Sztojka Attila kormánypárti országgyűlési képviselő, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) korábbi vezetője, volt roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos elmondta:
míg a 2010 előtti segélyalapú szociálpolitika passzivitásban tartotta a rászorulókat és morális, mentális leépüléshez vezetett, az elmúlt évtizedben a felzárkózás terén a részvételen volt a hangsúly.
A felzárkózáshoz elengedhetetlen a piacképes tudás megszerzése, ezért 2021-től kormányrendelet szabályozza, hogy csak piaci relevanciával bíró képzések indíthatók. A szegénység nem származásfüggő, de az élethelyzetek területhez kötődnek, ezért
területileg célzott intézkedésekre van szükség
– hangsúlyozta Sztojka.
A szakember elmondta: a baloldali kormányzás idején, 2005-ben induló telepfelszámolási programok kizárólag a lakhatási helyzet javítására koncentráltak, ezért nem hoztak gyökeres változást. A 2010-es kormányváltást követően ezt a szemléletet komplex telepprogramok váltották fel, melyek a lakhatáson túl a foglalkoztatás, a képzés, a mentális segítségnyújtás és a közösségfejlesztés területeit is felölelik és a teljes településre kiterjednek.
A szemléletváltás eredményeként növekedett a települések megtartó ereje, egyre több település pályázik a programokra, a lakosok pedig növekvő arányban tudnak élni a kormányzat otthonteremtési támogatásaival.
A kormány által, karitatív szervezetek bevonásával indított, Felzárkózó települések programról Sztojka elmondta, hogy az ország 300 hátrányos helyzetű településén megvalósuló program mindig a helyi adottságokhoz igazodik és a helyiek bevonásával valósul meg. Ennek keretében több mint 600, bérlakásokat tartalmazó épületet adtak át eddig, melyeket szociális munkások és esetmenedzserek által működtetett szolgáltatópontok, valamint a település teljes lakossága számára nyitott találkozási pontok egészítenek ki.
A TEF gyakorlatorientált képzésein évente 8-9000 fő vesz részt, közel 10 000 fő számára készült egyéni fejlesztési terv.
A felnőttképzési intézmények segítik a résztvevők munkaerő-piaci elhelyezkedését.
A fiatalok tanulmányi előmenetele szempontjából Sztojka Attila kiemelte a sávossá alakított és kibővített Útravaló ösztöndíjrendszert, amelynek részeként több mint 10 000 fiatal kap havonta akár 20 ezer forintos ösztöndíjat, valamint a már 11 intézményt és 300 diákot számláló roma szakkollégiumi rendszert.
Antal István, az MCC 2018 óta működő Roma tehetség programjának vezetője előadásában a siker definícióját járta körül a mintegy 500 roma megkérdezésével lezajlott, A siker fénytörései című kutatás eredményein keresztül. A kutatás rámutatott a támogató családi háttér és a társadalmi mikroklíma mellett a személyes tényezők – így a reziliencia és a lélektani erőforrások – szerepére. Az iskolai kompetenciaeredmények rámutatnak, hogy bár a gyermekek teljesítményében a családi háttér jelentősebb változó a roma származáshoz képest,
a rossz családi háttér gyakran összecsúszik a roma származással.
A Roma tehetség program célja ezért a szociogazdasági hátrányok kompenzálása az általános iskolától a posztgraduális szintig.
A különböző korosztályokat célzó programok kompetenciafejlesztő tréningeket, felkészítő és mentálhigiénés foglalkozásokat, nyelvtanulási és ösztöndíj-lehetőségeket, mentorálási tevékenységet tartalmaznak, emellett közösségi és roma kulturális programok is megvalósulnak. A roma társadalom kitörésének feltétele a társadalmi szerveződést és kulturális előrelépést katalizálni képes roma elit létrejötte, ebből a szempontból pozitív fejlemény, hogy
az elmúlt évtizedben a diplomás romák aránya megkétszereződött
– hangsúlyozta az MCC Roma Tehetség Program vezetője.
Borítókép: Sztojka Attila az MCC-ben (Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC)
