Újabb elképesztő siker, Krausz Ferenc kapta a fizikai Nobel-díjat + videó

2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért – jelentette be a Svéd Királyi Akadémia.

München, 2015. október 22. Krausz Ferenc kísérleti fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója Münchenben 2015. október 22-én. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Bécsi Műszaki Egyetemen 2001-ben először hozta létre és mérte meg az extrém rövid idejű ultraibolya fény egyedi fényvillanásait. Az eredmények az attoszekundumos fizika kezdetét jelentették. A fizikus szerint ezek a fényvillanások arra alkalmasak, hogy gyorsan lejátszódó folyamatokról szerezzünk információt, tegyük lefolyásukat közvetlenül mérhetővé. Ilyen például az elektronok mozgása. Jóllehet elképzelhetetlenül parányi térben játszódnak le, következményeik messzemenők, többek között életünk alakulására. Megértésük kulcsfontosságú, nemcsak a fizikai technológiák, de az orvosi diagnosztika továbbfejlesztéséhez is.

Krausz Ferencnek nagy szerepe volt abban, hogy Szegedre került a világ egy legmodernebb lézerközpontja, az ELI-ALPS. Eredményeit a Tisza-parti intézetben is hasznosítják. „Az egyetemes és a magyar tudomány fejlődéséért a jelenlegi pozícióimban tehetek a legtöbbet. Azt vallom, hogy az ember ott dolgozzon, ahol a leghatékonyabban teheti azt” – felelte arra a kérdésre, hogy hol érzi otthon magát.

Egyre többet idehaza

Egy hazai támogatásnak köszönhetően olyan program indult Magyarországon, amely miatt ideje egyre nagyobb hányadát itthon tölti: a budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központot vezeti.

 Az intézet kutatási területe a vér molekuláris ujjlenyomatának mérése új generációs molekuláris diagnosztika kifejlesztésére, az egészségi állapot monitorozására és betegségek felismerésére. „Koncepciónk lényege, hogy nagyon rövid infravörös impulzusokkal átvilágítunk vérmintákat, amelyekben sok tízezer különböző molekula található, mind-mind valamilyen szerepkörben. Az egészséges szervezetben az egyes molekulák koncentrációja szűk tartományba esik. Az ebből való kilépés, kilengés valamilyen rendellenességre utal” – nyilatkozta tavaly lapunknak.

Hogyan használja fel egy kis ország a kutatás-fejlesztésre fordítható forrásait, hogy az egyetemes tudomány és egyben az ország fejlődését is a lehető legjobban szolgálja? – kérdésre a válasza: semmiképpen sem úgy, hogy minden témában jelen akar lenni, mert akkor semmire sem jut érdemi pénz. Arra kell összpontosítani, ahol kiemelkedő a hazai tudásanyag, és – közvetlenül vagy közvetve – a jövő nagy kihívásai megoldásához lehet hozzájárulni. És ezzel olyan feltételeket teremteni, hogy a legjobbak is ide akarjanak jönni. Ez biztosíthatja a nemzetközi versenyképességet és hozhatja a jövőbe mutató eredményeket, amelyeket díjakkal elismer a nagyvilág. Számos példáját látjuk annak, hogy a jelenlegi magyar kormány ezt a tudománypolitikát követi.

A Krausz Ferenccel készült korábbi interjúnkat ITT olvashatják.

Névjegy

Krausz Ferenc 1962-ben Móron született. 1985-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett a Műegyetemen. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte, doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének a vezetője. Ezen intézményekben (Atto­world.de), illetve a budapesti Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központban (Mukkozpont.hu) mintegy 150 kutató munkáját irányítja.

Cikkünket frissítjük.

Borítókép: Krausz Ferenc kísérleti fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója Münchenben 2015. október 22-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)