A szavazástól a mandátumok kiosztásáig

Az országgyűlési választási szavazatok számlálási és elosztási rendszere nem tartozik a legegyszerűbbek közé. A töredékszavazatok elosztásáról, illetve a kompenzációs listás mandátumok kiosztásáról ifjabb Lomnici Zoltánt kérdeztük.

Hungary - Vote

Míg a rendszerváltás utáni évtizedekben a hazai választási rendszer kétfordulós volt, 2012 óta – a 2011. évi törvény értelmében – az országgyűlési képviselők választása már csak egyfordulós, ugyanakkor kétszavazatos vegyes – a többségi és az arányos képviselet elemeit vegyítő – rendszer, ahol 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak. A szavazatok számlálási és elosztási rendszeréről ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok a szavazás napján reggel 6 órától este 19 óráig két íven adhatják le voksaikat, az egyiken egy egyéni választókerületi jelöltre, a másikon pártlistára szavazhatnak. Ifjabb Lomnici Zoltán elmondta, 

a leadott szavazatok számlálását a szavazatszámláló bizottságok tagjai végzik, a szavazatszámláló bizottság választási bizottságnak minősül, és mint ilyen, elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének a helyreállítása.

– A választás eredményét minden szavazókörben – a szavazatok megszámlálását követően – a szavazatszámláló bizottság állapítja meg. A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – határozattal állapítja meg a választás eredményét – fogalmazott a jogász. 

Mint fogalmazott, érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet, a jelölt, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal. – Az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz vagy nem tartalmaz érvényes szavazatot, érvénytelen – emelte ki, hozzátéve, hogy a népszavazással ellentétben a parlamenti választásokon nincs érvényességi küszöb. – A magyar választási rendszer kétszavazatos vegyes – a többségi és az arányos képviselet elemeit vegyítő – rendszer, ahol 106 országgyűlési képviselőt egyéni (egymandátumos) választókerületben, 93 honatyát pedig országos (zárt) listán választanak, ami azt jelenti, hogy 

a választóknak nincs lehetőségük befolyásolni a listákon szereplő jelöltek sorrendjét, gyakorlatilag csak a pártok „egészére” szavazhatnak

– hangsúlyozta.

Az alkotmányjogász tudatta, az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot szerző képviselő kap mandátumot, a választás egyfordulós volta miatt pedig elég a relatív többség elérése, nincs szükség abszolút győzelemre a parlamentbe jutáshoz. Jelezte, hogy a választási küszöb pártlisták esetében öt százalék, két párt közös listája esetén tíz százalék, három vagy több párt esetén pedig 15 százalék, ennyit kell tehát elérnie/elérniük a párt(ok)nak, hogy listás mandátumot szerezzenek.

A töredékszavazatokról ifjabb Lomnici Zoltán elmondta, töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. – Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg, töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni jelöltre leadott szavazat. 

Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak. 

A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös – ugyanazon pártok részvételével állított – egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak – magyarázta az alkotmányjogász. 

Mint fogalmazott, az országos listáról megszerezhető mandátumokat úgy kell kiosztani, hogy össze kell adni a mandátumszerzésre jogosult pártok listás szavazatainak a számát a párt töredékszavazataival és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat (összes országos listás szavazat), majd el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel. Az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta. – Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot. Egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat, az országos listán megszerezhető mandátumok számát pedig csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával – mondta ifjabb Lomnici Zoltán. Hozzátette, hogy

az ezután megmaradt mandátumokat a mandátumszerzésre jogosult pártlisták és az olyan, kedvezményes mandátumot szerzett nemzetiségi listák között kell kiosztani, amelyekre a leadott szavazatok száma eléri a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát.

A szavazatok elosztásának talán legbonyolultabb része a maradék, azaz kompenzációs listás mandátumok kiosztása, melyet a D’Hondt-módszerrel végeznek. – Első lépésként össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a pártlistákra jutó szavazatok száma, illetve a nemzetiségi listákra leadott – a kedvezményes kvótával csökkentett – szavazatok száma (szavazatok) képezik. Minden pártlista, illetve nemzetiségi lista szavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, a negyede és így tovább. A táblázat segítségével történik a mandátumok kiosztása: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtaláljuk azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában megtaláljuk azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül – magyarázta a jogász. Kitért arra, ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de ha a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.

Borítókép: Illusztráció