Egy parizeus bukása, avagy Jakab 15 perc hírneve

Jakab két-három éves „munkásságához” túl sok pozitív tett vagy gondolat nem köthető; már elnökké választása után nem sokkal is számos alapszervezet oszlott fel, országgyűlési képviselők léptek ki a pártból, az ok pedig szinte mindenhol ugyanaz volt: a Jobbik „dékásodása”. A távozók olyanokat írtak, hogy „nem fogják ölbe tett kézzel nézni, hogy Jakab Péter és Gyöngyösi Márton kiárusítja a pártot Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak”. „A Jobbikot jelenleg két diktátor, Jakab Péter elnök és Gyöngyösi Márton elnökhelyettes vezeti, nem igaz, hogy Jakab érdemelvű pártot épít, hiszen az általa vezetett elnökség sorra vált meg a munkájukat 10-15 éve lelkiismeretesen végző párttagoktól, a távozók helyeit más pártokból igazolt, és baráti társaságból kiválasztott emberekkel pótoltak, a párt vezetősége autoriter rendszert épített ki a tisztújítást követően, az elmúlt időszakban a Jakab-féle vezetés szembe köpte a párt szavazóit.

A Hajdú-Bihar megyei kilépők azt közölték, a párt januári tisztújító kongresszusa óta nyilvánvalóvá vált, hogy a Jobbik mára semmivé lett. A közlemény szerint a párt balratolódása már a legutóbbi tisztújítás óta megfigyelhető, azonban a folyamat csak Jakab Péter elnökké választásával fejeződött be. 

Nem tudjuk elfogadni a Jobbik »dékásodását«, nem asszisztálunk bedarálásához, így inkább félreállunk 

– írták. Ekkoriban lépett ki Bana Tibor országgyűlési képviselő is, aki szerint jobbközép, polgári és európai erő helyett nihilizmus, populizmus és belső leszámolás jött Jakab Péter és Gyöngyösi Márton vezetésével, ami számára teljességgel vállalhatatlan. 

Újabb két hónap elteltével, május végén a Jobbik-frakcióból való kilépés mellett döntött Varga-Damm Andrea, Sneider Tamás, valamint Farkas Gergely.

– Mindössze négy hónap kellett ahhoz, hogy minden nemzeti és konzervatív gondolatot kihajítson az ablakon, a közösség belső életéből pedig elképesztő kegyetlenséggel száműzze a kifelé hangoztatott szolidaritást és a bajtársiasságot – írta Sneider.

Farkas Gergely úgy fogalmazott, „Nem az én közösségem az, ahol Jakab Péter és csapata gyakorlatilag egy besúgóhálózatot működtet a pártban, […] de attól sem riadnak vissza, hogy lejárató információkat gyűjtsenek képviselőkről, hogy azokat az érdeküknek megfelelően tudják használni”. Varga-Damm Andrea nem sokkal később követte két párttársát, távozásával a a 2018-ban 26 képviselői mandátumot elnyert Jobbik parlamenti létszáma 17 főre csökkent. Mindezek ellenére Jakab Péter még pár hónappal ezelőtt is azt hangoztatta, elnöksége alatt a Jobbik megerősödött, támogatottsága több százalékkal magasabb lett.

Új elvek

Pár hónappal megválasztása után Jakab előrukkolt a Jobbik elvi nyilatkozatával, amivel a párt szerint az elnök visszaadta a Jobbik lelkét. Jakab nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép pártként definiálta a Jobbikot. Elhangzott, az elvi nyilatkozat teljesen összhangban van a Jobbik 2003-as alapító nyilatkozatával, melyben egyebek mellett leszögezték, „elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból.

A Parlamentben a mindenkori jobboldali kormány lelkiismerete kívánunk lenni.” Az elvi nyilatkozat már úgy fogalmaz, a Jobbik hajlandó más politikai pártokkal együttműködni.

A 19 évvel ezelőtti nyilatkozat kimondja, „a jelenlegi, magyar politikai élet és a társadalom egyaránt magán viseli a nyomasztóan hosszú negyven év, valamint az 1990 után ránk zúdult liberalizmus negatív hatásait. Míg a kommunista rezsim nyíltan rombolta, addig most – a média uralta többpártrendszer alatt – a hálózat burkoltan igyekszik szétzilálni a természetes emberi közösségeket, a nemzeti identitást, a történelmi egyházakat, a lokálpatriotizmust, a családokat. A jelenlegi politikai garnitúra behódolt a világot uralma alá hajtó globalizmusnak, amely óriási anyagi forrásokat biztosít tradicionális értékeink fellazításához, egy ultraliberális, úgynevezett nyitott társadalom megvalósításához. […] Elfogadhatatlan számunka az az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár!”. Mindezzel szemben az új dokumentumban az áll, eszmei előképnek tekintik az Európai Unió alapító atyáit, akik nemcsak az unió alapjait rakták le, hanem megteremtették az európai szociális piacgazdaság alapjait, mely példátlan fejlődést indított el Nyugat-Európában a második világháború után.

Baloldali összefogás

A balliberális oldallal a Jobbik már a 2019-es önkormányzati választás előtt összebútorozott, a 2022-es országgyűlési megmérettetés előtt pedig gyakorlatilag teljesen aláfeküdt Gyurcsány Ferenc akaratának. Dacára annak, hogy Jakab Péter 2020 márciusában még azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy nem fog Gyurcsány Ferenccel egy listán szerepelni. Egy évvel később mégis már a bukott miniszterelnök szövetségese lett, a legtöbben pedig a Jobbik elnökét Gyurcsány politikai klónjának tekintették. Jakab több ízben is bizonyította hűségét a DK elnökének, így a Jobbik az előválasztáson nem minden körzetben indított saját jelöltet, nyilvánvalóan a DK javára léptek vissza, majd Jakabék számos körzetben támogatták Gyurcsány jelöltjét. Összességében Jakab Péter saját pártjának érdekeit tudatosan alárendelte Gyurcsány Ferenc érdekeinek. Végül a baloldali pártok, köztük a Jobbik az Egységben Magyarországért név alatt minden egyéni körzetben közös jelöltet állított, és közös listára kerültek fel a jobbikos politikusok is. Jakab Péter napra pontosan egy évvel elnökké választása után bejelentette, hogy indul az ellenzék miniszterelnök-jelölti versenyén, de a második fordulóba nem jutott be, a párt vezetője ekkor szenvedte el első bukását. A választáson a párt csúfosan leszerepelt, egyetlen jelöltje sem nyert egyéniben, annak ellenére, hogy Jakabék folyamatosan azt hangoztatták, hogy vidéken és a kisebb településeken a pártnak hatalmas szavazóbázisa van, így az ország vidéki része csak velük nyerhető meg. 

A Jobbik politikai balra tolódását tehát a szavazók sem nézték jó szemmel, meg is büntették a pártot. Az eredmény magáért beszél: míg 2018-ban a Jobbiknak még 1,1 millió szavazója volt, most áprilisban 7-800 ezerrel kevesebben voksoltak az egykori nemzeti pártra. Nem is csoda, hogy a négy évvel ezelőtti 26 mandátum helyett most csak tíz képviselőjük jutott a parlamentbe.

A bukás

Az áprilisi választás után Jakabnak nem volt maradása a Jobbikban. Igaz, hogy május 7-én, a párt újra elnökké választotta, az elnökség nem volt elégedett Jakab személyével. Fokozta a belháborút, hogy a pártelnök élettársáról, a Jobbik akkori kabinetfőnökéről egyre többen nyilatkoztak úgy, valójában ő a főnök a pártban, ő irányítja Jakabot is. Molnár Enikő, aki BKV-ellenőrként kezdte karrierjének építését, gyorsan haladt a ranglétrán, végül pedig ő lett a Jobbik egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyedül hozott a párt sorsát erősen befolyásoló döntéseket. Az elnökség május végére megelégelte Molnár hatalmi játszmáit, fellázadt, és jogköröket vont el Jakab élettársától. Molnár Enikő végül minden tisztségéről lemondott a pártban, azóta viszont sajtóhírek szerint a parlamentben ülve ad tanácsokat Jakabnak, havi 2 millió forintos fizetésért.

Jakab Péter körül tehát egyre fogyott a levegő, egy héttel később, a Jobbik rendkívüli választmányi ülésére el sem ment inkább, gyáva módon a Facebookon közölte, lemond az elnöki posztról, marad viszont frakcióvezető. Innentől kezdve a bukott elnök nem használta a párt logóját a közösségi médiában, de mindig nyomatékosította: ő marad a nép pártján. 

Jakab számára az utolsó és egyetlen menekülő út az volt, hogy beállt Földi István elnökjelölt mögé. Tény, hogy Földi tavaly decemberben komoly szexuális zaklatási ügybe keveredett, Jakab valamiért mégis úgy gondolta, legfőbb bizalmasa megnyerheti a csatát Gyöngyösi Mártonnal és Ander Balázzsal szemben. A terv nem jött be, a Jobbik Gyöngyösit választotta, aki – megválasztása esetén ugyan békét, nyugalmat és egységet hirdetett – két hét alatt új pártigazgatót nevezett ki, a frakció pedig leváltotta Jakabot a parlamenti képviselőcsoport éléről. 

Borítókép:  Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője ül Orbán Viktor miniszterelnök székében az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 20-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)