Hat év alatt a harmadik bíró tárgyalja Simon Gábor ügyét

Nyolc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hat éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz milliós költségvetési csalás miatt. A per a minap harmadszor kezdődött újra ismételt bíróváltás miatt.

Ismert, a 2014-es választások előtt kiderült, hogy Simon Gábor 2008 és 2012 között képviselői vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.

A 2016-os vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Ez az első vádpont, mely a védelem álláspontja szerint nem is értelmezhető, hiszen a kérdéses bevétel eredetét nem tisztázta a vádhatóság. A vád szerinti 267 millió forintról Simon azt mondta, vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére szja és eho címén a büntetőeljárás kezdetekor befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot. Meg kell jegyeznünk, a járulékok befizetésével nincs kár, így a vádlott büntetése korlátlanul enyhíthető; a költségvetési csalás vádja alól akár fel is mentheti a bíróság a volt baloldali politikust.

Csakhogy a többi vádpontban már nem áll ilyen kedvezően Simon Gábor.

A szocialista politikus 2014 eleji meggyanúsítása a Központi Nyomozó Főügyészségen tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után. Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul, azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson az életét vesztette. Néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben. Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust.

Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás egyébként már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett.

A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.

A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításért, illetve a nyolcrendbeli  hamis magánokirat felhasználásáért bizonyítottság esetén legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztést szabhatnak ki, ám az is megtörténhet, hogy az eltelt időt és azt figyelembe véve, hogy a költségvetési csalásnak nincs kárértéke, pénzbüntetést szabnak majd ki első fokon Simon Gáborra. Ami ellen a vádhatóság nyilvánvalóan fellebbezni fog, hiszen a vádiratban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozták.

Borítókép: Az MSZP volt elnökhelyettesét letöltendő börtönre ítélné a vádhatóság (Fotó: Mirkó István)