T. Ház: alakuló ülés május elején

Morálisan és jogilag is elfogadhatatlan, hogy a Momentum bojkottálná a parlament alakuló ülését és a képviselői eskütételt – nyilatkozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint mindez a képviselői jogok és kötelezettségek létrejöttének, a képviselői munka megkezdésének törvényi előfeltétele. Az új Országgyűlés alakuló ülését Áder János leköszönő köztársasági elnök legkésőbb május 3-ra hívja össze, amikor a képviselői eskü letétele után a miniszterelnököt is megválasztja a T. Ház.

Legkésőbb április 22-én lehet jogilag is hivatalos végeredménye az április 3-án tartott országgyűlési választásnak, miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon – megállapítja az országos listás választás eredményét is. A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. Az NVB a választási kampány szabályainak a választás napján történt megsértésével kapcsolatos kifogásról legkésőbb a beérkezésétől számított ötödik napon határoz.

Miután a hivatalos eredmény megjelenik a Magyar Közlönyben, Áder János köztársasági elnök összehívja a parlamentbe jutott pártok vezetőit az alakuló ülés előkészítésének megbeszélésére. Az előkészítő tárgyalásokat egy közösen aláírt politikai megállapodással zárják

– fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elmondta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő harminc napon belül hívja össze az államfő, tehát a parlamentnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia. A köztársasági elnök az alakuló ülésen javaslatot tesz a kormányfő személyére, akit az Országgyűlés választ meg a képviselők több mint felének szavazatával.

A kormányalakításról Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: május vége előtt nem lesz új kormányalakítás, mert átalakításokra van szükség.

Meg kell érteni, hogy mik azok a nagy kérdések, amelyek a következő négy évben Magyarországra várnak, és ezek alapján derül ki, hogy milyen kormányszerkezetre, milyen típusú emberekre, hol, milyen vezetőkre van szükségünk

– fogalmazott a kormányfő, így az új kormány várhatóan május végén teheti le az esküt. Az előző kormány megbízatása az új parlament megalakulásával hivatalosan is megszűnik, a tárcavezetők ügyvivői minőségben az új kabinet kinevezéséig ellátják feladataikat.

Az új Országgyűlés alakuló ülését egyébként a Momentum már bojkottálná. Erről a párt bukott elnöke, Fekete-Győr András és Hadházy Ákos a hét végén beszélt, mondván, „a Fidesz mindent leuraló hazug és korrupt rendszere ellen nem lehet hagyományosan képviselői szerepben felvenni a kesztyűt, a párt pedig nem akar a Fidesz díszellenzéke lenni”.

Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja rögtön jelezte, ők nem maradnak távol. – Legyünk egyértelműek: tudtuk, milyen feltételekkel lehet politizálni ellenzékből Magyarországon, de elindultunk ezen a választáson. Súlyos vereséget szenvedtünk, de ezt csak súlyosbítja, ha utólag a körülményekre próbáljuk fogni. Nagyobb vereség volt ez annál, mint amit a Fidesz túlhatalma magyarázhatna, ezért érdemes először magunkba keresni a hibát – húzta alá. – Mi nem fogjuk bojkottálni az alakuló ülést, mert a jelenlegi helyzetben nevetségesnek éreznénk – mondta Ungár Péter.

Ifjabb Lomnici Zoltán közölte: a képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.

– Az eskü tehát a képviselői jogok és kötelezettségek létrejöttének, a képviselői munka megkezdésének törvényi előfeltétele. Az alakuló ülés során az összes parlamenti mandátumhoz jutó képviselő leteszi az esküjét, annak érdekében, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a parlamenti munka – fogalmazott a szakértő. Hangsúlyozta, hogy bár az aktus a későbbiekben pótolható, fontos, hogy a Momentum kicsinyes politikai játszmákon keresztül úgy kívánja szabotálni a törvényhozás hatékony működését, hogy közben Magyarország szomszédságában háború zajlik.

Az efféle, parlamenti párthoz méltatlan magatartás morálisan és jogilag is elfogadhatatlan, hiszen az országgyűlési törvény értelmében minden képviselő kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Orszá­ggyűlés munkájában, és elősegítse annak eredményes működését

– emelte ki az alkotmányjogász.

Borítókép: Illusztráció