Kovács Zoltán az interjúban kijelentette: az asztalon lévő összes jelenlegi javaslat, a magyar kormány által eddig látott tervek és tervezetek mindegyike gyakorlatilag a magyar gazdaság leállásával, a magyar emberek mindennapi életvitelének romba döntésével lenne egyenlő a szankciók bármelyikének bevezetése esetén.
Az államtitkár a BBC rádió közéleti és politikai műsorokra szakosodott négyes csatornájának hírmagazinjában elmondta: Magyarországnak rövid távon, de különösen a következő három-öt évre szóló időszakban nincsenek alternatív energiaellátási forrásai.
Hangsúlyozta: Magyarország nyersolajellátásának 65 százaléka Oroszországból érkezik, és tengerpartok nélküli országként az ellátás a vezetékrendszereken alapul.
Nagyon egyszerű fizikai tény, hogy ezek a vezetékek jelenleg Oroszországhoz kötnek bennünket, és a nyugatról érkező vezetékrendszerek is orosz földgázt és nyersolajat szállítanak
– mondta Kovács Zoltán a hétfői BBC-műsorban. Hozzátette:
az orosz nyersolajellátás 65 százalékos aránya mellett Magyarország földgázellátásának 85 százaléka függ az orosz szállításoktól, és ezen lehetetlenség változtatni pár hónap vagy év alatt.
Arra a kérdésre, hogy e helyzet miatt a magyar kormány reménykedik-e valamely kivételes bánásmódban, vagy kapott-e ilyesmire biztosítékokat Brüsszeltől arra az esetre, ha az Európai Bizottság az orosz olaj embargójáról dönt, az államtitkár azt mondta: a kormány még nem látta a bizottság végleges tervezetét ebben az ügyben.
Üzeneteket látunk különböző irányokból, de kijelenthetem, hogy a magyar álláspont nem változott
– tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország nem kockáztatja-e az Európai Unió által az ukrajnai háború borzalmaival szemben tanúsított, mindeddig meglehetősen egységes álláspont szétforgácsolódását, Kovács Zoltán azt mondta: olyan kompromisszumot kell találni, amely mindenki számára elfogadható, és ez a kompromisszum csak az európai együttműködés egyik alapelvére, vagyis a józan észre alapuló, kölcsönösen elfogadható, gyakorlatias megoldásokra épülhet.
