Így jutottunk el a benzinárstopig
A kialakult és túl régóta tartó koronavírus világjárvány és ennek kapcsán a drasztikusan emelkedő világpiaci energiaárak miatt nem csak hazánkban, de egész Európában nőt és nő az üzemanyagok ára.
A covid járványhoz kapcsolódó korlátozások következtében a globális kőolajkereslet gyorsabban nőtt, mint a kőolajkínálat, ami drasztikus áremelkedéshez vezetett már nagykereskedemi szinten is.
Bár a covid-korlátozások enyhítésével újra felélénkül a gazdaság és lépést tudunk tartani a gázolaj iránti kereslettel, további áremelkedéshez vezethet az orosz-ukrán háború okozta kőolaj ellátás esetleges akadozása. Ha az ukrajnai helyzet romlik, az Oroszországból Európába irányuló olaj- és gázszállítás megszakadhat, ami tovább emel a nagykereskedelmi árakat, hiszen hiány alakul ki.
Világszerte ellátás gondok vannak
Mike Johnson, a Portland Analytics energiatanácsadó cég munkatársa szerint az, hogy mi történik az energia- köztük a benzinárakkal, az ukrajnai helyzettől és attól is függ, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) képes-e növelni a kínálatot.
„Az OPEC és szövetségesei a termelési kiesések és a technikai problémák miatt küzdenek azért, hogy az igényekhez mérten megfelelő mennyiségben növeljék a termelést, miközben a kereslet folyamatosan növekszik” – mondta Johnson a BBC News-nak.
Ezeket tartalmazza a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelet
A drasztikus áremelkedésre hivatkozva kormányunk az emberek védelmében 2021. november 15-étől a 95-ös oktánszámú benzin és a dízelolaj maximális árát literenként 480 forintban határozta meg. A benzinár befagyasztási intézkedést három hónapra vezették be, azonban a kormány arról döntött, hogy további három hónappal hosszabbítják meg a benzinárstopot.
Jelenleg a benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne
– írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Mivel azonban az első rendelkezést csak az üzemanyagárak kiskereskedelmi árára vonatkozóan szabta ki a 480 forintos plafont, és a nagykereskedelmi árak továbbra is nőttek, így február közepére kialakult az a helyzet, hogy a viszonteladói benzinkutak üzemeltetői már drágábban vették az üzemanyagokat, mint amennyiért árulhatják. Vagyis a benzinkutak minden eladott liter benzin után veszteséget termeltek, és ezzel nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek. A február végi rendelet nem csak a hosszabbításról szólt tehát, hanem arról is, hogy nagykereskedelmi szinten is bevezették a maximalizált 480 forintos eladási árat.
Emellett arról is rendelkezik a jogszabály, hogy 5-5 forint/liter mértékben a jövedéki adót is csökkentett a benzinnél és a gázolajnál egyaránt. A benzin jövedéki adója, ami eddig 120 ezer forint volt ezer literenként (ha az olaj árfolyama 50 dollár felett van). Az új jövedéki adó 115 ezer forintra csökken ezer literenként. A gázolajnak korábban ezer literenként 110 350 forint volt a jövedéki adója, az új összeg 105 350 forint. A pontos részletekről a Magyar Közlöny 2022. évi 36. számában olvashatunk. Továbbá
Az üzemanyagok mentesek a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő tagi hozzájárulás alól 2022. év március, április és május hónap tekintetében.
– olvasható a Közlönyben. Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzések alkalmával szabálytalanságokat, a rendelet be nem tartását tapasztalja 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Ezekkel a kiegészítésekkel nemcsak a kiskereskedők, de a kormány is kiveszi részét a megnövekedett költségek viseléséből, enyhítve ezzel a lakosság anyagi terheit.
Az egyik legfontosabb szabályozási kérdés annak szankcionálása, ha valamely benzinkút üzemeltetője nem tartja az árplafont. Ilyen esetben a büntetési tétel százezer és hárommillió forint közötti lehet, és akár naponta több alkalommal is kiszabható a bírság, ha újfent ellenőrzik a kutat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai.
Súlyosabb esetben a pénzbírság mellett az állomás négy naptól fél évig terjedő bezárását is elrendelheti a hatóság.
Szabálytalan, ha a szokásos nyitvatartási időnél rövidebb ideig tart nyitva a benzinkút. A rendelet betartása alól nem lehet kibújni a kút teljes bezárásával sem, mivel ha a hatálybalépés előtti utolsó három hónapban forgalmazta a szóban forgó termékeket, köteles azt folytatni a következő három hónapban is. Ha pedig nem árult a benzinkút 95-ös benzint és normál gázolajat, akkor a prémium üzemanyagot kell a hatósági áron adnia. A benzinkút üzemszünetet hirdethet, ha hét napon belül 48 órán át nem tudja biztosítani a hatósági árú üzemanyagok árusítását – vagyis készlethiány esetén. Ilyenkor egy másik vállalatot jelölhet ki az üzemeltetésre az innovációs és technológiai miniszter.
Marad a hatósági ár
A kormány március 10-én további három döntést hozott a benzinárstop fenntartására. A 7,5 tonna feletti gépjárműveket, kamionokat és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautókat csak a nagynyomású kútoszlopoknál lehet tankolni, ahol a gázolajat piaci alapon értékesítik. A személygépkocsik és a 7,5 tonna alatti magyar teherautók továbbra is 480 forintos literenkénti áron juthatnak üzemanyaghoz, hasonlóan a mezőgazdasági erőgépekhez, függetlenül attól, hány tonnát nyomnak. A kormány bejelentette azt is, hogy 20 forinttal csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját az üzemanyag-forgalmazók javaslatára.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
