– A Professzorok Batthyány Körének tagjai olyan konzervatív polgári értékek iránt elkötelezett egyetemi tanárok, akik Magyarország ügyének előremozdításáért dolgoznak. Ön is hasonló értékrendet vall, hiszen keresztény családból származik. A felmenői között voltak egészségügyi szakemberek?
– Édesanyám gyógyszerész, édesapám fogorvos és a fogászati klinika egyik alapítója volt. 1946-ban elétettek egy papírt, hogy írja alá, belép a kommunista pártba, de nem volt rá hajlandó, ezért kirúgták az egyetemről. Mivel római katolikus családból származom, ezért az 1950-es években a nehéz körülmények ellenére is minden vasárnap jártunk templomba, és a hagyományos értékek meghatározták a mindennapjainkat. Hittanra is járattak, majd a tiltott alternatív cserkészet tagja lettem, ami nagyon megedzette az ember lelkét. Édesapám példáját követve fogorvos szerettem volna lenni, de politikai okok miatt nem vettek fel az ország akkor egyetlen fogorvosképzésére, ezért egy évig műtősként dolgoztam. A következő évben jelentkeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetem orvosképzésére, ahova ugyan felvettek, viszont másodéves koromban államellenes izgatás miatt elvitt a politikai rendőrség. Azzal fenyegettek, hogy kitiltanak az ország összes egyeteméről, végül az ügyet ejtették, és mégis lediplomázhattam. Ezután Szekszárdon kaptam állást, ahol Kelemen Endre főorvos európai szintű érsebészetet működtetett. Tőle sokat tanultam, így lettem végül érsebész. Később visszakerültem a Pécsi Egyetemre, ahol Kiss Tibor professzor az egyik úttörője volt az érsebészetnek, majd elég korán elnyertem egy németországi ösztöndíjat, és ott elsajátítottam minden olyan érsebészeti technikát, ami akkor Nyugat-Európában ismert volt. Elmondhatom tehát, hogy az egész életemet és a pályámat is végigkísérte a szerencse.
– Több magyarországi egészségügyi újítás is az ön nevéhez fűződik. Mik voltak ezek?
– Én hoztam be Magyarországra a mélyhűtéses visszér-eltávolítási technikát, emellett az első agyi főütőér-tágítást és az úgynevezett stentelést – amikor egy hálós szerkezetű, csőszerű eszközt helyeznek el az érben, hogy nyitva tartsa azt – is én végeztem először hazánkban, illetve az első hibrid műtétet is, amelyben a hagyományos műtési eljárást kombináljuk a katétertechnikával. Később kineveztek a pécsi érsebészeti klinika igazgatójának, majd a Pécsi Egyetem Klinikai Központjának főigazgatója lettem, ahol sok tapasztalatot szereztem arról, hogyan kell egy ekkora rendszert vezetni, hiszen az egyetem összes klinikája és laboratóriuma hozzám tartozott. Emellett több generáció érsebészeit tanítottam, és több érsebészeti könyv megírásában működtem közre.