A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták
– derült ki a XXI. Század Intézet legújabb elemzéséből.
Mint írják, a leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Részletezik, hogy 2021 ősze és 2022. február 24., azaz az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt legtöbbet használt igék a hazudik és a lop, a „legnépszerűbb” jelzők pedig a bűnöző, homofób, korrupt, melegellenes és tolvaj kifejezések voltak, amelyeket a miniszterelnök-jelöltek hasonló tartalmú szókapcsolatokkal egészítettek ki, illetve fokozták. Kiemelik, hogy a listavezető Márki-Zay Péter esetében továbbá megjelentek az egyes társadalmi csoportok sértegetésére alkalmas kifejezések, mint az aberrált, agymosott és ostoba, sőt egészen elképesztő módon a fogyatékos.
A háború kitörése után a korrupciós és fenyegető narratíva kiegészült az ún. putyinozással, ami szintén a negatív kampány összehangoltságára utal. Megszaporodtak a Putyin bábja, a Putyin barátja, a Putyin-párti, illetve más egyéb jelzős szerkezetek, melyekben az orosz elnök neve negatív összefüggésben jelent meg. Mint írják,
a cél az volt, hogy Orbán Viktort Putyinhoz kössék, így morálisan számonkérjék.
Az elemzők kitértek arra is, hogy a baloldali pártok negatív nyelvhasználata, kommunikációjuk tartalomvilága és a mondanivaló időbeli változása arra utal, hogy a lejárató kampányt összehangolták, a fenyegető hangnemet közösen alakították ki. Emellett hangsúlyozták, hogy megjelent egyfajta nagyotmondási verseny is, amely során a baloldali politikusok egymásra licitáltak abban, hogy milyen módon fognak a jobboldali politikai közösséggel, illetve a kulturális és gazdasági szereplőkkel leszámolni.
Az elemzésből kiderül, hogy az „előválasztásokon” induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította.
