– Egy óvodás gyermek fel sem fogja, hogy történhetnek vele rossz dolgok is, nem tudja, mit jelent az, hogy vannak olyan helyzetek, amibe akár bele is halhat – fogalmazott Bojti Andrea a tomajmonostori eset kapcsán.
Mint arról korábban beszámoltunk: múlt hét kedden reggel egy óvodásokat szállító kisbuszon fent felejtettek egy négyéves kislányt, aki csaknem nyolc órát töltött az akár ötvenfokos hőmérsékletűre felmelegedett buszban. A kislányra csak délután találtak rá, amikor már eszméletlen volt. Inez Flórát életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállították kórházba, ám a legmagasabb szintű ellátás ellenére múlt hét pénteken elhunyt.
Sokakban merülhet fel az a kérdés, hogy miért nem dudált a kislány? A válaszom az, hogy amikor veszélyhelyzetben találja magát egy gyermek, egy beszűkült tudatállapot alakul ki. Ebben a korban igen csekély az eszköztáruk, többnyire csak sírnak és toporzékolnak. Éppen ezért nem várhatjuk el egy óvodás korú gyermektől, hogy racionális döntést hozzon, és a maga valóságában felmérjen egy ilyen veszélyhelyzetet annak minden következményével – vélte a szakember, aki szerint a kislánynak akkor sem jutott volna eszébe a dudálás, ha közvetlenül a buszra szállás előtt a szülei a lelkére kötik, hogyha otthagynák őt egyedül a buszon, akkor dudáljon.
Ugyanakkor vannak helyzetek, amelyek kezelésére megtaníthatjuk a legkisebbeket. A szakember úgy fogalmazott: A szülők úgy tudják a legjobban felkészíteni a gyermekeiket a vészhelyzetekre, ha félelemkeltés helyett praktikus dolgokat tanítanak nekik.
– Egy óvodásnak fogalma sincs arról, mit jelent az, hogy ha elkóborol a bevásárlóközpontban, elrabolhatják; csak a szorongás marad meg benne és teljesen eszköztelen lesz egy veszélyhelyzetben. A túlzott szorongás ugyanis beszűkíti a tudatot és csökkenti az esélyét a konstruktív cselekvésnek. Ezért sokkal célravezetőbb, ha a veszélyhelyzet felismerésére tanítjuk, illetve konkrét cselekvési eszközöket adunk a kezébe – hívta fel a figyelmet a gyermekpszichológus.
Riogatás helyett tehát praktikus dolgokra neveljük gyermekeinket: tanítsuk meg neki a nevét, lakcímét, vagy ha az áruházban eltűnik, akkor menjen oda valakihez, mondjuk egy eladóhoz segítséget kérni. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden eszébe fog jutni és nem pánikol be, de legalább van rá esélye, hogy tud tenni valamit– foglalta össze Bojti Andrea.
A szakember arról is beszélt, miért fontos, hogy egy buszos kirándulás esetén átbeszéljük a legkisebbekkel, hogyan kell viselkedni.
– Egy kisgyermek nem attól lesz körültekintő, hogy elmondjuk neki, vannak rossz emberek, akik bánthatják. Éppen ezért, egy buszos kirándulás előtt beszélgessünk vele arról, hogy mindig legyen egy társa, akinek fogja a kezét. Jegyezze meg, ki mellett ül a buszon és jelezze, ha nem találja a társát. Ne maradjon le a csoporttól és mindig legyen a szeme előtt valamelyik pedagógus – tanácsolta a gyermekpszichológus.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kuklis István/Délmagyarország)
