időjárás 17°C Malvin 2022. október 1.
logo

Magyarország és Európa védelmezője és a Fidesz-KDNP kormány vezetője: Orbán Viktor

Belák Tamás
2022.03.03. 11:28 2022.03.10. 09:13
Magyarország és Európa védelmezője és a Fidesz-KDNP kormány vezetője: Orbán Viktor

Orbán Viktor egy kis magyar faluból indulva először oxfordi diák, később a politikai ellenzék vezetője, végül hazáját rajongásig szerető miniszterelnöke lett a Fidesz-KDNP kormány élén. Összefoglalónkban a magyar kormányfő életének, nemzeti hitvallásának, Európa keresztény kultúrájáról alkotott nézeteinek és nyilvános beszédeinek legfontosabb részleteit gyűjtöttük össze.

MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉNEK ÉLETÚTJA

Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak.

1984-ben több társával megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője is volt. 1989 és 1990 között az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét.

Az 1988. március 30-án megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig egyik szóvivője, 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte is ismert politikussá.

1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője volt, majd 1993 májusában a Fidesz elnöke lett, mely tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i kongresszusokon is megerősítették. Irányítása alatt vált a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá.

Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz – Magyar Polgári Párt–FKGP–MDF koalíciós kormány miniszterelnöke lett.

A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, így például a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, de több szimbolikus beruházás is, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő, a II. világháború óta torzóként álló Mária Valéria híd újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése.

A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország pedig akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül belépjen az euróövezetbe.

1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozását a NATO-hoz.

2000 februárjában tiszteletbeli szenátorává választotta a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia. 2002 októberében az Európai Néppárt alelnökévé választották.

2003 májusában újra a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke lett, amely időközben szövetséggé alakult a jelentősen kibővült tagságának köszönhetően.

A 2010. évi parlamenti választásokat követően a kétharmados többséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség miniszterelnöke lett.

Második miniszterelnöki ciklusának meghatározó intézkedései az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése a határon túli magyarok számára, Magyarország Alaptörvényének elfogadása 2011. április 25-én, valamint az ország kivezetése a gazdasági válság okozta súlyos krízisből, többek között az eladósodott önkormányzatok adósságainak átvétele, a devizahitelesek megmentése, a Munkahelyvédelmi Akcióterv, valamint a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentés segítségével. Megújult a Zeneakadémia, az Erkel Színház és a Várkert Bazár épülete, s ekkor érkezett vissza Magyarországra a Seuso-kincs első fele is.

2014-ben a Fidesz–KDNP pártszövetség második kétharmados győzelmével ismét Magyarország miniszterelnöke lett.

Harmadik kormányának legfőbb célkitűzése a munka alapú gazdaság megerősítése, tehát az előző négy évben megkezdett programok folytatása és kiteljesítése volt, melynek keretében például bevezetésre került a gyermekes családokat segítő Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program, és tovább folytatódott a kis- és középvállalkozások, valamint a határon túli magyar közösségek támogatása.

Orbán Viktor kormányzása alatt folyamatosan csökkent az államadósság (Fotó: Benko Vivien Cher/Miniszterelnöki Sajtóiroda)

A fegyelmezett költségvetési politika és a beruházásokat segítő adókedvezmények hatására a ciklus során tovább csökkent az államadósság, rekordszintre szorult vissza a munkanélküliség, miközben folyamatosan növekedtek a bérek. 2017-ben Magyarország adott otthont a világ egyik legjelentősebb sporteseményének, az úszó-világbajnokságnak. Harmadik kormányzásához fűződik a 2015 nyarán Európára zúduló migrációs válság idején a déli határzár kiépítése, illetve a jogi határzár életbe léptetése, valamint a visegrádi országokkal kialakított szoros együttműködés a migrációval szembeni hatékony fellépés érdekében.

2018-ban a magyar választópolgárok a Fidesz–KDNP-t harmadik alkalommal is kétharmados győzelemre segítették, melynek köszönhetően negyedszer is Magyarország miniszterelnöke lett.

A kormányzás fókuszába többek között a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása, valamint a magyar hadsereg fejlesztése került. Elindult a Családvédelmi Akcióterv, amely számos módon és területen nyújt segítséget, különösen a kettő vagy több gyermeket vállaló magyar családoknak. 2019-ben pedig az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb szimbolikus beruházásaként elkészült az egykori Népstadion helyére épített Puskás Ferenc Aréna.

A miniszterelnök 2019 januárjában költözött az egykori karmelita kolostor épületébe a budai Várban. A kormányfő és a kabinet ettől kezdve fizikailag hivatalosan is elvált a törvényhozó hatalomtól, ahogyan az a nyugat-európai országokban jellemző.

A református vallású Orbán Viktor karrierje során a kereszténység, a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia védelmezőjeként számos elismerésben és kitüntetésben részesült – országhatáron innen és túl.

Gyerekkora óta rajong a labdarúgásért, miniszterelnökként is igazolt futballista volt. Képben van a hazai és a külföldi foci ügyeiben, alapítója a felcsúti Puskás Akadémiának.

Nős, felesége Lévai Anikó jogász, aivel 1986 szeptemberében kötött házasságot. Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza és Flóra. Legidősebb gyermeke 1989-ben, a legkisebb 2004-ben született.

A KERESZTÉNYSÉG VÉDELME EURÓPA JÖVŐJÉNEK ZÁLOGA

Orbán Viktor 2019. máricus 15-ei ünnepi beszédében összefoglalta a keresztény kultúra és a nemzeti egység  jelentőségét Európában.

Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké

– hangzott el a miniszterelnök beszédében Budapesten, a Múzeumkertben.

A miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta: keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem.

Orbán Viktor hangoztatta:

Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat!

– Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról – fogalmazott Orbán Viktor.

Kijelentette: új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, hogy Európa újra az európaiaké lehessen.

Orbán Viktor azzal zárta beszédét: Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok.

A miniszterelnök közösségi oldalán egy videó is megjelent az eseményről.

Keresztény kultúra nélkül Európa elveszíti önmagát (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

EURÓPA A KOMMUNIZMUS ÁRNYÉKÁBAN

Orbán Viktor a 2021-es Visegrádi csúcs kapcsán a Magyar Nemzet hasábjain megjelent publicisztikájában a kommunizmussal való küzdelem nehézségeiről, a rendszerváltás történelmi jelentőségéről írt, kitérve a V4 országainak sorsközösségére.

Közép-Európának történelme során nemcsak szerepe, de hivatása is volt mindig. Ezt a tényt a térség szovjet megszállása 1990-ig eltakarta a szemünk elől. Az is beszűkítette a perspektívánkat és lekötötte az erőinket, hogy megszabaduljunk a kommunistáinktól, s a megszálló szuronyok eltűnése után oda juttassuk őket, ahová valók – olvasható a miniszterelnök írásában.

A szívünk azt diktálta már 1991-ben, hogy országainknak, Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehszlovákiának valamiképpen össze kell majd fogniuk. Tudtuk, évszázadok jönnek-mennek, de a közép-európai népek sorsközössége marad.

S valóban, harminc év elteltével, NATO-tagként az Európai Unió legdinamikusabb térségeként tekinthetünk magunkra. Erős növekedés, alacsony munkanélküliség, gyors digitális átalakulás, robusztus befektetések. Ezek vagyunk ma mi – hangsúlyozta írásában Orbán Viktor.

A nemzeteket összefoglaló szellemnek, a keresztény európai kultúrának védelme minden Európán kívüli támadással szemben, bástya és pajzs kifelé, és a sokszínűség védelme, a független nemzetek fölé kerekedni akaró, hegemóniát célzó törekvések elleni védelem befelé. Ez volt az európai egyensúly és stabilitás titka és feltétele évszázadokon át.

V4 és Európa

A kétezres évek derekán mind a négyen beléptünk az Európai Unióba. Új horizontok nyíltak, az Európa mibenlétéről és jövőjéről szóló viták a mi vitáink is lettek – idézte fel a kormányfő.

A migránsválsággal aztán beütött a krach. Felnyíltak a szemek, kiélesedtek az árnyalatok és fény derült az észjárások, a filozófiák, a társadalomszervezési elvek és a személyes elkötelezettségek mély különbözőségére.

Megértettük, hogy miközben mi a kommunizmus alatt Európa szovjetizált területén keresztény és szuverenitásra épülő létforma után vágyakoztunk, addig az Európa amerikanizált felén élők újradefiniálták Európa lényegét. Európa küldetését nem a kereszténység elleni külső támadások elhárításában és nem a belső sokszínűség megőrzésében látták. Az ő új európai küldetésük a teljes nyitottság, határnélküliség, a tetszés szerint variálható nemi szerepek és családmodellek jogi kötelezettséggé változtatása az Európai Unió minden országában.

Ebben az európai helyzetben a magyarok számára világos, miben áll európai hivatásunk. Bevinni a közös európai értéktárba a meg nem alkuvó antikommunista hagyományt, a nemzetiszocializmus bűnei és tanulságai mellé odatenni a nemzetközi szocializmus bűneit és tanulságait. Felmutatni a keresztény társadalmi tanításokra épülő politikai és társadalmi rend szépségét és versenyképességét

– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, Orbán Viktor magyar és Eduard Heger szlovák miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh ügyvezetõ kormányfõ (b-j) a francia elnök és a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Várkert Bazárban 2021. december 13-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Magyarország mellett érvelt Orbán Viktor a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos vitán

2018. szeptember 11-én, Strasbourgban Judith Sargentini holland Európai Parlamenti képviselőnek a magyar kormányt megbüntetni szándékozó jelentése kapcsán szólalt fel a magyar miniszterelnök.

A kormányfő vezérgondolata az volt, hogy az európai képviselők éppen azt a Magyarországot fogják elítélni, amely vérével védte Európát, fellázadt a Szovjetunió ellen, és megnyitotta a határait a keletnémet sorstársai előtt.

Beszéljünk egyenesen: Magyarországot azért akarják elítélni, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy a mi hazánk nem lesz bevándorlóország. Kellő tisztelettel, de a leghatározottabban visszautasítom, hogy az Európai Parlament bevándorlás- és migránspárti erői fenyegessék, zsarolják és hazug vádak alapján rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket. Tisztelettel tájékoztatom Önöket, akármilyen döntést hoznak is, Magyarország nem enged a zsarolásnak. Magyarország védeni fogja a határait, megállítja az illegális migrációt, és védeni fogja a jogait, ha kell Önökkel szemben is. Mi, magyarok készen állunk a jövő évi májusi választásokra, ahol végre az emberek dönthetnek Európa jövőjéről, és visszahozhatják a demokráciát az európai politikába – hangoztatta beszédében a Fidesz elnöke.

A miniszterelnök teljes Európai Parlamentben elmondott beszéde ITT olvasható el.

ELŐRE, NEM HÁTRA: ORBÁN VIKTOR ÜNNEPI NYILATKOZATA A MAGYAR NEMZETNEK

Az a kulcs Magyarország jövőjéhez, hogy az emberek elhitték, munkával igenis lehet boldogulni. Az elmúlt tizenkét év minden egyes kormányzati intézkedése arra irányult, hogy a magyarok bízzanak ebben, erre alapozzák a jövőjüket, és nemzeti konszenzus alakuljon ki a munka fontosságát és eredményességét illetően

nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor miniszterelnök.

A beszélgetés során Brüsszel nemzetellenes hitvallása, a migráció egyre szorongatóbb problémája mellett kitekintést tett a jövő feladataira is.

– Az új életünkben is itt vannak a régi kihívások, de jöttek melléjük újak. Eközben egy olyan közösségnek vagyunk a tagjai, az Európai Uniónak, amelyik a sorsdöntő gondjaival, migrációval, energiaválsággal, demográfiával, csökkenő világgazdasági súlyával nem törődik, ellenben van két kis plüssbabája, Lengyelország és Magyarország, amiket dühé­ben időnként a falhoz csapkod.

Talán nem túlzás azt mondanom, hogy a jobboldali magyar közösségnek ebből már nagyon elege van.

– Brüsszelben ma azok vannak hatalmon, akik egy német irányítású európai államot akarnak létrehozni, szemben velünk, akik ragaszkodunk a nemzetekből álló Európa létéhez. Emellett az unióban egyre több pozíciót hódítanak meg azok a politikusok, brüsszeli bürokraták, akiknek a fejében él egy elképzelés az eszményi világról, társadalomról és embertípusról, amelyeket állandóan javítanának, fejlesztenének.

Itt, Kelet-Közép-Európában ismerjük ezt, ez a bolsevizmus.

– Ennek volt az első megjelenési formája a Homo sovieticus. Mindenkivel el akarták feledtetni a krisztusi ember iránti kétezer éves törekvést, a szülők iránti tisztelet és a család avítt ócskaságnak számított, a gyerekeket a párt és az osztályharc számára kellett felnevelni, és az élet csak az anyagi világban létezhetett, szellem nélkül. A gyomor létezett, a szív nem, a lelketlen munka létezett, az ünnep nem. Mindez nincs messze a brüsszeli embereszménytől – jelentette ki lapunknak nyilatkozva Orbán Viktor.

–Ők a migrációban demográfiai utánpótlást látnak, szerintük az európai keresztény gyerekeket remekül helyettesítik a közel-keleti muszlim felnőttek. A realitás azonban az, hogy nem boldog, összevegyült élet jön így létre, hanem terrorizmus, bűnözés, munkanélküliség és no-go zónák. Ugyanez a helyzet a családdal, számukra a mi családfogalmunk elavult és elnyomó, szerintük az a haladó eszmény, ha a gyerek hat hónapig nadrágban jár, hat hónapig pedig szoknyában, s olyan embereket vonnának be a nevelésükbe, akiket mi inkább távol tartanánk tőlük.

Magyarország és Lengyelország ezeknek ellenszegül. Nagy rajtunk a felelősség, mert tudjuk, hogy ez a két ország ma nemcsak önmagát képviseli, hanem azokat az európai milliókat is, akik a saját országukban a véleményüket elhallgatni kényszerülnek.

– Három feladatunk van 2022-ben. Az első ezeknek a nagy gazdasági intézkedéseknek a végrehajtása, a második a vírussal szembeni további sikeres védekezés, a harmadik pedig a gyermekvédelmi népszavazás lebonyolítása – összegezte a közeljövő feladatait a kormányfő.

– A baloldal emblematikus figurái ugyanúgy ott vannak a fedélzeten, pontosan lehet tudni, mi várható tőlük. Arra buzdítom a magyarokat, hogy mérlegeljenek, hasonlítsák össze a két teljesítményt. Idézzék fel, hogy hol volt ez az ország 2010-ben, a pénzügyi csőd milyen mély bugyraiban, és hol tartunk most, milyen szűk céljaink lehettek akkor és milyen szárnyaló terveink lehetnek most.

Szeretnénk, ha mindenkiben tudatosulna: Magyarország előre megy, nem hátra.

Orbán Viktor beszéde az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a nemzeti konzultáció védelmében (2017. április 26.)

„A nemzeti konzultációs kérdőíven feltett néhány ügyben a magyar kormány alapállása, ez a bizonyos beszéd, ellentétes a bizottság szándékaival. Világos az álláspontunk, hogy nem szeretnénk, és nem tartjuk az uniós alapító szerződésekkel összeegyeztethetőnek, hogy kötelezően telepítsenek be a mi országunkba migránsokat. Hogy kivel élünk együtt, ennek eldöntése kizárólag a magyar polgárok döntése lehet.

Fontos információ, hogy Soros György és NGO-i évente egymillió migránst akarnak az Európai Unióba szállítani. Ezt a programot ő személyesen nyilvánosan meghirdette és pénzügyi kölcsönt is kínált hozzá. Önök is olvashatták. Mi ezt a javaslatot elutasítjuk.

Nem szeretnénk azt sem, ha a közüzemi díjak, a rezsi, eddigi nemzeti hatóságiár-megállapítási jogát elveszítenénk, mert attól félünk, hogy ez növeli majd a lakosság terheit, és ismét az árak durva emelkedéséhez vezet, és ettől már éppen eleget szenvedtek már a magyar családok. És nem szeretnénk azt sem, ha az adómegállapítás jelenleg nemzeti hatáskörben lévő joga az unióra szállna, mert ez véleményünk szerint rontaná a versenyképességünket.

A mi álláspontunk az, hogy ezekben nem akarunk változást, nem akarjuk a nemzeti és az uniós jogkörök átrendezését ezekben az ügyekben, vagyis a jelenleg, közös akarattal kialakított statusquót védjük. Innen az „Állítsuk meg Brüsszelt!” megnevezés is. Ez csak nem bűn? Együtt fogadtuk el a most hatályos, általunk védett szabályokat is, a mostani szabályok, amiket meg akarunk védeni, azok is közös európai uniós vívmányok.

Ezért szerintem nem lehet a magyar álláspontot, és nem lehet a magyar konzultációt Európa-ellenesnek minősíteni.

Az is igaz, nem akarom eltagadni, hogy a mi Európa víziónk erős tagországok erős Európájára épül. Egy ilyen Európában a tagországok viselik, és nem elhárítják a felelősséget. Felelősséget az államadósságért, a költségvetésért és a határvédelemért.”

A teljes beszéd IDE kattintva érhető el.

A NEMZETI OLDAL ÉPÍT, MÍG A BALOLDAL ROMBOL: ORBÁN VIKTOR ÉVÉRTÉKELŐ BESZÉDEI 1999-TŐL NAPJAINKIG

Orbán Viktor 1999-ben, 23 éve honosította meg Magyarországon az évértékelő, korábbi nevén az országértékelő beszéd műfaját, ilyet előtte senki nem tartott hazánkban. Az Origó összegyűjtötte, hogy milyen témákról beszélt az elmúlt több mint két évtizedben a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor évértékelő beszédei már több mint két évtizede jelentik a magyar közélet egyik legjobban várt megnyilvánulásait (Fotó: Soós Lajos / MTI/Koszticsák Szilárd)

1999 - 2022: Három gyerek, három szoba, négy kerék

1999-ben, amikor először értékelte az ország ügyeit a kormányfő, elsősorban a polgári kormány előtt álló feladatokról adott tájékoztatást. A miniszterelnök már akkor a munkahelyteremtést, valamint a gyermeket is nevelő dolgozók támogatását állította a politikája középpontjába.

2000-ben, a rákövetkező értékelőjében Orbán Viktor a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte a millennium évét, s beszédében ismét hangsúlyos szerepet kapott a gazdaság, a családpolitika, az egészségügy, valamint az oktatás.

Az első Orbán-kormány utolsó, 2002-es évének értékelésében a miniszterelnök már azt rögzíthette, hogy hazánk „pályára állt”.

2003 – Országértékelés ellenzékiként

Orbán Viktor először 2003-ban értékelte az évet ellenzékből. Úgy vélte: az új kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. Kritizálta a Medgyessy-kabinetet az iraki katonai szerepvállalás miatt is, hiszen, mint mondta, a magyar emberek elsöprő többsége békét akar, de bírálatot fogalmazott meg azért is, mert szerinte a kormány rossz feltételeket harcolt ki az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon.

2004 – „Rendezni végre közös dolgainkat”

– 2003 a magyar családok zsugorodásának, összetöpörödésének éve volt, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik – mondta Orbán Viktor. Mindez azért, mert a Medgyessy-kormány visszaélt a szavazók bizalmával, és mindent pontosan fordítva tettek, mint ahogyan ígérték.

2005 – Ismét kisebbek lettünk

A 2004-es esztendőről – Gyurcsány Ferenc kormányzásának kezdetéről – Orbán Viktor úgy vélekedett, az a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt, az ország pedig elveszítette hitét, erejét és önbecsülését.

2006 – Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!

Az országgyűlési választás évében Orbán Viktor arról beszélt: 2005 a beletörődés esztendeje volt, az új kormány feladata pedig az lesz, hogy újjáélessze a magyar szolidaritást. A Fidesz elnöke szembeállította saját, építkező kormányzásukat az MSZP–SZDSZ rombolásával, kiemelve, hogy a baloldali luxuskormány csupán saját köreinek teremt kiváltságokat.

Ez a kormány ennyit tud. Ígérget vagy legfeljebb a Fideszt kergeti.Magyarország többre képes

– nyomatékosította. Beszéde végén először búcsúzott a közönségtől Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! felkiáltással.

2007 – Egy az ország, egy a zászló

A kilencedik évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd köré épült. Ekkor hirdette meg Orbán Viktor az egy az ország, egy a zászló jelszót, és használta először a Gyurcsány-kormánnyal szemben létrejött „új többség” kifejezést.

Az országot három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe, ahhoz pedig, hogy visszajuttassuk oda, ahol 2002-ben voltunk, legalább 12, de inkább 16 év jó kormányzás szükséges

– vetítette előre Orbán Viktor.

2008 – A jövő igennel kezdődött

Az ismét a SYMA csarnokban tartott évértékelő fő témája a Fidesz kezdeményezésére 2008. március 9-re kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás volt.

„A jövő igennel kezdődik” szlogennel meghirdetett eseményen Orbán Viktor arról beszélt: az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz.

Aki […] igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nem csak a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és a sikeres jövőre mond igent, és nem csak egy rossz politika megállítására – jelentette ki.

2009 – Gyurcsány csődkormánya és a reménytelenség emberei

Új irány, Magyarország, új irány, magyarok – hirdette meg a jelszót a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében. Hosszan beszélt a világgazdasági válságról, megjegyezve:

Hazánkba eddig nem a megújulás, hanem csak a válság hatásai gyűrűztek be.

– Ugyanúgy folytatódik minden, mint az előző években: a kormány nem tesz mást, mint újabb és újabb hiteleket vesz fel – közölte Orbán Viktor, aki elmondta: nálunk éppen a Gyurcsány vezette csődkormány, és a hozzá tartozó elit, a „reménytelenség emberei" állnak a változások útjában.

Országunknak teljes megújulásra, egy új irányra van szüksége.

– A kevesek Magyarországa helyett a mindenki Magyarországát, a polgári Magyarországot kell felépíteni – jelentette ki Orbán Viktor.

2010 – Felkészülve a kormányzásra

A legfontosabb nemzeti ügyeknek a gazdaság talpra állítását, az egészségügy rendbetételét, a közbiztonság megerősítését, valamint a szociális biztonság helyreállítását nevezte, és tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését vállalta Orbán Viktor két hónappal az országgyűlési választások előtt.

Kifejtette: az egyik szélsőséget az ekkor hatalmon lévők – a baloldal – a jelentik, akik a törvények fölé helyezték magukat, ezért el kell őket számoltatni.

2011 – Magyarország megújul

Orbán Viktor immáron ismét kormányfői évértékelésében ismertette „ötéves tervét”. Eszerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor hazánk visszanyeri egyensúlyi helyzetét, 2013-ban, az emelkedés évében láthatóvá válik majd, hogy megindultunk felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy volt értelme az erőfeszítéseknek.

Beszédében kulcskérdésnek nevezte az alkotmányt.

Szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt hazánknak, ezzel biztonságba helyezi a jövőt.

2012 – Új alapokon áll az ország

– Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket! – kezdte tizennegyedik országértékelő beszédét a miniszterelnök.

Kifejtette, a korábbi baloldali kormányok tevékenysége következtében három fő baja volt az országnak: az adósságcsapda, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés.

Beszélt a válságkezelésről, a középosztály megerősítéséről, a devizahitel-probléma orvoslásáról, az adórendszer átalakításáról, a közmunkaprogramról, a szakképzési rendszer megújításáról, a felsőoktatás átszervezéséről, és előrevetítette a rezsicsökkentést is.

A miniszterelnök mindig a realitás talaján maradva kritizálta Brüsszel elhibázott politikáját, felhívva arra az emberek figyelmét (Fotó: Kovács Tamás / MTI/Kovács Tamás)

2013 – Magyarország jobban teljesít

Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország

– mondta Orbán Viktor kilenc évvel ezelőtti évértékelő beszédében. Állítását többek közt az államadósság csökkentésével, a fizetések és a nyugdíjak emelkedésével, a kiharcolt uniós források gyarapodó mértékével, a családtámogatások kiszélesítésével, a bővülő közmunkaprogrammal, az egészségügyi fejlesztésekkel, a növekvő születésszámmal, illetve 3500 új rendőr szolgálatba állásával támasztotta alá.

– Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre

– hangoztatta a kormányfő. 

2014 – Értékelés a kampány jegyében

Három egyszerű kérdésre kereste a választ a kormányfő 2014-es évértékelő beszédében a Millenárison: hová jutottunk, hová juthatunk, és mit kell tenni mindehhez. – Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll, ezért az április 6-i parlamenti választáson újra meg kell mutatni, hogy erősek és egységesek vagyunk – közölte, majd elmondta:

Néhány éve senki nem gondolta volna, hogy Magyarország képes lesz hazaküldeni az IMF-et, a saját lábára állni és az uniós átlagot meghaladó növekedést elérni.

– Meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát – határozta meg a közelgő választás tétjét Orbán Viktor, aki zárásul így biztatta közönségét: „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk!”

2015 – Kiállás a keményen dolgozó emberek mellett

Orbán Viktor ez évben tartotta először évértékelőjét a felújított Várkert Bazárban. Hitet tett a polgári Magyarország eszménye mellett, kijelentve:

Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország.

Beszédének hangsúlyos eleme volt a keményen dolgozó emberek melletti kiállás, valamint a bankok elszámoltatásának végigvitele és a rezsicsökkentés megvédése a „körmönfont brüsszeli szándékoktól”. A kontinens jövőjét befolyásoló, megélénkülő migrációs nyomással kapcsolatban megállapította:

Európa olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre már lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében választ adni.

2016 – Határozott nem a migrációra

– Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk

– mondta Orbán Viktor a 2016-os évértékelő beszédében, amelyben határozottan szólt a migráció nemkívánatos voltáról. Szerinte a magyar kormánynak ezért a különvéleményéért cenzúrával, zsarolással és fenyegetéssel kell szembenéznie.

2017 – Küzdelem Brüsszellel

A kormányfő a Brüsszellel szembeni nemzeti önrendelkezés megvédésén alapuló új nemzeti politika szükségességét hangsúlyozta, s elutasította, hogy külföldről nemzetközi szervezeteken keresztül „nagy testű ragadozók” befolyásolják a magyar politikát.

A küzdelmet öt pontban foglalta össze, amelynek része a rezsicsökkentés, az önálló adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti támogatásának megőrzése is. 

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Európában az unionisták és szuverenisták, a nemzetek és a globalisták között zajlik a küzdelem.

2018 – Meg kell őrizni a keresztény értékeket

A miniszterelnök 2018-as beszédében hangsúlyozta: a nyugat-európai országok bevándorláspárti politikája megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt, ugyanakkor szilárdnak ítélte a V4-országokat és üdvözölte Ausztria és Bajorország hazafias irányba mozdulását.

A migráció kapcsán az ENSZ-ről mint új vitatérről beszélt a kormányfő, ahol minden eszközzel meg kell változtatni a migrációt támogató határozati javaslatot, még akkor is, ha Soros György milliárdokat költ bevándorlással kapcsolatos céljai elfogadtatására. 

A kormányfő többek között kiemelte a gazdaság eredményeit, azt, hogy tíz év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak.

2019 – Átfogó családtámogatási program

Hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök a 21. évértékelő beszédében. Az intézkedéscsomag keretében kibővítették a csok kedvezményes hitelét, emellett minden első házasságát kötő 40 év alatti nő és házastársa számára lehetővé tették tízmillió forint kedvezményes kölcsön felvételét, amelynek a fennmaradó részét elengedik a harmadik gyerek születése után.

A legalább négy gyermeket szülő és nevelő nők életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok a nemzeti konzultációban igent mondtak arra, hogy a bevándorlás helyett a családok támogatásával kezeljék a demográfiai problémákat, s az intézkedéscsomag is ennek a szellemében készült.

A kormányfő a magyarországi szegénység felszámolását is célul tűzte ki, s bejelentett egy 700 milliárd forintos fejlesztést is az egészségügyben, amelynek része volt a budapesti centrumkórházak kialakítása.

2020 – „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!”

A száz évvel ezelőtti trianoni katasztrófára és a balliberális kormányok okozta tíz évvel ezelőtti csődből való kilábalására is emlékezett Orbán Viktor 22. évértékelő beszédében.

Tíz évvel ezelőtt az emberek véget vetettek a szocialista rémkormányzásnak, és megkezdte munkáját a nemzeti kormány. Az ország akkor a csőd szélén állt, a munkanélküliség az egekben, az emberek eladósodva

– idézte fel. 

Kitért a 2022-es választásra is, amelynek kapcsán Muhammad Ali egykori nehézsúlyú bokszilágbajnokot idézte: „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!”

2021-ben az évértékelő beszéd a koronavírus-járvány miatt elmaradt.

Az idei évértékelő legfontosabb témája az volt, hogy választ kapjunk a kérdésre: mit jelent az előre, mit jelent a hátra? (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

„EZ A VÁLASZTÁS ARRÓL SZÓL, HOGY GYURCSÁNY ÉS BAJNAI AKAR VISSZATÉRNI”

– Csak Gyurcsányt és Bajnait nem zavarja, hogyan beszélnek az emberekkel, elvégre ők hozták az ország nyakára ezt az egész Gyurcsány-showt – mondta a baloldal jelöltjének kommunikációjáról a miniszterelnök 2022-es évértékelőjén.

Mint fogalmazott:

Magyarország legkorruptabb kormányának vezetői, Gyurcsány és Bajnai, egy gombaszakértővel megerősítve: ez volna hát a Magyarország kormányzására jelentkező nagy csapat. Ez a baloldal ajánlata Magyarország számára.

Mi az előre, mi a hátra? 

– Magyarországnak előre kell menni, és nem hátra. De mi az előre és mi a hátra? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.  

– Két nehéz évet hagytunk magunk mögött. Világjárvány, népvándorlási hullámok, energiaválság, brüsszeli birodalmi dühkitörések, a hidegháború hűvös lehelete a tarkónkon és a háború nyugtalanító árnyéka Kelet- és Közép-Európa fölött – folytatta.

– Ebben a helyzetben kellett megszerveznünk a koronavírus elleni védekezést, ebben a helyzetben kellett újraindítani a gazdaságot, pótolni a kieső munkahelyeket, támaszt és kapaszkodót nyújtani a fiataloknak, a családoknak és az időseknek – mondta a miniszterelnök, aki ezt követően köszönetet mondott a járvány elleni küzdelemben részt vett dolgozóknak.

– Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt, azt remélve, hogy megbuktathatják a kormányt. Amikor zárni kellett, nyitást követeltek, amikor nyitni kellett, akkor zárást. Diktatúrát harsogtak, külföldi lejárató akciókat szerveztek, kamuvideókat, ál- és rémhíreket terjesztettek. Barátaim, ez súlyos felelőtlenség vagy még ennél is több. Ne ódzkodjunk a súlyos szavaktól – kérte hallgatóságától Orbán Viktor.

Halálos világjárvány idején a családok millióinak félelmét kormánybuktatásra kihasználni minden ítélőszék előtt védhetetlen cselekedet, mind a kettőnek el is jön majd az ideje. Az egyik április 3-án, a másik pedig a Jóisten rendelése szerint

– szögezte le a miniszterelnök. 

– Exportra támaszkodó gazdaságot építettünk fel. Tavaly sikerült egy újabb rekordot döntenünk. 119 milliárd euróra nőtt Magyarország exportteljesítménye. Lakosságszám-arányosan ötödikek vagyunk a világon, de exportteljesítményünk a 34. legjobb a világon – fejtette ki. 

2010-ben úgy döntöttünk, hogy a kulcságazatokat magyarosítjuk. Ezért a külföldi tulajdonokat ötven százalékra csökkentjük a bankrendszerben, a médiában és az energiaszektorban is

– mondta, majd emlékeztetett, hogy a bankoknál hatvan, a médiában 66, az energiaszektorban pedig 71 százalékról indultunk, de mára mindenhol többségbe került a magyar tulajdon.

A szocialisták mindig kifogynak mások pénzéből

Orbán Viktor arra is kitért, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok egészen más utat jártak, mint amit a polgári kormány. 

Ők hátrafelé mentek. Elvették a 13. havi nyugdíjat, elvettek egyhavi fizetést, egy év gyest, megszüntették az otthonteremtési programot, a családok adókedvezményét és fizetőssé tették az egészségügyet is. Kétszeresére emelték a villamos energia, háromszorosára a lakossági földgáz árát.

De jön még a kutyára dér, most április 3-án önök nyújthatják be nekik a számlát

– jegyezte meg a miniszterelnök. Kiemelte: a 13. havi nyugdíj visszaadása nemcsak gazdasági fegyvertény, de valódi jóvátétel is. Azt adják vissza, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormány elvett.

– A választás napján jusson eszükbe, hogy a baloldal nem szavazta meg a védekezés alapjául szolgáló koronavírus-törvényt. Nem szavazta meg a hitelmoratóriumot. Nem szavazta meg a minimálbér-emelést. Nem szavazta meg a családi adó-visszatérítést. Nem szavazta meg a 25 év alattiak adómentességét. És nem szavazta meg az adócsökkentéseket sem – rögzítette a miniszterelnök. 

– A végén az adók is, az adósság is az égben, a nagy súly alatt összeroppanó gazdaság pedig a földön. Munkanélküliség, megszorítások, adóssághegy, IMF. Nincs pénz. Ha a baloldal kormányoz, nincs pénz. Mindig ez a nóta vége – folytatta.

Magyarország eredményesen kezelte az inflációt

– Sok ezer milliárdnyi fejlesztés fut. A szegények száma csökken, a középosztály erősödik. A minimálbér ma magasabb, mint az átlagbér volt a Gyurcsány-kormány idején. Vagyis van pénz, s ha folytathatjuk a kormányzást, akkor lesz is. A vidékfejlesztésre háromszor annyit fogunk költeni mint eddig. A munkaalapú gazdaságból a pénz munkából lesz. Az adók alacsonyak, a jövedelmek nőnek, az emberek vásárolnak, és befektetnek. Megéri dolgozni – fogalmazott Orbán. 

– Nem néztük tétlenül az árak változását. Mi bevezettük a négy stop politikáját: rezsistop, üzemanyagárstop, kamatstop és élelmiszerárstop. Ilyen harminc éve nem történt Magyarországon. Ma úgy áll a helyzet, hogy az Európai Unióban az áram ára nálunk a legalacsonyabb, a gáz ára pedig a harmadik legalacsonyabb. 

Az unió most kiadott friss jelentése szerint az infláció Magyarországon idén 5,4 százalék, jövőre 3,6 százalék lesz, amit a béremelések mértéke meghalad

– vetítette előre.

A magyar kormány a élelmiszerárstoppal is segíti az embereket

Orbán Viktor közösségi oldalán jelentette be január 12-én, hogy a vírus mellett az áremelkedések kérdésével foglalkoztak, hiszen egész Európában nőnek az árak. A kormány a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, csirkemell és a 2,8%-os tehéntej esetében beavatkozik az árak alakulásába.

Magyarország védi a családokat, sikerült megfékeznünk a benzinár-növekedést, bevezettük a kamatstopot a jelzáloghitelek esetében, és van egy rezsicsökkentés politikánk, vagyis fix áron kapják a magyar családok az energiát, ez megvédi őket – mondta a miniszterelnök.

De közben fontos termékek ára nő, ilyenek az élelmiszerek. Ezért úgy döntött a kormány, hogy hat termék esetében: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8%-os tehéntej esetében beavatkozik az árak alakulásába.

Ez azt jelenti, hogy ennek a hat terméknek az esetében vissza kell vinni az árakat arra a szintre, ahol tavalyi év október 15-én álltak. Ez minden üzletben meg kell, hogy történjen. Február elsejétől kezdődően már ezen az áron lehet őket megvásárolni. Magyarország előre megy nem hátra! – írta a miniszterelnök.

Magyarország sikeres külpolitikája nagy részben köszönhető Szijjártó Péter áldozatos munkájának. Nikola Selakovic szerb külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kormányközi megállapodást ír alá Budapesten, a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 8-án. Mögöttük Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

– A családtámogatásokat megőrizzük, sőt kibővítjük. Lesz gyerek, lesz pénz, és megvédjük a családokat. Erre van az előre – tisztázta a miniszterelnök.

Szerinte azonban az infláció ügyében van egy fekvőrendőr, úgy hívják: Brüsszel. – Liberalizálták a gáz- és árampiacokat, de a jogszabályokat nem dolgozták ki és nem vezették be. Ezzel kiszolgáltatták Európát a pénzügyi spekulánsoknak, mert az energiaárak felelnek az infláció jelentős százalékáért. Az árak alakítása már kicsúszott a brüsszeli bürokraták kezéből. A magas energiaárak még évekig velünk maradnak. Szijjártó Péter rámenősségének és vagányságának köszönhető, hogy jó üzletet kötöttünk az oroszokkal – tisztázta a miniszterelnök.

Új európai terv kell

– Egész Európában büntetőadókat akarnak befizetni a lakás- és gépkocsi-tulajdonosokra. Ideje, hogy valaki kimondja: Brüsszel terve megbukott. Megbukott, mert tönkreteszi az európai vállalkozásokat. Zsákutca. Új terv kell – mondta Orbán Viktor.

A járvánnyal kapcsolatban elmondta, úgy tűnik, mára túl vagyunk a nehezén. – Menet közben rendbe tettük az orvosi béreket, felszámoltuk a hálapénzt, elválasztották a magán- és állami szektort. Mindezt békében, egyetértésben, egy világjárvány kellős közepén. Köszönet érte – fejtette ki Orbán. 

– Ma már mi gyártjuk, amire szükségünk lehet egy újabb járvány idején. A legnagyobb falat a Debrecenben épülő vakcinagyár, amely az év végére munkába áll. Azt senki sem gondolja, hogy nem törhetnek ki újabb járványok, de azt garantáljuk, hogy a magyar egészségügy és gyógyszeripar helyt fog állni – ígérte a miniszterelnök.

Várható újabb migrációs hullám?

– Lesz-e újabb migránshullám a határainknál? – tette fel a kérdést a kormányfő. Erre úgy felelt Orbán Viktor, hogy nemcsak lesz, van is. – Naponta több százan próbálnak erőszakkal Magyarország területére lépni. Tavaly 122 ezren, idén januárban pedig már több mint 12 ezren – érvelt a miniszterelnök. 

Kiemelte: a magyar védvonalak csak addig állnak a határon, amíg ők vannak kormányon.

– Ha hagyjuk, hogy a migránspárti brüsszeli bürokraták kormányra segítsék a Gyurcsány-show egyszerre nevetséges és veszélyes szereplőit, akkor meg fogják nyitni a határokat. És ha egyszer beengedik őket, többet nem lehet visszacsinálni. Lesz itt olyan nyílt társadalom, hogy még az unokáink is nyögni fogják, ha még itt lesznek egyáltalán – hangsúlyozta a kormányfő. 

– Elkerülhetetlenül másfajta jövőt kívánunk magunknak és gyermekeink számára is, ám itt nem is fogunk engedni, április 3-án egy népszavazással fogjuk megvédeni a gyerekeinket. Az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén! – rögzítette Orbán Viktor.

Hozzátette:

Nem várjuk el, hogy az EU országai magukévá tegyék a magyar migránspolitikát, a magyar családpolitikát vagy a magyar kül- és nemzetpolitikát, de ők sem követelhetik tőlünk azt, hogy átvegyük az övéket. Nincs más megoldás, csak a tolerancia.

A választás tétje létkérdés

– Így állnak a dolgaink ötven nappal a választások előtt. Láthatjuk, hogy a választás tétje óriási. A magyarság számára létkérdés – fejtegette a miniszterelnök.

Ez a választás arról szól, hogy Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni. Tegnap Gyurcsány Ferenc be is jelentette, készen állnak a visszatérésre. És ha visszatér, vissza is visz bennünket oda, ahol már jártunk, és ahová egy porcikánk se kívánkozik

– fogalmazott Orbán Viktor. 

– Idézzük fel, milyen csalódást okozott a fővárosiaknak Budapest új, baloldali vezetése. Káosz, hajléktalanok, korrupció, inkompetens vezetők, nagyképűsködés és lustaság van. Gyurcsány emberei beültek a kasszába, Bajnai pedig szép csendben működteti a jutalékos rendszert. Ehhez elég volt két év elfuserált baloldali kormányzás. Ők hátramennek, és nem előre – mutatott rá a miniszterelnök.

„Tegyünk pontot az ügy végére!”

– Barátaim! A baloldal most azzal a blődlivel áll elő, hogy akik csatlakoznak hozzájuk, úgy hagyják mögött addigi életüket, mint Krisztus tanítványai a halászhálót. Ez már a sokadik baloldali megváltójelölt. Én emlékszem, Gyurcsány Ferenc is így kezdte – írta körül Márki-Zay Péter személyét a miniszterelnök.

Barátaim, 2010 óta már negyedszer akarják eladni nekünk a megváltozott és megújult, az össze- és újjászervezett baloldal meséjét. Biztos vagyok abban, hogy a magyarok gyomra ezt negyedszer sem veszi be. Most azonban nem is velük kell törődnünk, hanem a saját táborunkkal

– szabta meg az irányt a miniszterelnök.

– Soha sem voltunk ilyen erősek, jól szervezettek és elszántak, mint most.  Tűrjük fel az ingujjunkat, és tegyünk pontot az ügy végére. Nyergeljetek, a kampány elkezdődött. Ideje, hogy mi is kilovagoljunk. Jöttünkre ötven nap múlva, jobboldalról számítsatok! – zárta beszédét a miniszterelnök.

Orbán Viktor a Várkert Bazárban mondta el 23. évértékelő beszédét, amelyet itt tud visszanézni.

Válogatás a magyar miniszterelnök legjelentősebb beszédeiből

  • Magyarország büszke ország. A magyarok mindig is Európa fontos, az európai keresztény értékrend iránt elkötelezett nemzetének tartották magukat, és bele akartak szólni a rájuk vonatkozó döntésekbe.
  • A sport egy olyan nyelv a magyarok számára, amely hidat jelent a világ többi népéhez.
  • Az alkotmányos rend egy létező közösségre, történelemmel rendelkező, önazonosságát ismerő, hús-vér emberek közösségére épül, sosem absztrakt elvekre.
  • A nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és közös múltat jelent, de jelenti mindazon pillanatok összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket.
  • Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megőrizni. Ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amelyet a magyarokra bízott a Jóisten.
  • Csak egy módon maradhat fönn az európai egység: ha elfogadjuk egymás különbségeit, ha kölcsönösen megadjuk a kijáró tiszteletet, és ha Európai Egyesült Államok helyett az európai nemzetek szabad szövetségét hozzuk létre. Nincs más út.
  • A munkát megbecsülni, a családokat támogatni, a nemzeti identitást megtartani, a függetlenséget megőrizni – ez a jövő, s ez a jövő a mienk lehet.
  • a leghevesebb küzdelem idején is arra kérek mindenkit, hogy tekintsen a szívébe, lássa meg szomszédjában a felebarátját és a honfitársát. Egy vérből valók vagyunk, mondta a farkasok fia, és igaza van. Összeköt bennünket a szívünk, az emlékeink és a hűség a hazánkhoz. Mind magyarok vagyunk.
  • vannak nagyobb városok a világban, mint Budapest, sőt ismertebb városok is vannak, de fontosabb város magyar szempontból, mint Budapest, nem létezik. 
  • A migráció olyan, mint cseppben a tenger; megmutatkozik benne a mai Európa minden problémája: az identitásválság, a politikai vezetési válság, a népesedési problémák, a csökkenő európai versenyképesség és a Nyugat- és Közép-Európa közötti ellentét is.
  • a mai magyar állam értéknek és tiszteletre méltó tettnek tartja, ha valaki képes az önző hajlamait a közösségi érdek alá rendelni, önuralmat mutatni gátlástalanság helyett, alázatot a féktelenség helyett, és előnyben részesíti a nagyszerűt és fenségest a kisszerűvel és az alantassal szemben. 
  • Nem lettünk német tartomány, se török vilajet, se szovjet tagköztársaság. A kitörölhetetlen bizonyítékok, templomok és katedrálisok, városok és főterek ma is ott állnak mindenütt. Hirdetik, hogy mi, magyarok egy nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk.

Orbán Viktor 2015 óta elhangzott valamennyi beszéde és nyilatkozata ITT érhető el.

ORBÁN VIKTOR ELINDÍTOTTA SAJÁT VIDEÓS CSATORNÁJÁT

Orbán Viktor elindította YouTube-csatornáját. A miniszterelnök eddig csak a Facebookon és az Instagramon volt jelen, mostantól azonban a legnépszerűbb videómegosztó oldalon is aktív.

Nem csupán legfrissebb videóit tölti fel a kormányfő, hanem számos korábbi, archív interjú, beszélgetés is elérhető rajta, így érdemes azoknak is felkeresni, akik Orbán Viktor közösségi oldalairól rendszeresen találkoznak a miniszterelnök új videóival.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.