Úgy látják, hogy Márki-Zay Péter mindvégig következetes negatív kampányt folytatott, továbbá nem volt tekintettel a politikai marketing sajátosságaira: az üzleti kommunikáció gerilla- és dark PR-eszközrendszerét kritika nélkül próbálta átültetni a közéleti diskurzusba. Ezzel új támogatókat nem nyert, sőt összezavarta szövetségeseit is. Az előválasztások győztese mindvégig erős érzelmi töltésű, negatív jelzőkkel kampányolt, fenyegető hangnemet használt, illetve sértegette az egyes társadalmi csoportokat.
Kitértek arra is, hogy Dobrev Klára belpolitikai üzenetei – a többi miniszterelnök-jelölthöz hasonlóan – fenyegetők és lejárató jellegűek voltak, a háború kitörése után pedig a „putyinozás” volt a meghatározó. Leggyakrabban az elszámoltatás, lopás, korrupció, illetve az Orbán oligarchái, fideszes propaganda kifejezéseket használta, amelyek először a miniszterelnök-jelölti vitán, majd az ATV Egyenes Beszéd című műsoraiban hangoztak el.
A Jobbikra rátérve az elemzők részletezik, hogy 2020 januárjától kezdődően a Jobbikban jelentős változások álltak be: Jakab Péter és a mögötte álló üzleti kör a baloldali médiapártok működését alapul véve átalakította a szervezet működését. Onnantól kezdve a Jobbik egyre kevésbé működött pártszerűen, minden erőforrásukat arra fordították, hogy az online térből a lehető legnagyobb részt hasítsák ki.
Ennek megfelelően a jobbikos kampány fő terepe a Facebook lett. Jakab Péter sajátos megszólalási műfaja az országgyűlési napirend előtti felszólalások voltak, ezek adták a pártelnök-frakcióvezető politikai súlyát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!