Az is bolond, aki Magyarországon pedagógus lészen
– idézett egy először 2008-ban, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete oldalán megjelent cikkből napirend előtti felszólalásában Brenner Koloman. A jobbikos képviselő szerint az OECD országai között a magyar pedagógusok fizetése a legalacsonyabb.
A Jobbik megoldási javaslata a nullaszázalékos áfakulcs lenne, amit az alapvető élelmiszerekre kellene alkalmazni (ezen termékek nagy részének jelenleg öt százalék az áfája). – A bruttó hazai összterméknek pedig hat százalék helyett nyolc százalékát kellene az oktatásra költeni – vázolta Brenner Koloman.
Az elmúlt évtizedben az összes oktatási mutató romlott Brenner Koloman értékelése szerint.
Ahogy fogalmazott, a Jobbik számára az a legfájóbb, hogy a kistelepüléseken kevés tanár van, ez hátrányosan érinti az ott élő gyerekeket.
Felszólalásában a kormánytól azt kérdezte, hogy lesz-e Széll Kálmán-terv újratöltve? Brenner Koloman azt reméli, hogy nem, mert szerinte ennek keretei között százmilliárdokat vontak ki az oktatásból.
Ő maga 2006-ban is fellépett a tandíj ellen, és 2011-ben is az önfenntartó felsőoktatás modellje ellen – állította Brenner Koloman.
Rétvári Bence válaszában rámutatott; az ahogyan a Jobbik politikusa felszólalásában az egész magyar oktatási rendszert leminősítette, a baloldal sajátja.
– A magyaroknál senki sem áll rosszabbul, ezt állítja rendszeresen a baloldal, miközben legalább az átlagot mindig hozzuk
– vélekedett a miniszterhelyettes.
Szerinte ez a baloldali gondolat, amely szerint mindig mások csinálják sokkal jobban, ami magyar, az csak rossz lehet.
Rétvári elsőként a TIMSS-vizsgálatot hozta példának, ami alapján matematikában az európai átlag szintjén vagyunk 6. osztályosok esetében, 8. osztályosok esetében pedig jóval átlag fölött. – Természettudomány esetén az unión belül csak Finnország volt jobb, mint a nyolcadikosaink – példálózott a kormánypárti politikus.
Mint mondta,
a kompetenciamérésekben is emelkedés tapasztalható, ezért pedig elismerés jár a magyar pedagógusoknak és a diákoknak.
Emellett pedig a baloldal által sokat emlegetett PISA-felmérésben is javultak a magyarok, összehasonlítva a többi országgal – magyarázta Rétvári Bence.
2010-ben a PISA szerint 26 százalékban határozta meg a családi helyzet azt, hogy ki mit ér el a tanulmányai során, mostanra ez 19 százalékra javult, tehát több fiatalnak sikerülhet kitörnie a hátrányos helyzetből. – Ebben az állami fenntartású iskolák és a további fejlesztések is mind benne vannak – hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.
