú, hogy a polgármesteri hatáskörét túllépve döntött a II. kerület egyik zűrös pénzügyi befektetéséről. Horváth Csaba szoros együttműködésben volt Kulcsár Attilával és a K&H-botrányban érintett Britton Zrt.-vel, ráadásul – a korabeli hírek szerint – önhatalmúlag döntött a kerület 700 milliós befektetésének a K&H-nál történő elhelyezéséről. A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, és annak a gyanúja is komolyan felmerült, hogy a brókerbotrányba belebukott Kulcsár és cégcsoportja finanszírozhatta Horváth győztes kampányát 2002-ben.

A botrány nem akasztotta meg az MSZP politikusának karrierjét; bár 2006-ban alulmaradt fideszes riválisával, Láng Zsolttal szemben, így a polgármesteri posztot elbukta, de már 2004-ben a Fővárosi Közgyűlés tagja lett, ahol egészen 2019-ig különböző pozíciókat töltött be. Sőt, 2006-tól 2009-ig Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt, az oktatás, a kultúra, valamint az egészségügy tartozott a felügyelete alá. Ebben az időszakban is súlyos botrányok árnyékolták be a Városházát, ekkor volt főpolgármester-helyettes Horváth mellett a szintén szocialista Hagyó Miklós.

A Demszky–Hagyó páros botrányainak szele Horváth Csabát is elérte, az uniós szinten is górcső alá vett, a rendszerváltás utáni legnagyobb korrupciós ügyként emlegetett 4-es metró beruházást vizsgáló parlamenti bizottság is beidézte őt meghallgatásra.

További Belföld híreink

Közpénzen dőzsöl politikusokkal a BKV-vezér

Horváth 2009 szeptemberében megkapta az akkor már csődközelben lévő BKV felügyeletét is, és három hónap türelmi időt kért a BKV rendbetételére. Akkor már Bajnai Gordon miniszterelnök vezényelte a brutális megszorításokat, miután a Gyurcsány-kormányok hibás politikája és a pénzügyi világválság együtt csődközeli állapotba juttatta az országot. Ebben a helyzetben várt három hónapon belül 30 milliárdos kormánytámogatást a BKV-nak Horváth. Az események azonban felgyorsultak, 2009 októberében felbontotta a koalíciós szerződést az MSZP és az SZDSZ, a szocialisták visszahívták főpolgármester-helyetteseiket, így Horváth Csabát is, akit Bajnai Gordon Budapest kormánybiztosának nevezett ki.

Horváth Csaba többször is megpályázta a főpolgármesteri posztot. Először 2010-ben indította az MSZP Tarlós István ellen, aminek súlyos vereség lett a vége, hiszen Horváth mindössze 29 százalékot ért el Tarlós 53 százalékával szemben.

A 2010-es kampány egyik legkomikusabb ígéretét tette, amikor azzal próbálta a népszerűségét növelni, hogy megválasztása esetén ingyenessé teszi a fővárosi tömegközlekedést, miközben ugye csődközelben volt a BKV.

A 2014-es önkormányzati választáson végül nem ő indult, Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter lett az ellenzék közös jelöltje, majd 2019-ben újból nekifutott a főpolgármester-jelöltségnek, azonban még a startvonalig sem sikerült eljutnia. Az első alkalommal kipróbált ellenzéki előválasztás csúnya kudarccal végződött számára, mivel alig ért el 19 százalékot, míg Karácsony Gergely 81 százalékot kapott. Ezek után vigaszdíjként Horváth Csaba megkapta a zuglói polgármester-jelöltséget. Ez sokak számára meghökkentő volt, mivel Horváth tősgyökeres II. kerületi, semmilyen kötődése nem volt Zuglóhoz. Ennek ellenére siker koronázta a kampányát, a hagyományosan baloldali többségű kerületben legyőzte a fideszes Rozgonyi Zoltánt.

Zuglói polgármesterként egyből a teljhatalom megszerzésére törekedett, de a korábbi gigabotrány ellenére nem tudott szakítani a Kupper Andráshoz köthető parkolócéggel sem.

Sőt, újabb megbízásokkal jutalmazta a pénzembert. Horváth Csaba polgármesteri kinevezése után nem sokkal javasolta az önkormányzatnak, hogy Zugló újabb négy évre szóló parkolási üzletet kössön Kupper András (korábbi) cégével, a C-Ware Kft.-vel. Kuppert – éppen egy zuglói ügy kapcsán – korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság, a cég ugyanis engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton.

Így jutott el Horváth a legfrissebb botrányig, ami a politikusi karrierjének végét is jelentheti.

A zuglói parkolási botrányban egy a Magyar Nemzet birtokába jutott vallomás szerint Horváth Csaba még 2016–2017-ben a parkolási bevételekből realizált nyereség felét elkérte magának és társának, illetve még három alkalommal hárommillió forintot követelt és kapott külön.

Cserébe azt ajánlotta fel, hogy ha főpolgármesterré választják, akkor meghálálja. Horváth Csabát az ügyészség befolyással üzérkedéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja és már ki is hallgatta.

Horváth Csaba mindig a tehetős politikusok közé tartozott, aki a luxuséletvitelét nem is titkolja. Egy II. kerületi villában él, bőségesen van megtakarítása és a családi cégei is komoly nyereséget termelnek.

Borítókép: Horváth Csaba (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)