Összehangolt lejárató kampányt folytatott a baloldal

A XXI. Század Intézet elemzése a miniszterelnök-jelöltek leggyakrabban használt negatív kifejezéseit vizsgálta.

Magyar Nemzet
2022. 06. 07. 11:32
BALOLDALI, ellenzéki nagygyűlés Márki-Zay Péter Fotó: Havran Zoltán Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták 

– derült ki a XXI. Század Intézet legújabb elemzéséből.

Mint írják, a leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Részletezik, hogy 2021 ősze és 2022. február 24., azaz az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt legtöbbet használt igék a hazudik és a lop, a „legnépszerűbb” jelzők pedig a bűnöző, homofób, korrupt, melegellenes és tolvaj kifejezések voltak, amelyeket a miniszterelnök-jelöltek hasonló tartalmú szókapcsolatokkal egészítettek ki, illetve fokozták. Kiemelik, hogy a listavezető Márki-Zay Péter esetében továbbá megjelentek az egyes társadalmi csoportok sértegetésére alkalmas kifejezések, mint az aberrált, agymosott és ostoba, sőt egészen elképesztő módon a fogyatékos. 

A háború kitörése után a korrupciós és fenyegető narratíva kiegészült az ún. putyinozással, ami szintén a negatív kampány összehangoltságára utal. Megszaporodtak a Putyin bábja, a Putyin barátja, a Putyin-párti, illetve más egyéb jelzős szerkezetek, melyekben az orosz elnök neve negatív összefüggésben jelent meg. Mint írják, 

a cél az volt, hogy Orbán Viktort Putyinhoz kössék, így morálisan számonkérjék.

Az elemzők kitértek arra is, hogy a baloldali pártok negatív nyelvhasználata, kommunikációjuk tartalomvilága és a mondanivaló időbeli változása arra utal, hogy a lejárató kampányt összehangolták, a fenyegető hangnemet közösen alakították ki. Emellett hangsúlyozták, hogy megjelent egyfajta nagyotmondási verseny is, amely során a baloldali politikusok egymásra licitáltak abban, hogy milyen módon fognak a jobboldali politikai közösséggel, illetve a kulturális és gazdasági szereplőkkel leszámolni.

Az elemzésből kiderül, hogy az „előválasztásokon” induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította.

Úgy látják, hogy Márki-Zay Péter mindvégig következetes negatív kampányt folytatott, továbbá nem volt tekintettel a politikai marketing sajátosságaira: az üzleti kommunikáció gerilla- és dark PR-eszközrendszerét kritika nélkül próbálta átültetni a közéleti diskurzusba. Ezzel új támogatókat nem nyert, sőt összezavarta szövetségeseit is. Az előválasztások győztese mindvégig erős érzelmi töltésű, negatív jelzőkkel kampányolt, fenyegető hangnemet használt, illetve sértegette az egyes társadalmi csoportokat. 

Kitértek arra is, hogy Dobrev Klára belpolitikai üzenetei – a többi miniszterelnök-jelölthöz hasonlóan – fenyegetők és lejárató jellegűek voltak, a háború kitörése után pedig a „putyinozás” volt a meghatározó. Leggyakrabban az elszámoltatás, lopás, korrupció, illetve az Orbán oligarchái, fideszes propaganda kifejezéseket használta, amelyek először a miniszterelnök-jelölti vitán, majd az ATV Egyenes Beszéd című műsoraiban hangoztak el.

A Jobbikra rátérve az elemzők részletezik, hogy 2020 januárjától kezdődően a Jobbikban jelentős változások álltak be: Jakab Péter és a mögötte álló üzleti kör a baloldali médiapártok működését alapul véve átalakította a szervezet működését. Onnantól kezdve a Jobbik egyre kevésbé működött pártszerűen, minden erőforrásukat arra fordították, hogy az online térből a lehető legnagyobb részt hasítsák ki. 

Ennek megfelelően a jobbikos kampány fő terepe a Facebook lett. Jakab Péter sajátos megszólalási műfaja az országgyűlési napirend előtti felszólalások voltak, ezek adták a pártelnök-frakcióvezető politikai súlyát. 

–A leggyakrabban azonban ugyanazokat a terminusokat használta, mint a többi baloldali miniszterelnök-jelölt: aberrált tolvajbanda, árulás, hazudozás, lopás, pénzéhség – teszi hozzá az elemzés. 

 

Borítókép: Baloldali ellenzéki nagygyűlés (Fotó: Havran Zoltán)

 

 

 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.