Mit tett az Orbán-kormány a nyugdíjasokért?

Tizenkét éves regnálása során az Orbán-kormány számos olyan intézkedést hozott, amelynek eredményeként kétségtelenül fejlődött az ország, s amelyeket rendre támadott az ellenzék. Ezek közül kiemelt jelentőségű a nyugdíjasok érdekeinek védelme, így az olyan juttatások és és kifizetések, mint a 13. havi nyugdíj vagy a nyugdíj-prémium. Emlékezetes, hogy a Gyurcsány-kormány mindezeket nem hogy támogatta volna, hanem éppen ellenkezőleg: elvették a 13. havi nyugdíjat és számos megszorítással keserítették meg nem csak a nyugdíjasok, de minden magyar adófizető ember életét.

Budapest, 2022. február 9. Postás kézbesíti a 13. havi nyugdíjat egy nõnek Budapesten, a XIII. kerületben 2022. február 9-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Zsigó Róbert: Megkezdődik az emelt nyugdíj kiutalása

A családokért felelős államtitkár január 12-én jelentette be közösségi oldalán közzétett videójában, hogy megkezdődik a nyugdíjasok bankszámlájára az első, idei, 5 százalékkal emelt nyugdíj kiutalása.

Hozzátette: ez egy átlagos nyugdíjnál havi 7 800 forint emelést jelent.

Zsigó Róbert hangsúlyozta:

Az inflációkövető nyugdíjemeléssel biztosítjuk a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 2010-ben ezt vállaltuk, álltuk is a szavunkat, hiszen az elmúlt években több mint 10 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke.

Februárban pedig visszaadták a nyugdíjasoknak a baloldal által korábban elvett 13. havi nyugdíjat.

Mindezt a gazdaság jó teljesítménye, a járvány ellenére is stabil gazdasági növekedés biztosítja – fűzte hozzá.

Az időseknek is választaniuk kell, hogy haladunk-e tovább ezen az úton és a jó gazdasági teljesítményből folyamatosan tudjuk növelni a támogatásukat, vagy engedjük-e, hogy visszatérjünk a Gyurcsány–Bajnai-korszakba, ahol sorozatos megszorításokkal elszegényítették a nyugdíjasokat – emelte ki Zsigó Róbert.

Akkor elvettek tőlük egyhavi nyugdíjat, és Európa legmagasabb rezsiszámláit fizettették a nyugdíjasokkal

– emlékeztetett az államtitkár.

A baloldal programja most is ugyanaz, mint volt – hangsúlyozta, majd folytatta: a baloldal kijelölt miniszterelnök-jelöltje eltörölné a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést is. Ráadásul embertelen módon az idősek halálától reméli, hogy hatalomra jusson.

Mi megvédjük a nyugdíjasokat, mert Magyarországnak az idősek megbecsülése terén is előre kell mennie, nem hátra – zárta sorait Zsigó Róbert.

 

Ennyi pluszt kaptak 2021-ben a nyugdíjasok Orbán Viktor kormányától

Összesen 250 milliárd forintot folyósított külön juttatások címén az államkincstár a nyugdíjasoknak 2021 novemberében. Erről Tállai András tájékoztatott tavaly októberben a Media­works Hírcentrumának nyilatkozva. A pénzügyminiszter helyettese hozzátette: az összegből kétszázmilliárdot tesz ki a gazdasági növekedésnek köszönhető ­nyugdíjpré­mium, a nyolcvanezer forintos juttatást minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy megkapja. A kiegészítő emelés ötvenmilliárdot jelentett a jogosultaknak. 2021 november közepén – a rendes havi ellátással együtt – kézhez kapták a jogosultak a kiegészítő nyugdíjemelést és a nyugdíjprémiumot is.

Tállai András elmondta:

Nyolcvanezer forintot kapott kézhez minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy nyugdíjprémium címén.

Az államtitkár egyúttal felidézte, hogy a nyugdíjtörvény alapján 435 ezer embert ennél kisebb prémium illetett volna meg.

– A gazdaság teljesítményének köszönhetően a kormány mindenkinek ki tudja fizetni a teljes összeget. A jogosultaknak ezen a címen összesen 198,7 mil­liárd forintot folyósít a kincstár – ismertette. Majd megjegyezte azt is, hogy nyugdíjprémium minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek jár, vagyis a juttatást nemcsak az öregségi nyugdíjat kapók vehetik majd kézhez.

Nyugdíjemelés jöhet júniusban

A kormány nem hagyja, hogy a magyar emberekkel, és különösen a magyar nyugdíjasokkal fizettessék meg a háború árát. Ha az ukrajnai konfliktus miatt a vártnál jobban megemelkedik az infláció, akkor a kormány év közben, júniusban nyugdíjemelést biztosít – ezt nyilatkozta a Mediaworks Hírcentrumának a pénzügyminiszter helyettese.

Tállai András ugyanakkor megjegyezte: a baloldal amellett, hogy háborúba sodorná az országot, még megszorításokat is bevezetne, el akarja törölni például a 13. havi nyugdíjat. 

A miniszterhelyettes úgy vélte, az idősek tudják, mit jelent a háború, és nem kérnek a baloldal háborújából. Szerinte ezért vasárnap szavazzunk a békére, a biztonságra, amelyet csak a Fidesz–KDNP akar és képes megőrizni.

Orbán Viktor kormányfő aláírja a 13. havi nyugdíj kifizetéséről szóló rendeletet, mellette Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, az Idősek Tanácsa alelnöke (j2) és az Idősek Tanácsának tagjai a Karmelita kolostorban 2021. december 7-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Ezután az államtitkár úgy fogalmazott: amikor Gyurcsányék kormányoztak, a 2009-es megszorítások alkalmával elvették a 13. havi nyugdíjat, majd tettek egy törvénybe foglalt ígéretet, amely szerint nagy gazdasági növekedésnél prémiumot kapnak a nyugdíjasok.

– Erre persze soha nem került sor, mert a baloldal idején pénzügyi és gazdasági összeomlás szélére került az ország. Ígéretük tehát felért a választók félrevezetésével – fogalmazott az államtitkár. Hozzáfűzte:

a Fidesz–KDNP-kormány nemcsak hogy talpra állította a gazdaságot, de a jelentős gazdasági növekedések miatt immár negyedik alkalommal fizeti ki a nyugdíjprémiumot, s jövő februárban 13. havi nyugdíjat is folyósít.

A miniszterhelyettes kitért a kiegészítő nyugdíjemelésre is. Ez a juttatás akkor jár, ha az infláció magasabb annál, mint amivel korábban a pénzügyi kormányzat számolt. Ez biztosítja a nyugdíjak vásárlóértékének a megőrzését. A pandémia miatt kialakult világgazdasági folyamatok – így ­például a nyersanyag- vagy a csiphiány – is közrejátszottak abban, hogy az infláció a tervezettnél magasabb lett.

Bokros Lajos: A 13. havi nyugdíj bevezetése értelmetlen volt

A rezsicsökkentés a legkárosabb intézkedések egyike Magyarországon. A termelést torzítja, komoly veszteségeket okoz az energiaszolgáltató vállalatoknak, amelyek lerongyolódtak és nem fejlesztenek, nem ruháznak be

– nyilatkozta Bokros Lajos a népszavának. A Horn-kormány pénzügyminisztere úgy véli,

a választások után hozzá fognak nyúlni a rendszerhez, mert a veszteségek kezdenek olyan mértéket ölteni, ami szétverheti a költségvetést és az alapellátást. 

A baloldali szakértő szerint nemcsak a rezsicsökkentéssel van gond, hanem a hatósági árszabályozással is. 

Mint mondta, az árak rögzítése néhány alapvető élelmiszert, kiválasztott üzemanyagokat érint, és a hitelkamatok plafonját jelenti. – Ezek az intézkedések egyértelműen károsak a gazdaságra, mert akadályokat gördítenek a kínálati láncok normális működése elé – jegyezte meg.

Bokros úgy látja, a 13. havi nyugdíj bevezetése is értelmetlen volt, mert a nyugdíj nem egy szociális juttatás, hanem egy biztosítási rendszerben megszerzett váromány. Így mivel senki sem fizetett be 13. havi nyugdíjjárulékot, így nem is jár senkinek a 13. havi nyugdíj

– részletezte álláspontját a lapnak.

Kétlépcsős nyugdíjkiegészítés

A kormány a háború, a szankciók és az energiaárak emelkedése miatt Európa-szerte magas infláció csökkentése érdekében döntött a benzinárstop, az élelmiszerárstop, valamint a kamatstop és a rezsicsökkentés fenntartásáról, amelyek több százalékponttal fogják vissza a pénzromlás ütemét – áll a Pénzügyminisztérium március 22-én kiadott közleményében.

Ezen felül a kormány jelentős összegeket fordít a családok megerősítésére: a családi adóvisszatérítéssel, a 25 év alattiak adómentességével, a béremelésekkel és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével több ezer milliárd forint marad az embereknél.

A kormány a nyugdíjemelés mértékéről – amely idén öt százalék volt – az inflációs előrejelzés alapján előzetesen dönt. Abban az esetben, ha jelentős az eltérés, két lépcsőben nyugdíjkiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben.

A 14. havi nyugdíj sem kizárt

Ha júniusban, majd novemberben összesen legalább 5 százalékos rendkívüli emelés követné idén a januári 5 százalékos nyugdíjemelést, akkor az lényegében olyan lenne, mintha 14. havi nyugdíjat is kapnának 2022-ben az idősek – írja a Nyugdíjguru.hu.

A HR Portál, majd annak nyomán a Hírklikk azt emeli ki az ATV Startban velem folytatott beszélgetésből, hogy ha összesen legalább 5 százalékos pótlólagos emelés követné idén két részletben – júniusban, majd novemberben – a januári nyugdíjemelést, az lényegében olyan lenne, mintha 14. havi nyugdíjat kapnának az idősek.

A 13. havi nyugdíj 371 milliárd forint többletjövedelmet jelent idén a nyugdíjasoknak, ami éves hatását tekintve 8,3 százalékos nyugdíjemeléssel ér fel.

Ezzel szemben a januári 5 százalékos nyugdíjemelés 200 milliárd forintos többletjövedelmet juttatott a nyugdíjasoknak, így ha a júniusi, majd a novemberi nyugdíjemelés fedezné az MNB inflációs előrejelzésének felső határát elérő, azaz 9,8 százalékos éves inflációnak a januári nyugdíjemeléssel nem fedezett 4,8 százalékos részét, (vagyis a két rendkívüli emelési korrekcióval további 4,8 százalékkal növekednének a nyugdíjak), akkor idén nyugdíjemelésre összesen 392 milliárd forintot fordítana az állam, vagyis többet, mint amennyibe a 13. havi nyugdíj került.

Erre a alapozza a hírportál azt a kijelentését, miszerint ez esetben egy 14. havi nyugdíj összegével nő a nyugdíjasok jövedelme.

Ha a januári, júniusi és novemberi nyugdíjemelések során a nyugdíjak összesen 9,8 százalékkal nőnének, akkor a 13. havi nyugdíj 8,3 százalékos emeléssel egyenértékű hatását ehhez hozzáadva a nyugdíjasok jövedelmi helyzete 2022-ben 18,1 százalékkal gyarapodna.

Borítókép: Postás kézbesíti a 13. havi nyugdíjat egy nőnek Budapesten, a XIII. kerületben 2022. február 9-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)