Hableány-katasztrófa: ellentmondott a fizikai törvényeknek a szakértő véleménye

Szakértők meghallgatásával folytatódott a bizonyítási eljárás a Hableány-katasztrófa miatti büntetőperben. A keddi tárgyalási napon kiderült, hogy a védelem által felkért igazságügyi nautikai szakértő véleménye időnként a fizika törvényeinek is ellentmondott.

2022. 06. 21. 16:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szakértők meghallgatásával folytatódott kedden a Hableány-per. Steiner Gábor, a védelem által felkért igazságügyi nautikai szakértő továbbra sem járult hozzá sem hang-, sem képfelvétel készítéséhez a kihallgatása során. 

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Hableány-katasztrófa miatt Németh Leona bírónő előtt zajló bizonyítási eljárásban aztán kiderült, Steiner katasztrófáról készített szakvéleménye egy ponton a fizika törvényeinek is ellentmond, egy megállapítása pedig tényszerűen sem igaz.

Mielőtt azonban Steiner Gábor szót kapott volna, a bírónő kizárta a hidrológus szakértőt az eljárásból, mivel annak nincs jogosultsága hidrológus igazságügyi szakértésre.

A sértetti képviselő, Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a nautikai szakértővel kapcsolatban leszögezte lapunknak: a szakvélemény értékelése a bíróság feladata, ám az igazságügyi szakértőnek objektívnek kell maradnia akkor is, ha a védelem kéri fel a munkára. 

Borbély Zoltán hangsúlyozta, Steiner Gábor szakértői véleménye a fizika törvényeinek is ellentmond, és a bizonyítási eljárás eddigi menetében a védelem szakértőjének minden állítását már előre megcáfolták.

A Steiner-féle szakvéleményben például huszonegyszer szerepel az, hogy a Hableánynak ki kellett volna térnie a Viking-hajó elől, mert előbbi úgymond városnéző hajó. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium perhez becsatolt jogértelmezése szerint viszont nem valós a védelem szakértőjének álláspontja. Ha ugyanis egy hajó hat km/óránál lassabb sebességgel közlekedik – például városnézés vagy rendezvény miatt –, akkor mindenképpen neki van kitérési kötelezettsége, függetlenül a méretétől vagy funkciójától. A Hableány viszont a katasztrófa időszakában végig ennél gyorsabban haladt, vagyis nem kellett volna kitérnie a másik hajó, a Viking Sigyn elől.

Steiner másik, vitatható állítása, hogy a Hableány hajókötele beleakadt a kormányműbe, emiatt a jármű kevésbé volt manőverezhető. Csakhogy ez nem a hajóhoz tartozó kötél volt, hanem az, amellyel a Hableány hajótestét a felszínre hozták és kiemelték a mentőcsapatok.

A kötél egyébként sem akadhatott volna bele a kormányműbe, mert ez ellentmondana a fizika törvényeinek: képtelenség, hogy az előre haladó hajóról a maga után húzott kötél az árral szemben utolérje a hajót, és rátekeredjen a kormányműre. (Ezt egyébként egy másik igazságügyi szakértő már megerősítette korábban.)

Borbély Zoltán szerint egyébként is lényegtelen minden egyéb felvetés, hiszen nem volt kitérési kötelezettsége a Hableánynak. 

Álláspontja szerint a szakértő jogi kérdésekben foglalt állást, holott az a bíróság és a bizonyítási eljárás feladata.

Borbély Zoltán azt is elmondta lapunknak, hogy sértetti képviselőként a teljes igazság kiderítése a célja a Hableány elhunyt magyar személyzetének az érdekeinek a képviselete mellett. 

– A hajósok már nem tudják megvédeni a becsületüket, az a mi feladatunk maradt – fogalmazott Borbély Zoltán.

A norvég tulajdonú, Svájcban bejegyzett Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én Budapesten, a Margit híd pesti hídfőjénél hegymenetben nekiütközött, és maga alá gyűrte a jóval kisebb, magyar Hableányt, amely azonnal elsüllyedt.

A sétahajón harmincöten voltak: harminchárom dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, huszonhét áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai, negyvenéves nőt továbbra is eltűntként keresnek.

A Sigyn ukrán kapitányát, a 67 éves Jurij Csaplinszkijt vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolják. Bizonyítottság esetén akár kilenc évet is kaphat.

Eközben tart a Fővárosi Törvényszéken a katasztrófa miatt indított egyik kártérítési per. 

A dél-koreai áldozatok hozzátartozói és a hét túlélő 4,3 milliárd forint értékben kártérítésre tart igényt. Az alperesek a Sigyn tulajdonosa, a Viking AG, illetve a Hableány tulajdonosa, a Panoráma Deck Kft.

Mindkét alperes vitatja a felelősségét. A büntetőperben eddig meghallgatott koreai túlélők egyértelműen a Sigynt és annak kapitányát tartották felelősnek a történtekért. A polgári perben azonban nem kell figyelembe venni a vallomásukat.

A büntetőper keddi tárgyalásán egyébként a dél-koreai nagykövetség is képviseltette magát, valamint jelen volt egy dél-koreai ügyész is megfigyelőként. A távol-keleti ország állampolgárai hangsúlyozták Borbély Zoltánnak, hogy pontosan tudják, miért történt a tragédia, valamint hogy a katasztrófa miatti eljárás mielőbbi lezárásában érdekeltek.

A bizonyítási eljárás csütörtökön újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a PKKB-n.

Borítókép: Jurij Csaplinszkij, a Viking Sigyn ukrán kapitánya (Fotó: Origó/Polyák Attila)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.