A 2006-os elcsalt, hamis baloldali választási kampány óta a politika iránt érdeklődők jelentős része kevésbé hisz egyes pártok konkrét programjainak, de általában véve is igaz, hogy a programok szerepe leértékelődött az utóbbi időben – fejtette ki lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta, Magyarországon a programokkal szembeni szkepszisnek jelentős lökést adott Gyurcsány Ferenc „hazudtunk reggel, éjjel meg este” politikája, amellyel a korábbi baloldali kormányfő saját hazugságairól rántotta le a leplet.
Egy ilyen, a politika iránti közbizalmat jelentősen romboló esemény után a baloldal választási ígérgetéseit nem is igazán szokták komolyan venni a szavazók, ez azonban nincs így a regnáló kormánypártok ígéreteivel, hiszen azok az utóbbi 12 évben rendre megvalósultak, még olyankor is, amikor előre nem látható események – migrációs válság, koronavírus-járvány, orosz–ukrán háború – húzhatták volna keresztbe a korábbi kormányzati terveket – fogalmazott az elemző.
Tóth Erik szerint az egyesült baloldal nemcsak a közös országos listájának, hanem a választási programjának bemutatásával is jelentősen megkésett a saját ígéreteihez képest. A hatpárti koalíciót ugyanis olyan szereplők alkotják, akik bár a baloldal térfelén igyekeznek megszólítani szavazókat, azonban elképzeléseiket illetően jelentős különbség figyelhető meg köztük. Ráadásul az a program, amit nemrég bemutattak, keveset ér: február 24-én, az orosz–ukrán háború kitörésével új időszámítás kezdődött a magyar politikában is, a szomszédunkban zajló konfliktus mindent felülírt a szavazók fejében, ehhez az új helyzethez pedig nem sikerült a Márki-Zay Péterék által bemutatott programot hozzáigazítani – hívta fel a figyelmet az elemző.
Az érthető állampolgári szkepszis ellenére fontos, hogy a szavazók számára világos legyen, melyik politikai erő mit képvisel – hangsúlyozta Tóth Erik, aki szerint a kormányon lévők esetében a valódi szakpolitikai intézkedések adnak iránymutatást e tekintetben: egyre erősödő családtámogatási rendszer, háború helyett béke, az illegális bevándorlás ösztönzése és támogatása helyett határvédelem és belső munkaerőpiaci reformok, segély helyett munkaalapú társadalom, rezsiválság és áremelkedés helyett rezsicsökkentés. Ezek mind a jobboldali kormányzat polgári karakterű, nemzeti elköteleződésű programjának részét képezik. – Az ellenzék ezzel szemben ígéretcunamival és valódi programpontjaik elhallgatásával hívja fel magára a figyelmet: keveset beszélnek az adóemelési javaslataikról, a progresszív jövedelemadóról, a migrációt érintő politikájukról vagy a nemzeti szuverenitást háttérbe szorító európai elképzeléseikről – világított rá az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Veres Nándor)
