Magyarországon az Orbán-kormánnyal szemben álló erők baloldalnak hívják magukat, de valójában a nemzetközi pénzügyi csoportok érdekét képviselik. Ezt a tábort globalistáknak nevezik. Ennek kapcsán kerestük meg Boros Imre közgazdászt, akinek feltettük a kérdést: kik a globalisták?
– Magyarország gazdasága kilencven százalékban ki van téve a globális piacnak. Így azoknak is, akik ennek az érdekében tevékenykednek. A globalista erők mögött a nemzetközi pénzpiac nagyágyúi állnak. A nemzetközi pénzpiac valójában egy magánpénzpiac, amelynek kulcsa a dollár. A dollárt egy magánbank, a Federal Reserve bocsátja ki. Ők mozgatják a piacot, mert az csinál piacot, aki a keresletet és a kínálatot is mozgatja. Ez mindenre hatással van, nézzük meg csak az olajpiacot. Itt nem az arabok vannak fő pozícióban, hanem az amerikai olajforgalmazó cégek. Minden fontosabb nyersanyagnál ez a helyzet. Ők döntik el, hogy ezek milyen áron kerülnek be a nemzetközi körforgalomba – magyarázta a szakértő.
A globalista erők mindent üzleti alapon közelítenek meg, ez alól nem kivétel az ő szempontjuk szerint az egészségügy sem. Márki-Zay Péter, a magyar balliberális összefogás miniszterelnök-jelöltje is ebből a kottából játszik.
Ezért beszélt arról, hogy az egészségügy szerinte üzlet. Ez összecseng a Demokratikus Koalíció (DK) elképzeléseivel. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc szerint be kellene vezetni a tb extrát, amelynek a lényege: „aki a lehetőségeihez mérten hajlandó több tb-járulékot fizetni, az kaphasson magasabb minőségű ellátást az állami rendszerben”. A Gyurcsány-kormány tette fizetőssé az egészségügyet, amikor hatalmon volt. Így mindjárt érthető Márki-Zay felvetése. De mindez ma sem áll távol a Magyar Szocialista Párttól sem, az MSZP programjában ez szerepel: „A kórházak közül csak az országos ellátási körű intézmények maradjanak állami tulajdonban és az egyetemi klinikák kerüljenek oda vissza, a megyei és városi kórházak önkormányzatok vagy önkormányzati társulások tulajdonában legyenek, megengedve, hogy működtetésükben akkreditált magánvállalkozás is közreműködhessen.” Azaz: azt akarja az MSZP, hogy magáncégek kezébe kerüljenek egyes kórházak. Erre volt példa 2010 előtt is, de ez a rendszer végül kudarcba fulladt.
– Többszörösen kellene az egészségügyért fizetni, ha kormányváltás lenne. Ma is létezik kiegészítő jelleggel a magánegészségügy. Amit a másik oldal akar, az azt jelenti, hogy az állam kezéből kikerül ez a terület is. Ekkor valóban a jelenlegi többszörösét kellene adni az ellátásokért. Amit pedig a jelenlegi szinten befizetnek az emberek járulékként, azt az állam felélné. Ha visszavezetnék a vizitdíjat, akkor már akkor is fizetni kellene, ha átlépik az páciensek a kórházak küszöbét. Erre mondták ki az emberek egy népszavazáson, hogy ebből nem kérnek. Aki most ezt a kérdést feszegeti, az nem veszi figyelembe a népakaratot. Az a gyakorlat nem járja, hogy addig szavaztatjuk az embereket, amíg nem jön ki a kedvező eredmény. Ebben az ügyben már világos döntés született – hangsúlyozta a közgazdász.
– Ha a globális erők képviselői nyernének a választáson, akkor az állam és az önkormányzatok kezéből kikerülne minden, ezt nem szabad megengedni. Ez nem csak az egészségügyre érvényes, több területen ezzel kellene szembesülni. Ide tartoznak az energiaárak is, amelyeket jelenleg hatósági szabályozás tart féken, immár 2013 óta. Az ígéretek és a gazdaság teljesítménye végül elválna egymástól. Ezt láttuk 2002 után, erre képesek ők. Úgy emeltek béreket, hogy megfojtották a gazdasági növekedést. Ez így lenne 2022 áprilisa után is. Annak is fájna a kormányváltás, aki nem a folytatásra szavaz – tette hozzá végül a szakértő.
Borítókép: Boros Imre: Annak is fájna a kormányváltás, aki nem a folytatásra szavaz (Fotó: Kurucz Árpád)
