–Az immunizáció, vagyis a védőoltás előnye nemcsak az, hogy egy adott betegség ellen véd, hanem az is, hogy készenlétbe helyezi az immunrendszert, így az bármilyen támadásra gyorsabban képes reagálni, mint egyébként tenné – hangsúlyozta egy, a lapunkhoz eljuttatott szakmai útmutatóban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának nyugalmazott vezetője, jelezve: az oltásoknak köszönhetően mára már a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás és a torokgyík is gyakorlatilag eltűnt.
Ócsai Lajos ugyanakkor jelezte, hogy jelenleg – bár még ilyen későn sosem volt – influenzajárvány van a kontinensen. A járványügyi szakember tájékoztatása szerint az aktuális influenzamutáció minden évben jellemzően novemberben érkezik meg Európába, decemberben pedig Magyarországra, hogy aztán a karácsonyi szünetben visszaszoruljon, majd január-februárban ismét fellángoljon, és tavaszra eltűnjön. – Az idei jelentős késés pedig azzal magyarázható, hogy a mindig Dél-Kelet-Ázsiából érkező H3N2-es vírus a koronavírus miatti lezárások, utazási korlátozások miatt nem, vagy ha minimális mennyiségben mégis megérkezett, a maszkhasználat miatt nem tudott terjedni. Tavaly emiatt gyakorlatilag el is maradt az influenzaszezon – magyarázta Ócsai Lajos. Véleménye szerint a jelenlegi járványnak a tavasz, a napsütés és a jó levegő hamar véget fog vetni, ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy az elmúlt éveknek meglesz a böjtje. Ha ugyanis a következő szezonban a koronavírus és az influenza egyszerre érkezik, a lezárások, a maszkhasználat kötelezővé tétele pedig elmarad, akkor sok súlyos beteg lehet a fiatalabb generációkban is – figyelmeztetett a járványügyi szakértő, aki életkortól függetlenül mindenkinek ajánlja az influenza elleni oltás beadatását.
Ócsai Lajos emellett az agyhártyagyulladás kapcsán is a védőoltások felvételét javasolja. Tájékoztatása szerint az agyhártyagyulladást okozó meningococcus baktérium elsősorban szoros kontaktussal terjed, ezért veszélyeztettek különösen a csecsemők és a hat év alatti kisgyermekek, akik egymás szájából veszik ki a tárgyakat, és teszik aztán a sajátjukba. A másik rizikócsoport pedig a tinédzsereké, fiatal felnőtteké, akik miközben az érettségi vagy a vizsgaidőszak mellett jelentős stressznek vannak kitéve, buliznak, szerelmi és éjszakai életet élnek, emellett gyakran jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztanak. A meningococcus pedig éppen az ilyen leromlott állapotú immunrendszereket keresi – mutatott rá a járványügyi szakértő. – A meningococcusnak egyébként a fiatal felnőttek csaknem tíz százaléka hordozója, őket azonban, amíg immunrendszerük megfelelő állapotban van, nem betegíti meg a baktérium, terjeszteni viszont tudják a fertőzést – fűzte hozzá a szakember.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
