Egymást érik a nagy fejlesztések a Budakeszi Vadasparkban

Alighogy több nagy beruházás befejeződött a Budakeszi Vadasparkban, ahol új fedett foglalkoztatóteret, röpdéket és egy tematikus játszóteret adtak át, a létesítményben további fejlesztéseket terveznek. A meglévő röpdék közé továbbiakat helyeznének ki, új mosómedve-kifutót alakítanának ki, megújítanák a kilátót, illetve lombkoronaösvényt is építenének. A tervek között szerepel a gazdasági udvar teljes rekonstrukciója, de akár bölénykifutónak is helyet szorítanának a területen. Ahogy eddig, úgy ezután is lépésről lépésre, megfontoltan fejlesztenék a vadasparkot.

Budakeszi Vadaspark Fotó: Teknős Miklós

Miközben Szabó Péter az elmúlt évtizedek fejlesztéseit sorolja, egy körülbelül húszfős kisgyermekes csoport érkezik a dinóparkhoz. Amint az óvodások megállnak a Szpinoszaurusz életnagyságú és egyben élethű szobra előtt, az állaton levő mozgásérzékelő reagál a csoportra, és a szerkezet bekapcsol. Megmozdul a szobor feje, az „állat” kitátja hatalmas száját, és üvöltő, szinte már-már félelmetes hangot ad ki. Erre a gyerekek egy része visszahőköl, a bátrabbak felnevetnek.
 

A létesítmény igazgatója kifejti, hogy a folyamatos fejlesztések hatására a vadaspark mindinkább ökoturisztikai látogatóközponttá fejlődött. Úgy aposztrofálják magukat: „az erdő kapuja” lettek. – Aki eljön hozzánk, megismerheti a magyarországi középhegységek élővilágát, a nagyvadakat, a madárfajokat és az ezekhez kapcsolódó szakmákat is. De nem úgy, hogy egy erdész, bemutatva a munkáját, elkezd erdősíteni, makkot vetni, gyéríteni, hanem a gyerekek élmények alapján interaktív módon, a tematikus játszótéren találkozhatnak a fontos információkkal, amelyeket így könnyebben magukévá tesznek. S ugyanezen cél érdekében létesítettünk néhány évvel ezelőtt vadászati kultúra tanösvényt, ahol játékosan, élményalapon próbáljuk a gyerekek érdeklődését felkelteni az erdőhöz kapcsolódó mesterségek iránt. Komplex erdőképet szeretnénk adni – mutatott rá a szakember, aki úgy fogalmaz: a növekvő érdeklődés alapján elmondható, hogy a hazai az új egzotikum.

A fajok nagykövetei
 

Az emberek mind többet és többet szeretnének megtudni a hazai növény- és állatvilágról, és nagyon érdekli őket az aranysakál vagy éppen a dámszarvas. Sokan a vadasparkban tudják meg, hogy egy szarvasnak nem szarva, hanem agancsa van, amit a tél végén ledob. Szabó Péter elmondása szerint előfordult, hogy valaki áprilisban a szarvas agancsát hiányolta, mert nem tudta, hogy a hím állat minden évben nyár végére növeszt új ékességet.

Fotó: Teknős Miklós

A vadasparkban hatvan faj kétszázötven egyede található meg, ezeket az állatokat kollégaként kezelik. Úgy tekintenek rájuk, mint a fajuk nagyköveteire. Ebben a körben természetesen nincsenek benne azok a szabadon élő állatok – így a rovarok, kétéltűk, hüllők vagy éppen egyes madarak –, amelyek a vadasparki erdőt otthonuknak tekintik. 

Ha hallgatózunk, akkor ott fent észrevehetünk egy hollót, abban a fában egy fekete harkály építi a fészkét, és felbukkannak itt a hegyi fakúszok. De költ itt például az örvös légykapó is; hamarosan az ELTE-ről, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől érkeznek ide kutatók, akik azt vizsgálják, hogy ez a madár miért keresi fel ilyen nagy számban a területen kihelyezett odúkat. Emellett az úton láthatunk nünükét – ezek mind azt bizonyítják, hogy az itteni élőhely változatos és sokszínű. Ezek a mi értékeink, amelyekre érdemes odafigyelni

– mondja hatalmas lelkesedéssel Szabó Péter. A völgy aljában gyertyános-tölgyes, míg fönt cseres-kocsánytalan tölgyes állomány van. Mindkettő teljesen más élőhelyet biztosít, ami például azért is van, mert fent kevés, lent több talaj van. S ezeket a szakvezetéseken mind megtanulhatják a gyerekek. A vadaspark vezetése akkor elégedett igazán, ha azt látja, hogy a látogatók élvezettel veszik birtokukba az egyes elemeket, és közben játékosan tanulnak.

Újabb attrakciók várják a vendégeket
 

Ahhoz, hogy a vadaspark a lehetőségekhez képest minél több vendéget tudjon fogadni, és a látogatókat minél jobban kiszolgálják, a közelmúltban is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A már említett foglalkoztatótér mellett lent, a völgyben, a dinópark szomszédságában is új programelemek kaptak helyet. Az eddigi gerincútra építve egy új, kétszáz méter hosszú körutat alakítottak ki, amelyek mellé nyolc röpdét hoztak létre. A területen helyet kapott egy új játszótér is, amely a beporzókra hívja fel a figyelmet, szintén játékos formában. Így a gyermekek megtudhatják, hogy egyes rovarok miként végzik el a virágok beporzását. 

Ezekre a fejlesztésekre nagy szükség volt, mert felelősséggel tartozunk az itt élő állatokért, és igyekszünk folyamatosan fejleszteni az életterüket. Az itt levő röpdékkel olyan XXI. századi életteret sikerült kialakítanunk, hogy a lakóik teljes életet tudnak élni a vadasparkban. Nem új fajokat hoztunk be, hanem egy korábbi kifutórendszert bontottunk le, és az eddig ott levő madarakat költöztettük át ide. Van továbbá egy négy méter széles és nyolc méter hosszú röpdénk, ahová nem egy madárfaj került, hanem a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő együttműködésével létrejött vadmacska-fajmegőrző program egyik kis lakója

– hangsúlyozza Szabó Péter. Befogadták, és rajta keresztül mutatják be a vadmacska-fajmegőrző programot, például azt, hogy a vadon élő rokon miben különbözik egy házi macskától.

Növelték a bejárható területet
 

Szeretnék majd később a vadmacskát szaporítani is, de felelős állattartóként csak akkor, ha tudják, mi lesz az utódokkal. A szaporulatot más állatkertbe tudják elhelyezni vagy pedig a természetbe, adott esetben a Belső-Pilisbe tudják kivinni az ott levő egyedek genetikai állományának frissítésére, esetleg visszatelepíthetik a fajt. A szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nem minden állat társas lény: a vadaspark medvéje, Romulus például egyedül él, és így is érzi jól magát.

Ezektől a fejlesztésektől nem lehet közvetlenül hasznot remélni, ezek inkább a szemléletformálásban adnak pluszlehetőségeket. A hozzánk ellátogatók pedig több időt, akár egy egész napot is el tudnak itt tölteni. Nekünk pedig így több lehetőségünk van a számunkra fontos információk átadására, a szemléletformálásra. Többet tudunk beszélni az erdőkről, a minket körülvevő természeti környezetről és a természetvédelem fontosságáról. Megpróbálunk játékosan, a gyermekeken keresztül célt érni

– fejti ki. Fontosnak tartja megjegyezni azt is, hogy a fejlesztésekkel nemcsak XXI. századi élőhelyet biztosítanak a náluk levő jószágoknak, hanem kulturált látogatói élményt adnak az érdeklődőknek, és növelték a bejárható területet is.

Tele vannak további tervekkel
 

Bár több fontos fejlesztés most fejeződött be, a Budakeszi Vadaspark vezetése tele van további tervekkel. Úgy gondolják, hogy a jelenleg használt terület a következő tíz évre elegendő. Megvan a hely arra, hogy a meglévő röpdék közé továbbiakat helyezzenek ki, és lenne terület egy új mosómedve-kifutónak is. Készítenének röpdét énekesmadaraknak, megújítanák a kilátót, illetve lombkoronaösvényt is építenének.

A tervek között szerepel a gazdasági udvar teljes rekonstrukciója, bemutatnának új fajokat is, például el tudnák képzelni, hogy bölénykifutót alakítsanak ki. Mint Szabó Péter mondja, ötletekből nincs hiány, de azokat, ahogy eddig, lépésről lépésre kívánják megvalósítani.

– Most is van folyamatban lévő fejlesztésünk, hiszen a bejárat előtt, a madarak és a pelék világára épülő kalandparkunkkal szemben törpevasutat hozunk létre, hogy azzal is színesítsük a kínálatunkat. Ennek hamarosan elkezdődik a tesztüzeme, aztán ha az sikeresen lezajlik, a törpevasutat is birtokba vehetik a gyerekek – mutat rá a Budakeszi Vadaspark vezetője, aki biztos benne, hogy ez a programelem is nagy kedvenc lesz. 
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy elérjék a célt, és még inkább meg tudják szerettetni a gyermekekkel a természetet. Fontos, hogy az egyes programokról, így például az élményalapú látványetetésekről az érdeklődők minden szükséges információt megtalálnak a vadaspark honlapján. Kínálnak továbbá születésnapi programcsomagot, és szerveznek nyári tábort is négyszáz gyermeknek. A határ tényleg csak a csillagos ég.

Borítókép: Már fedett foglalkoztatótér fogadja a látogatókat (Fotó: Teknős Miklós)