Pénzérmékkel és kiállítással adóznak az Aranybulla emlékének

Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban II. András király aranypecsétjét is megtekinthetik az érdeklődők.

2022. 05. 20. 17:15
null
Székesfehérvár, 2022. április 24. II. András királyi aranypecsétje, amelyrõl a 31 pontból álló Aranybulla a nevét kapta, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2022. április 24-én. II. András 800 évvel ezelõtt ezen a napon, a hagyomány szerint a székesfehérvári Csúcsos-hegyen hirdette ki az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfõbb tartóoszlopává váló oklevelet. MTI/Vasvári Tamás Fotó: Vasvári Tamás
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából a Prímási és Főkáptalani Levéltár a Keresztény Múzeummal együttműködve kamarakiállítást nyitott péntek délután Esztergomban, a Főszékesegyházi Kincstárban. Az eseményen mások mellett jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Kandrács Csaba, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Török Csaba, a Főszékesegyház Kincstár igazgatója, Hegedűs András, az Esztergomi Prímás Levéltár igazgatója, az emlékérmék tematikai szakértője és Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere.

A kiállítás helyszínének kiválasztásában fontos szerepet játszott, hogy a középkorban szinte ugyanezen a helyen őrizték az Aranybulla esztergomi példányát.

Az 1222-ben II. András király által kiadott oklevél fennmaradását ugyanis azáltal kívánták biztosítani, hogy hét eredeti példányban állították ki, amelyek közül egyet az Esztergomi Főkáptalannak adtak át. A magyar történelem viharait jól jellemzi, hogy napjainkra mindegyik példány elveszett. Az eredeti dokumentum teljes szövegét a Prímási Levéltár tulajdonában lévő legkorábbi, 1318-ban készült másolatból ismerjük. Az 1222-ben kiadott dekrétum nevét aranypecsétjéről, azaz bullájáról kapta. Szintén a Prímási Levéltárban maradt fenn az 1233-ban kiadott beregi egyezmény, amelyen II. András király eredeti aranypecsétje függ, egy ugyanolyan pecsét, mint amelyről az Aranybulla a nevét kapta. 

A jubileum alkalmából május 21. és szeptember 11. között az eredeti aranypecsét a legrégebbi szövegmásolattal együtt látható lesz a Bazilika kincstárában.

A tárlathoz kapcsolódó sokszínű szöveges és digitális tájékoztató anyagok segítségével a látogatók megismerhetik a magyar történelem egyik legfontosabb dokumentumát, annak pecsétjével együtt. A kiállítást megnyitó Erdő Péter bíboros a Magyar Nemzetnek kiemelte: a Főszékesegyházi Kincstárban meg lehet tekinteni azokat az okleveleket, amelyek egyértelműben bemutatják az Aranybulla történetét azoknak a viszontagságoknak ellenére, amelyeket a későbbi évszázadok során át kellett élnie a levéltáraknak és az országnak is.

Nagyon fontos, hogy az Aranybulla nemcsak a rendi függetlenségnek, a nemesi ellenállásnak, hanem az alkotmányosságnak is a jelképe lett Magyarországon. Ebben az összefüggésben pedig fontos, hogy Esztergom is öntudatosan őrizze ezt a szerepet. Most, hogy megyei jogú várossá vált, egy új indítékot kapunk arra, hogy megint a maga kulturális jelentőségével és üzenetével mutathassuk be a település gazdagságát

– tette hozzá az esztergom–budapesti érsek. 

Pénteken emellett a MNB tízezer forint névértékű miniarany és ötezer forint névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki szintén az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából II. András Aranybullája megnevezéssel. Az emlékpénzérméket Endrődy Zoltán tervezte, és a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja és forgalmazza.

Borítókép: II. András királyi aranypecsétje (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.