Telt ház várta a XXI. Század Intézet választások utáni elemzéséről szóló konferenciáját a Terror Háza Múzeumban. Az eseményen az elemzők mind egyetértettek abban, hogy a közvélemény-kutatók nem látták, hogy valójában nem pártprogramok, hanem a miniszterelnök-jelöltek személye fogja eldönteni a választást.
Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője úgy fogalmazott: az ellenzék vízióhiánya volt az egyik legfőbb oka a baloldal vereségének, valamint kiemelte azt is, hogy a mozgósítási versenyben való alulmaradásuk sem segítette őket a győzelemhez. Mint fogalmazott: a választást megelőző másfél-két hétben a Fidesz–KDNP a mozgósítási versenyben logisztikai csúcsot hajtott végre, amely szerinte nagyban segített a győzelmi esélyekben.
A kutató hangsúlyozta azt is, hogy az ellenzék 2010 óta, főleg az utolsó fél évben el volt foglalva az összerázódás státuszaival és nem volt ideje szellemi víziót kialakítani. Hozzátette: hiányzott a baloldalból az is, hogy érzelmileg tudjon azonosulni a magyar társadalom problémáival. Závecz Tibor kitért arra is, hogy amíg a baloldali tömörülés Nyugat–Kelet narratívája nem volt képes az ellenzéki bázison túlterjedni, addig a Fidesz békepártisága összefogó erőként képes volt erre.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója elemzésében kiemelte: nem látták tisztán a közvélemény-kutató cégek, hogy mi a döntési helyzet, vagyis hogy tulajdonképpen miniszterelnök-választás volt ez a voksolás. Hozzátette: Márki-Zay Péternek soha nem volt többsége Orbán Viktorral szemben. A kutató a baloldalra rátérve úgy fogalmazott: papíron ugyan megvolt a közös lista, de gyakorlatban nyikorgott, hiányzott az egymás közti bizalom, amelyet a választók is érzékeltek.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy az emberek a háború és béke mellett arra is szavaztak, hogy Orbán Viktort vagy Márki-Zay Pétert tartják alkalmasabbnak az ország vezetésére. Úgy látta: a Fidesznek volt világos, követhető stratégiája, míg az ellenzéknem nem. Kiemelte azt is, hogy ebben a kampányban jelentős, példátlanul erős volt a közösségimédia-kampány.
Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató igazgatója úgy vélekedett: pozitívum a Fidesz szempontjából, hogy már 2019-ben jól felismerték a közösségi média szerepét, szerinte ennek jó kihasználása nagy mértékben hozzájárult a győzelmükhöz. Hangsúlyozta: a háború kérdése egészen kiemelkedő volt és így a stabilitás igénye került a kampány középpontjába. Az igazgató a fentiek mellett kulcsfontosságúnak ítélte meg a választás kimenetelében, hogy az egykori jobbikosok egy része a Fideszhez és a Mi Hazánk Mozgalomhoz vándorolt át.
Borítókép: Eredményértékelő kerekasztal-beszélgetés a XXI. Századi Intézetben: Deák Dániel, Mráz Ágoston Sámuel, Barthel-Rúzsa Zsolt, Hann Endre, Závecz Tibor (b-j) (Forrás: a XXI. Század Intézet Facebook-oldala)
